Gazdasági Mérnök, 1910. január-december (35. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

­­ttt véve, melyek részben a fenti kamrákban, részben pedig a transzformátor házakban­ és földalatti kamrákban és néhány nagyobb épületben nyernek elhelyezést. Ezen transzformátor-állomástól 110 voltos ala­csony feszültségű kábelek és vezetékek szolgáltatnak a fogyasztó objektumokhoz az energiát. A 10.000 voltos kábelhálózat elrende­zése olyan, hogy Budapest beépített terü­letének bármely pontjáról kevesebb, mint 600 méteres kisfeszültségű vezetékkel valamely transzformátor-állomáshoz el lehet jutni. A műnek teljes költsége az összes elő­munkálati kiadásokkal együtt beleszámítva a főbb útvonalakon tervezett ívlámpa közvilágítást, valamint a jelenleg petró­leummal világított utcáknak izzólámpa­­világítással való pótlását 27,694.956 koronát tenne ki. Az egész mű leírásából is láthatjuk,­­ hogy konceptiójában nagyszabású mű­ről van szó. Érdekes ennek úgy a technikai megoldása mint gazdasági szempontból kiható eredménye. Mielőtt még a mű egész terjedelmében a nagy nyilvánosság előtt közismerté vált volna, már erős kritika hangzott el fölötte, ami aztán arra indította a technikai mű szerzőjét — ami bár szokatlan dolog, de a konkrét esetben megmagyarázható, — hogy mielőtt még a megvalósítás stádiumába jutott volna, mint tervezett alkotást a Magyar­ Mérnök és Építész Egyletben ismertette.­­ A vízierőre alapított centrálé ellen több­ olyan érvet hoznak fel, melynek az illető felszólalók fontosságot kívánnak tulajdonítani. Ilyen például az az érv, hogy ahol 2 méternél alig nagyobb víz­esést tudnak csak hasznosítani, ott a vizierő kihasználása a ritkaságok közé tartozik. Hasonló kifogás az is, hogy olyan vizierőt, mely hajózás részére szánt folyamnak középfolyásain nagyértékű megművelt földeken és községi területe­ken át létesítenek, azt a célt­­nem szol­gálhatja eredményesen, melyre pedig hivatva volna. Annyi bizonyos, hogy a tervezett mű a megvalósítás stádiumától még nagyon távol áll. A székesfőváros hatósága pedig bizonyára meg fogja vitatni minden oldalról, vajjon valóban hasznot hajtó üzleti befektetésről van-e szó. Azt azon­ban e­l kell ismernünk, hogy a székes­főváros részéről itt nagy­szabású szociál­politikai akcióról van szó, mert az olcsó elektromos energia kiváltképen a kis iparosoknak van szánva, kikre a mű megalkotása valóságos áldás lehet. Tulhevitett gőz a gőzekeüzemben. A gőzekegyártás terén egy szinte nem sejtett, meglepő haladást észlelünk a tul­hevitett vagy forró gőznek alkalmazásával, melylyel a gőzekeüzemnek rentabilitása lényegesen kedvezőbbre alakult és mely körülmény bizonyára arra enged következ­tetni, hogy gazdáink üzemüket olcsóbbá téve. A Schmidt-féle füstcsőtülhevítő a Kemna-féle gőzeke mozdonyon. 9 GAZDASÁGI mérnök 1. szám.

Next