Gazdasági Mérnök, 1912. január-december (37. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

4 munkát. Kétszáz millió frankon vették meg az előzetes munkálatokat és ötven millió frankot adtak a kis Panama államnak, a csa­torna mentén fekvő földsáv átengedéséért. A csatorna tehát az Egyesült­ Államok terü­letén folyik, ő nekik ott szuverén joguk van. Amerikai humanizmusra vall, hogy a mun­kások egészségügyi berendezéseire hetven millió frankot adtak. A járványos betegségek s a malária fészkeit, a lápokat, mocsarakat, tavakat betömték. Egész falvakat építettek kórházakkal, templomokkal, iskolákkal, foga­dókkal és kaszárnyákkal; a rendőrség és a közegészség csapatai háromezernél több em­bert számlálnak. De legnagyszerűbb az Egyesült­ Államok műszaki munkája. Elsőbben is megállapították, hogy ha viszint csatornát akarnak építeni, akkor százötven millió köbméter földet kell kiemelni, holott zsilip­rendszer mellett csak száz milliónyit. A zsilip-rendszer mellett a csatornát nem kell oly mélyen ásni, mint a vízszint-csatornánál, mert a duzzasztó-zsilipek (mint teszem azt a svéd Göta-kanálisnál) a hajót fölemelik a magasabb szintű vízre is. A két főzsilip a két tengertől tizenkét tizen­két kilométernyire lesz, hogy a hadihajók a tenger felől ne juthassanak e zsilipekhez, lőtávolba. Panamánál és Kolonnál a csatorna betorkolását nagyszerű várerődítmények fog­ják védelmezni. Alaposan kitanulmányozták a Kulebra­­hegység belsejének geológiai szerkezetét, de legcsodálatosabb, a­mit az amerikaiak a Khag­­res-folyóra nézve tapasztaltak. Ennek a fo­­lyónak a veszedelmes vizét úgy használták föl, hogy egy óriási medencében gyűjtik. Ga­tun városánál óriási gátat építettek, a­mely a rohanó árnak útját állja, úgy, hogy a nagy víztömeg egy négyszáz négyszög kilométeres területű tavat alkot, sőt Gamboa mellett még egy ilyen gátat építettek, s az itt össze­gyűlendő víz arra való, hogy alacsony víz­állásnál vizet adjon a nagyobbik tónak. Ha pedig a víz túlságosan megnövekednék, ak­kor egy kinyitható zsilipen át a vizet ki tud­ják bocsátani. Érdekes, hogy annak az új mesterséges tónak vízzel való megtöltése több, mint egy esztendeig fog tartani. Ezek a Gatun mellett levő gátak és zsilipek a legnagyobbak, melyet valaha csak építettek, mert hosszuk ötnegyed kilométer, magassá­guk huszonhárom méter, alsó szélességük tíz méter. A zsilipek javarészben cement és vasbeton munkálatok, pedig hogy csak egyet mond­junk : az asszuáni gyűjtőmedence ezer millió köbméter vizet tud befogadni. S a munka folyik becsületesen, szerényen és pontosan. Alapos számítások szerint már alig van két évre való munka és a Panama-csatorna meg­nyitása az emberi találékony elme és a mű­szaki tudás legnagyobb ünnepe lesz. L­H: Az alföldi artézi kutak vízcsökkenése. Az artézi kutak vízcsökkenése arra bírta a kormányt, hogy a további mélyfúrások s a meglevő artézi kutak gondozása ügyét törvényhozás útján rendezze. A törvény­­tervezet benyújtása előtt a földmivelésügyi miniszter ankétet hívott egybe, melyen az e kérdésben érdekelt tudományos egye­sületek, valamint a belügy-, pénzügy- és földmivelésügyi minisztérium képviselői vettek részt. Az értekezleten Bartóky József államtitkár elnökölt. Lóczy Lajos dr., a földtani intézet igaz­gatója, rámutat arra, hogy az artézi kutak elszaporodása szemmel láthatólag csökkenti a talajvizet. Például Versecen 1860-ban fúrtak először kutat s az bőséges vizet szolgáltatott, 1894-ben már 84 kút volt, a víz azonban tetemesen csökkent. Ugyan­­igy történt Szegeden, Szatymazon és még igen sok helyen, Ausztriában és Észak- Amerika nagy síkságain is sok ártézi kút van, melyeket nagy gonddal figyelnek meg. A magyarországi ártézi kutakra vonatko­zólag sok adat áll rendelkezésére a földtani intézetnél, azonban ez az adatgyűjtemény nem teljes. Első feladat lenne tehát az ártézi kutak törzskönyvezése és a kutak vizének időszakonkénti mérése. Szerinte az ártézi kutak három típusba sorozandók. Kívánatosnak tartaná továbbá, ha az ártézi kutakat rendszeresen vizsgálnák hidrográ­­fiai és talaj meteorológiai szempontból. Továbbá az ártézi kutak vizeit kémiai laboratóriumban időnként vegyelemeznék. A fúrások engedelemhez kötendők, a fúrás menete felügyelet alatt álljon, avatatlan kontárok ártézi kút fúrásától tiltassanak el s végül a fölösleges viz elfolyását gátló technikai berendezés is alkalmaztassék.­­ Addig, mig valamely községben a már meglevő ártézi kutból, föl nem használt viz megy el, uj kút fúrása ne engedel­­meztessék. Az előadó javaslata szélesmedrű eszmecserére nyújtott alkalmat. Kvassay Jenő szerint az értekezlet által javaslatba hozandó intézkedések a vízjogi novella végrehajtási rendeletében fognak helyet foglalni. A novellajavaslatban ki van mondva a főelv, hogy az ártézi kút fú­rása előzetes hatósági engedelemhez lesz kötve, ezenfelül a javaslat 3. szakaszában olyan rendelkezés is van, mely módot ad a hatóságnak, hogy a m­ár meglevő kutaknál is visszahatólag alkalmazzhassa az új kutak engedelmezésénél érvényesülő szempontokat. Eötvös Lóránd báró a tör­vényjavaslatot helyesli. Az engedelmezés­­nél érvényesülő szempontokra nézve ki­fejti, hogy az altalaj amaz alakulatai, melyek szerint a talajvizek elhelyezkednek, ma nálunk még kevésbbé ismeretesek. Eddigi kutatásai közben azonban már több olyan pontot talált, mely az altalaj ala­kulatainak, tehát az abszolút mélységnek megismerése szempontjából kiválóan érde­kes. Minthogy e mélységek megismerése nem csupán az ártézi kutak, hanem a föld­rengések megfigyelése szempontjából is nagyértékű tudományos eredményt ígér, javasolja néhány, körülbelül 2 km. mély­ségű fúrás létesítését. Halaváts Gyula szá­mos példát hoz föl annak illusztrálására, hogy az ártézi kutak elszaporodásával­­csökken a víz mennyisége. Kajlinger Mi­hály szerint kívánatos lenne, hogy fel­szökő vizű ártézi kút egyáltalán ne legyen, mert ezzel a vizet könnyen elpazarolják, ellenben ha szivattyúzni kell a vizet, ak­kor kevésbbé pocsékolódik. A törvény­­javaslat célzatát helyesli. Szontagh Tamás dr. és Zsigmond Béla sérelmesnek tart­ják a földgázról szóló törvénynek azt az intézkedését, hogy a fúrást gáz jelentke­zése esetén 15 napig, — míg az állam a jóformán minden ártézi kútnál jelent­kező földgázvédelm­e szempontjából nem nyilatkozik, — föl kell függeszteni. Far­­kass Kálmán szerint nem csupán az ártézi kutak elszaporodásában, hanem abban keresendő a talajvíz csökkenésének oka, hogy a fúrások nincsenek egyenletesen elosztva. Egész vármegyék vannak, ahol még alig van néhány ártézi kút, míg máshol e kutak túltengésben vannak. Vámossy Zoltán dr. a vízpazarlás meggát­­lására alkalmas technikai berendezés vagy eljárás kérdésével foglalkozik. Frank Ödön dr. igen kívánatosnak tartja közegészség­­ügyi szempontból a víznek az előadó által javasolt időszakonkénti kémiai vizsgálatát arra való tekintettel is, hogy az artézi kutak vize idők folytán változhatik. Végül Bartóky József dr. összegezte az érdekes és tanulságos vitát: az értekezlet a tör­vényjavaslat intencióit helyesli, kívánatos­nak tartja néhány igen mély fúrás létesí­tését és hogy az artézi kutak összeírása, állandó felügyelete, megfigyelése s vegye­­lemzése is elrendelendő. GAZDASÁGI MÉRNÖK I. szám. Sebességmérő készülék. A hajók vontatásához szükséges erőt a Franczia-, Német- és Magyarországon történt kísérletek alkalmával hidraulikus dinaméterrel mérték, mely mindjárt zajban adja az erő nagyságát. A hajósebesség megmérésére nincs ilyen egységesen elfogadott készülék. Francziaországban sebességmérő­ szárnyat használtak. Magyarországon eleinte szintén ily készüléket, később megmérték egyrészt a hajó abszolút sebességét, másrészt a víz se­bességét s emezt amabból levonták, vagy hozzáadták a mozgás értelme szerint. Né­metországban a Dortmund-Ems csatornán csöndes vízben az abszolút hajósebességet mértén. Ez utóbbi esetben hajósebességmérőt (lók) használtak. A Havel-csatornán pedig Ewald Sachsenberg Pitot­ csőszerű készülékkel mérte a sebességet. Ezt a készüléket ismer­tetjük . A készülék derékszög-alakúan hajlított vas­cső, melynek vízszintes része 2­5 m. hosszú és a vége tölcsérben kiöblösödő és lapocs­kával lezárható.. A függőleges rész léghatlanul csatlakozik egy másik csőhöz, melyben szin­tén léghatlan kapcsolkozással kis átmérőjű rézcsövet illesztettek oly módon, hogy a de­rékszögű vascső levegője e két utóbbi cső fala közzé nem hatolhat. A vékony rézcső kétszer, derékszögben meghajlított, vízszintes

Next