Gazdasági Mérnök, 1912. január-december (37. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
4 munkát. Kétszáz millió frankon vették meg az előzetes munkálatokat és ötven millió frankot adtak a kis Panama államnak, a csatorna mentén fekvő földsáv átengedéséért. A csatorna tehát az Egyesült Államok területén folyik, ő nekik ott szuverén joguk van. Amerikai humanizmusra vall, hogy a munkások egészségügyi berendezéseire hetven millió frankot adtak. A járványos betegségek s a malária fészkeit, a lápokat, mocsarakat, tavakat betömték. Egész falvakat építettek kórházakkal, templomokkal, iskolákkal, fogadókkal és kaszárnyákkal; a rendőrség és a közegészség csapatai háromezernél több embert számlálnak. De legnagyszerűbb az Egyesült Államok műszaki munkája. Elsőbben is megállapították, hogy ha viszint csatornát akarnak építeni, akkor százötven millió köbméter földet kell kiemelni, holott zsiliprendszer mellett csak száz milliónyit. A zsilip-rendszer mellett a csatornát nem kell oly mélyen ásni, mint a vízszint-csatornánál, mert a duzzasztó-zsilipek (mint teszem azt a svéd Göta-kanálisnál) a hajót fölemelik a magasabb szintű vízre is. A két főzsilip a két tengertől tizenkét tizenkét kilométernyire lesz, hogy a hadihajók a tenger felől ne juthassanak e zsilipekhez, lőtávolba. Panamánál és Kolonnál a csatorna betorkolását nagyszerű várerődítmények fogják védelmezni. Alaposan kitanulmányozták a Kulebrahegység belsejének geológiai szerkezetét, de legcsodálatosabb, amit az amerikaiak a Khagres-folyóra nézve tapasztaltak. Ennek a folyónak a veszedelmes vizét úgy használták föl, hogy egy óriási medencében gyűjtik. Gatun városánál óriási gátat építettek, amely a rohanó árnak útját állja, úgy, hogy a nagy víztömeg egy négyszáz négyszög kilométeres területű tavat alkot, sőt Gamboa mellett még egy ilyen gátat építettek, s az itt összegyűlendő víz arra való, hogy alacsony vízállásnál vizet adjon a nagyobbik tónak. Ha pedig a víz túlságosan megnövekednék, akkor egy kinyitható zsilipen át a vizet ki tudják bocsátani. Érdekes, hogy annak az új mesterséges tónak vízzel való megtöltése több, mint egy esztendeig fog tartani. Ezek a Gatun mellett levő gátak és zsilipek a legnagyobbak, melyet valaha csak építettek, mert hosszuk ötnegyed kilométer, magasságuk huszonhárom méter, alsó szélességük tíz méter. A zsilipek javarészben cement és vasbeton munkálatok, pedig hogy csak egyet mondjunk : az asszuáni gyűjtőmedence ezer millió köbméter vizet tud befogadni. S a munka folyik becsületesen, szerényen és pontosan. Alapos számítások szerint már alig van két évre való munka és a Panama-csatorna megnyitása az emberi találékony elme és a műszaki tudás legnagyobb ünnepe lesz. LH: Az alföldi artézi kutak vízcsökkenése. Az artézi kutak vízcsökkenése arra bírta a kormányt, hogy a további mélyfúrások s a meglevő artézi kutak gondozása ügyét törvényhozás útján rendezze. A törvénytervezet benyújtása előtt a földmivelésügyi miniszter ankétet hívott egybe, melyen az e kérdésben érdekelt tudományos egyesületek, valamint a belügy-, pénzügy- és földmivelésügyi minisztérium képviselői vettek részt. Az értekezleten Bartóky József államtitkár elnökölt. Lóczy Lajos dr., a földtani intézet igazgatója, rámutat arra, hogy az artézi kutak elszaporodása szemmel láthatólag csökkenti a talajvizet. Például Versecen 1860-ban fúrtak először kutat s az bőséges vizet szolgáltatott, 1894-ben már 84 kút volt, a víz azonban tetemesen csökkent. Ugyanigy történt Szegeden, Szatymazon és még igen sok helyen, Ausztriában és Észak- Amerika nagy síkságain is sok ártézi kút van, melyeket nagy gonddal figyelnek meg. A magyarországi ártézi kutakra vonatkozólag sok adat áll rendelkezésére a földtani intézetnél, azonban ez az adatgyűjtemény nem teljes. Első feladat lenne tehát az ártézi kutak törzskönyvezése és a kutak vizének időszakonkénti mérése. Szerinte az ártézi kutak három típusba sorozandók. Kívánatosnak tartaná továbbá, ha az ártézi kutakat rendszeresen vizsgálnák hidrográfiai és talaj meteorológiai szempontból. Továbbá az ártézi kutak vizeit kémiai laboratóriumban időnként vegyelemeznék. A fúrások engedelemhez kötendők, a fúrás menete felügyelet alatt álljon, avatatlan kontárok ártézi kút fúrásától tiltassanak el s végül a fölösleges viz elfolyását gátló technikai berendezés is alkalmaztassék. Addig, mig valamely községben a már meglevő ártézi kutból, föl nem használt viz megy el, uj kút fúrása ne engedelmeztessék. Az előadó javaslata szélesmedrű eszmecserére nyújtott alkalmat. Kvassay Jenő szerint az értekezlet által javaslatba hozandó intézkedések a vízjogi novella végrehajtási rendeletében fognak helyet foglalni. A novellajavaslatban ki van mondva a főelv, hogy az ártézi kút fúrása előzetes hatósági engedelemhez lesz kötve, ezenfelül a javaslat 3. szakaszában olyan rendelkezés is van, mely módot ad a hatóságnak, hogy a már meglevő kutaknál is visszahatólag alkalmazzhassa az új kutak engedelmezésénél érvényesülő szempontokat. Eötvös Lóránd báró a törvényjavaslatot helyesli. Az engedelmezésnél érvényesülő szempontokra nézve kifejti, hogy az altalaj amaz alakulatai, melyek szerint a talajvizek elhelyezkednek, ma nálunk még kevésbbé ismeretesek. Eddigi kutatásai közben azonban már több olyan pontot talált, mely az altalaj alakulatainak, tehát az abszolút mélységnek megismerése szempontjából kiválóan érdekes. Minthogy e mélységek megismerése nem csupán az ártézi kutak, hanem a földrengések megfigyelése szempontjából is nagyértékű tudományos eredményt ígér, javasolja néhány, körülbelül 2 km. mélységű fúrás létesítését. Halaváts Gyula számos példát hoz föl annak illusztrálására, hogy az ártézi kutak elszaporodásávalcsökken a víz mennyisége. Kajlinger Mihály szerint kívánatos lenne, hogy felszökő vizű ártézi kút egyáltalán ne legyen, mert ezzel a vizet könnyen elpazarolják, ellenben ha szivattyúzni kell a vizet, akkor kevésbbé pocsékolódik. A törvényjavaslat célzatát helyesli. Szontagh Tamás dr. és Zsigmond Béla sérelmesnek tartják a földgázról szóló törvénynek azt az intézkedését, hogy a fúrást gáz jelentkezése esetén 15 napig, — míg az állam a jóformán minden ártézi kútnál jelentkező földgázvédelme szempontjából nem nyilatkozik, — föl kell függeszteni. Farkass Kálmán szerint nem csupán az ártézi kutak elszaporodásában, hanem abban keresendő a talajvíz csökkenésének oka, hogy a fúrások nincsenek egyenletesen elosztva. Egész vármegyék vannak, ahol még alig van néhány ártézi kút, míg máshol e kutak túltengésben vannak. Vámossy Zoltán dr. a vízpazarlás meggátlására alkalmas technikai berendezés vagy eljárás kérdésével foglalkozik. Frank Ödön dr. igen kívánatosnak tartja közegészségügyi szempontból a víznek az előadó által javasolt időszakonkénti kémiai vizsgálatát arra való tekintettel is, hogy az artézi kutak vize idők folytán változhatik. Végül Bartóky József dr. összegezte az érdekes és tanulságos vitát: az értekezlet a törvényjavaslat intencióit helyesli, kívánatosnak tartja néhány igen mély fúrás létesítését és hogy az artézi kutak összeírása, állandó felügyelete, megfigyelése s vegyelemzése is elrendelendő. GAZDASÁGI MÉRNÖK I. szám. Sebességmérő készülék. A hajók vontatásához szükséges erőt a Franczia-, Német- és Magyarországon történt kísérletek alkalmával hidraulikus dinaméterrel mérték, mely mindjárt zajban adja az erő nagyságát. A hajósebesség megmérésére nincs ilyen egységesen elfogadott készülék. Francziaországban sebességmérő szárnyat használtak. Magyarországon eleinte szintén ily készüléket, később megmérték egyrészt a hajó abszolút sebességét, másrészt a víz sebességét s emezt amabból levonták, vagy hozzáadták a mozgás értelme szerint. Németországban a Dortmund-Ems csatornán csöndes vízben az abszolút hajósebességet mértén. Ez utóbbi esetben hajósebességmérőt (lók) használtak. A Havel-csatornán pedig Ewald Sachsenberg Pitot csőszerű készülékkel mérte a sebességet. Ezt a készüléket ismertetjük . A készülék derékszög-alakúan hajlított vascső, melynek vízszintes része 25 m. hosszú és a vége tölcsérben kiöblösödő és lapocskával lezárható.. A függőleges rész léghatlanul csatlakozik egy másik csőhöz, melyben szintén léghatlan kapcsolkozással kis átmérőjű rézcsövet illesztettek oly módon, hogy a derékszögű vascső levegője e két utóbbi cső fala közzé nem hatolhat. A vékony rézcső kétszer, derékszögben meghajlított, vízszintes