Gazdasági Mérnök, 1914. január-december (39. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-04 / 1. szám

$2$oéT XXXIX. évfolyam. Budapest, 1914. január 4. 1. szám. A «V Alapította Főszerkesztő ; Felelős szerkesztő GONDA BÉLA IFJ. GONDA BÉLA TELEKI ZACHARIÁS ISTVÁN miniszteri tanácsos. máv. mérnök oki. mérnök. 0 Előfizetési ára : Egész évre 24 kor. félévre 12 kor Szerkesztőség és kladóhivntal Vili. JÓZSfcF-llTCA 56. S/A IV . fiz elmúlt év. Az elmúlt év kétségkívül a legválságo­sabb éve volt a magyar közgazdaságnak, bosszú évtizedek óta. Rengeteg kisebb vállalkozás ment tönkre és a kapitalista koncentráció óriási mértékben haladt előre a válság folytán. A gazdasági válság már &. múlt év ok­tóberében, a Balkán-háború kitörésekor kezdődött és egész éven át, mind a mai napig tartott, .v válság eleinte csak a háborúban közelebbről érdekelt orszá­gokban tört ki. A nyugati országokban, főleg Angliában, az első félévben még nagyon jó volt a konjunktúra ; a rossz üzletmenet a világpiacon csak az év má­sodik felében lett általánossá. Magyarországon az év első hónapjában a gazdasági élet a legszűkebb keretek kö­zött mozgott; semmiféle uj vállalkozás nem létesült, n ért a nagy bankok semmi­féle uj üzlethez nem adtak pénzt. Nem is adhattak. A háborús viszonyok miatt a külföldi tőkéket mind kivonták az or­szágból. A kormány óriási pénzösszege­ket halmozott föl egy esetleges háború céljaira. Ezenkívül a betevők bizalma is megrendült: a falusi lakosság tömegesen vette ki betétjét a pénzintézetekből és rakta el a ládafiába. Ez még növelte a pénzhiányt. Viszont éppen ezért minden pénzintézetnek aránytalanul nagyobb kész- pénzkészletet kellett tartani mint máskor, ami szinte a forgalomban levő pénzmeny- nyiséget apasztotta. Még fontosabb ennél hogy a kereskedelmi forgalomban meg­rendült a bizalom az emberek fizetőké­pességében ; mindenki készpénzfizetést követelt, ami állandó pénzhiányt és pénz­válságot idézett elő. Legjobban jellemzi a helyzetet az, hogy a jegybanknak soha még annyi váltót leszámítolásra, annyi értékpapírt elzálogosításra nem hoztak, mint az elmúlt évben. A bankjegyforga­lom oly nagy volt, hogy a jegybank nem­csak az összes adómentesen kibocsátható bankjegyeit tudta állandóan forgalomban tartani, hanem az év elejétől az végéig megszakítás nélkül adóköteles bankjegye­ket is kellett forgalomban tartani. A pénzválság volt az elmúlt gazdasági év legjellemzőbb vonása; ennek követ­kezménye volt a termelésben beállott nagy­fokú csökkenés, a bukások ezrei és a munkásosztály súlyos szenvedése a hosz- szantartó munkanélküliség folytán. Az egyes termelési árakra áttérve e követke­ző képet nyerjük ; A mezőgazdaságnak rossz éve volt a múlt esztendőben ; különösen a gabona- termelés volt kisebb, mint más években, mig a takarmány termés ások esőzés foly­tán jó volt. A rossz gabonatermés főleg a kisgazdákat és a mezőgazdasági mun­kásokat sújtotta, akiknek csak annyi ga­bonájuk termett, illetőleg, akik az aratás­ban csak annyit keresnek, amennyit csa­ládjaikkal együtt elfogyasztanak. Ha a termés jó, marad valami fölöslegük, ame­lyet eladnak és ezen a pénzen iparcik­keket vásárolnak. Ha a termés mint az idei, rossz, akkor nincs semmi fölöslegük és vásárlóképességük nagyon megcsökken. A nagybirtokosokat a rossz termésért kár­pótolja a magas ár: egész éven át 22— 24 korona közt ingadozott a búza ára, 3—4 koronával fölötte állt a világpiaci árnak. A magas áramból azonban termé­szetesen csak a nagybirtokosok és gazda? parasztok láttak hasznot, akik rossz ter­més ellenére eladó fölösleggel bírtak. Az állattenyésztés tekintetében a régi rossz állapotok fönmaradtak az idén is. A tavasszal megejtett rendes állatössze- irás — amit meg kell különböztetni a két év előtt megtartott pontos állatszám­lálástól — a sertés és juhállománynak tettemes visszaesését mutatja, amig a ló- és a szarvasmarhaállomány szaporodása elenyészően csekély. A sertés állomány a tavaszi összeírás szerint 6 millió 824 ezer darab, 585 ezer darabbal, vagyis 857 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt. A juhállomány szintén 508 ezer da­rabbal, vagyis 7.63 százalékkal csökkent tavaly óta. A szarvasmarha- és lóállomány körülbelül 2.5 százalékkal szaporodott. Remélhető azonban, hogy az idei jobb burgonya, kukorica- és takarmánytermés folytán az állatállomány szaporodni fog. A bányászat az összes termelési ágak közül a legjobban birtá meg a válságos esztendőt. Különösen a szénbányavállala- latok alig érezték meg a rossz konjunk­túrát: egész éven át teljes üzemmel dol­gozlak, csak sz utolsó két hónapban mu­tatkozott itt is a konjunktúra romlása. Mivel pedig a szénkartell óriási árakat biztosit a vállalatoknak, nyereségük az idén sem lesz, kevesebb, mint tavaly; annál inkább, mert a nagyfokú munka- nélküliséget igyekeztek olcsó munkások alkalmazása révén kihasználni. Sokkal erősebben mutatkozott a válság hatása a vasbányászatban. A vaskartell kimutása szerint a monarchia vasmüvei 2 2 millió mázsa vassal kevesebbet adtak el novem­ber végéig, mint a múlt év ugyanezen időszakában, ami 15—20 százalékos csök­kenésnek felel meg. A rossz eladási vi­szonyok folytán a kartell kénytelen volt az árakat tetemesen leszállítani, annál is inkább, mert a német vaskartell nem si­etett az üzemet redukálni, hanem az ott­hon el nem helyezhető vasárut igen olcsó áron vitte a világpiacra és hozta a mo­narchiába is. A gép- és a villamosipar is súlyosan szenvedett a válság miatt; a legtöbb gyár erősen redukálta az üzemet és munkásai­nak tetemes részét elbocsájtotta vagy csak félidőt dolgoztatott Csak a hadseregszál- litások bizonyultak az idén is kitűnő üzletnek. A mezőgazdasági iparágak is igen rosfcz eredménnyel dolgoztak. A malmok sűrűn szüneteltették az üzemet, az uj búzater­més nagyrésze nyirkosán, sőt vizesen ke­rült a magtárakba ; egész országrészekben nem volt aratás után őrlésre alkalmas száraz búza. Az osztrák, különösen a cseh malmok versenye erősen érvényesült, úgy hogy a magyar malmok jórészt vesz­teséggel zárják le a tavalyi évet Hasonló rossz évük volt a cukorgyáraknak is. A

Next

/
Thumbnails
Contents