Gazdasági Mérnök, 1913. január-december (38. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

XXXVIII. évfolyam 4 ah« lito Budapest. 1913. január 5- * ^ *_ / W; 1 szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Előfizetési dij : Egész évre 24 kor. fél évre 12 kor. negyed évre 6 korona Alapította G ON DA BÉLA MINISZTERI TANÁCSOS Szerkesztőség és kiadóhivatal. Vili. JŐZSEP-UTCZA 56. SZÁM BUDAPEST, A kereskedelmi tárca a vizíutaknak. Beöthy László kereskedelmi miniszter a kereskedelmi tárca költségvetésének tár­gyalása alkalmával mondott érdekes, min­denre kiterjedő beszédéből a viziutakra vonatkozólag a következőket adjuk közre! A viziutaknál a belforgalom lebonyoli- tasa szemp3ntjából természetesen eddig csak a folyamhajózás jöhet tekintetbe; azonban a folyamok hajózhatóvá tételének kérdésével függ össze a csatorna megépí­tésének kérdése és azonkívül kapcsolatban áll azt a fennálló és kizálólag magyar társaságot képező Magyar folyam- és Ten­gerhajózási Részványtársaság működésé­vel. A folyók hajózhatóvá tételének súly­pontja a földmivelésügyi miniszter kezé­ben van. Én a magam részéről a legna­gyobb készséggel leszek segítségére, hogy a terveket minél előbb megvalósíthassuk. A csatorna kérdését illetőleg a tervek már elkészíttettek. Kívánatos volna, hogy mielőbb megvalósíttassanak. Csak hogy ennek a kérdésnek megoldása is, mint igen sok más dologé, a pénzügyi helyzet nehézségeibe ütközik. Ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek a terv­nek a közeljövőben való megvalósítását kilátásba helyezhetném. Várnom kell ad­dig, amig a pénzügyi helyzetünk javul. Egyáltalában a vizi forgalom szem­pontjából az említett kérdéseknek még egy antecedenciája is van és ez a fővá­rosban egy úgynevezett kereskedelmi ki­kötőnek építése, minthogy a viziutainkat csak úgy tudjuk kellőképen kihasználni, ha az egész forgalmat a fővárossal szer­ves összeköttetésbe hozzuk. Ma pedig a fővárosnak rakpartviszonyai egyáltalában nem engedik meg a vizi forgalom intenzivebb kifejlesztését. Ezen kereskedelmi kikötőre vonatkozólag is ké­szen vannak már a szükséges tervek és intézkedések. És itt megjegyzem, hogy a terveket úgy állítottuk össze, hogy bár ez egy nagyobb szabású, nagyobb koncep­ciójú terv- az mégis részi etenkén is meg­valósítható legyen. S miután ez termé­szetesen nem fog annyira súlyos anyagi áldozatokkal járni, remélem, hogy az ezen kereskedelmi kikötő kiépítésére szükséges költség első részletének folyósítását a legrövidebb idő alatt megfontolás tárgyává fogom tenni. De nem elég magát a kereskedelmi kikötőt kiépíteni, ha nem vasúti pályahá­zainkat is úgy kell berendeznünk, hogy ott a kereskedelmi kikötök céljaira szük­séges terület rendelkezésére álljon. Ami a folyamhajózásunk szempontjából rendkívüli nagy szerepet játszó Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytár­saság dolgát illeti, örömmel említhetem hogy sikerült e társaság segélyezését 400.000 K-val emelem. E 400.000 K többlettel szemben a tár­saság kötelezve van két uj személyszállító hajót, két uj vontató hajót, tiz uszály­hajót forgalomba helyezni és azonkívül tiz uj állomást berendezni, amelyek később lesznek a minisztérium által megállapítva. Ezek vonatkoznak a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság báziási vonalának fejlesztésére. Ezenkívül járatait is szaporítani köteles és pedig hetenkint három járattal Budapest és Wien között, amely vonalak egyike Regensburgig lesz meghosszabbítva, továbbá egy járattal Budapest és Zimony között: ezenfelül a budapest—dömösi járatokat is szaporítani fogja. Ez tehát azon ellenérték, amelyet az állam az általa szolgáltatandó 450.000 K-ért kap, és én azt hiszem, annak el­lenértéke ebben az ellenszolgáltatásban teljesen megvan. Uj vámpolitikai törvény. A kereskedelmi miniszter a képviselőház elé törvényjavaslatot terjesztett, melynek ér­telmében a rormány felhatalmaztatik. hogy egyes külállamokkal a kereskedelmi és for­galmi viszonyok ideiglenes szabályozása cél­jából a szükséghez képest ideiglenes meg­állapodásokat létesíthessen, átmeneti rendel­kezéseket tehessen, illetőleg az ideiglenes megállapodásukat legkésőbb 1913. dec 31-ig terjedő hatállyal rendeleti utón életbe lép­tethesse. A kormánynak erre a felhatalmazási tör­vényre azért van szüksége, mert a Balkán félszigeten uralkodó háborús állapotok kö­vetkeztében igen közeli időben gazdaságpo­litikai téren is oly változások állhatnak be, amelyek újabb külkereskedelmi megállapo­dások és intézkedések formájában szükségessé fogják tenni a Balkánra irányuló gazdasági érdekeinknek a változott viszonyokkal való összhangbahozatalát. A dolog természete sze­rint ezen intézkedések némelyike viszonylag nagyon sürgős természetű lehet és noha a magyar kormánynak épenséggel nem szán­déka, hogy a törvényhozás beható rendes tárgyalásának ne vesse alá az illető esetleges nemzetközi megállapodásokat, mindazonáltal a most uralkodó kivételes külpolitikai kö­rülmények épen fonfos közérdekből szük­ségessé tehetik ideiglenes megállapodások gyors létesítését, átmeneti rendelkezések sür­gős megtételét, illetőleg ezeknek rendeleii utón való életbeléptetését. Ilyen körülmények közt a magyar kor­mány, noha az utolsó három évben külke­reskedelempolitikai téren a törvényhozástól egyetlen egyszer sem kért oly geniális ter­mészetű és formájú felhatalmazást, mint a minő az 1906. évi LVI., 1908. évi LVI. tör­vénycikkben foglaltatik, mégis indíttatva érzi magát, hogy az idézett előzményekhez ha­sonló célzatú és szövegű felhatalmazást kér­jen a törvényhozástól. A magyar királyi törvényhozásnak nincsen szándékában a nye­rendő felhatalmazással — a kikerülhetetlen szükségesség esetétől eltekintve — bővebb alapon élni] mint azt az imént idézett tör­vények hatályának idejében az akkori kor­mány tette és nevezetesen nincsen szándé­kában egészen uj rendszerű, elvileg más és bővebb alapra helyezett megállapodásokat rendeleti utón életbeléptetni, mindazonáltal igen közelálló lehetőségek szempontjábél arra már most is utalhatok, hogy Bulgáriával a folyó hó végén ismét lejár, azon a leg­nagyobb kedvezmény kölcsönös megadásának

Next

/
Thumbnails
Contents