Gazdasági Mérnök, 1916. január-december (40. évfolyam, 1-21. szám)
1916-01-15 / 1. szám
XXXX. * évfolyam. I. szám. Budapest, 1916 január 15. Szerkesztőség és kiadóhivatal Alapította Főszerkesztő . Felelős szerkesztő: GONDA BÉLA HAUSER ERNŐ IFJ. GONDA BÉLA miniszteri tanácsos, mérnök, mérnök, T. Olvasóinkhoz! Negyvenedik évébe lép lapunk a jövő esztendőben. Negyven éve szolgálja immár a magyar műszaki irodalom érdekeit. Csendben bíráltunk és tárgyaltunk minden műszaki eseményt, találmányt mely ügykörünkbe tartozott s mindenütt a szakkörök jóváhagyásával és elismerésével találkoztunk. A keserves háború megviselte közgazdaságunkat minden vonalon, megviselte a szaklapokat különösen, melyeknek tűrhetetlen küzdelme majdnem kétségessé tette további létünket is. Eddig megküzdöttünk s most dacára a nyomdai termékek, munkabérek horribilis 100 százalékos áremelkedésének, lapunk előfizetési árát nem emeltük fel, csupán kénytelenek vagyunk a lapot csak kéthetenkét megjelentetni. Tartalmi bőség tekintetében iparkodunk majd annyit nyújtani, amivel kárpótolni fogjuk olvasóinkat! Az új év beálltával jobb időket, egészséget és boldogságot kíván a szerkesztőség. Mi tengerek mélysége. Azt hinné az ember, hogy a tenger mélységét megmérni valami nagyon könnyű dolog : egyszerűen zsinegre kötnek egy ólomdarabot és leeresztik a víz fenekéig, így azonban csak sekély vizek mélységét lehetne megmérni, mert nagy mélységnél nem veszi észre az ember, hogy a súlydarab mikor érte el a feneket. Ha csak 360 méternyi mély vizet akarunk is megmérni, ehhez már ujjnyi kötél és legalább hat kilogramos súly kell. Még így is könyen követ el hibát az ember, így például Denham angol tudós 14.092 méter mélységet mért az óceánon, ahol mint később kiderült, csak 5000 méter mély a tenger. A tengerben ugyanis a víz színe alatt áramlatok is vannak, amelyek elég erősek arra hogy messze elsodorják a mérőeszközt. A nagyobb mélységek megmérésére különféle elmés szerkezetű mélységmérő műszereket használnak. Vékony acélszálakból összefonott kötélen eresztik le a közönséges mélységmérőt, amelyre gyűrüalakú vaskörték vannak akasztva oly módon, hogy amint a készülék a fenékhez ütődik, önmagától leoldódnak a gyűrüalakú vaskörték és így a kötelet könnyen fel lehet húzni. A vízbe bocsájtott mélységmérő eleintén gyorsan sülyed lefelé, gyorsasága azonban fokozatosan csökken, részint a súrlódás növekedése, részint a víz sűrűsége miatt. A lebocsátott mérőeszköz 3000 méter mélységbe körülbelül ötven perc alatt ér le ; ilyen hosszú kötelet a hengerre visszacsavarni azután még gőzerővel is órák hosszáig tart. Érdekes, hogy a tenger legnagyobb mélységei nem az óceánok közepén vannak, hanem a szárazföldek közelében. A Csendes-óceán nagy mélységeit legelőször egy amerikai tudományos társaság kutatta, mely 1874 ben azt tanulmányozta, hogy hol lehetne tengeralatti kábelt (táviróhuzalt) lerakni Kalifornia és Japán között. A japán Kuril szigettől 200 kilométernyire találták a legnagyobb, 853 méteres mélységet. 1896- ban az amerikai Pinguin nevű hadihajó az ausztráliai Társaság-szigetek közelében három helyen is talált 9000 méternél nagyobb mélységet. A legnagyobb mélységet, melyet a Csendes-óceánban eddig találtak, 9644 méter. Ha a Gaurizankár hegycsúcsot, amely a Himalája hegyláncban 8840 méter magas, ebbe a mélységbe állítanák, a hegy csúcsa még mindig 800 méternyire volna a tenger alatt. A Déli-sarktengeren 4—5000, az Északi-sarktengerben 3—4000 méter mélységet mértek. Az Atlanti-óceán legnagyobb mélysége 8341 méter, ez a hely a Portorikó-sziget mellett van. Az Indiai-óceán legnagyobb ismert mélysége 6205 méter. Az Európa közelében levő tengereknek nem ilyen nagy a mélységük. Például az Északi-tenger az óceánokhoz képest rendkívül sekély, mélysége állag 90 méteres. Ha a területét a mélységhez arányosítjuk, akkor körülbelül akkora a mélysége a területéhez képest, mint amekkora egy és igen-igen vékony papiros vastagsága egy ív papirosnak a nagyságához képest. A Keleti-tenger még sekélyebb ; ennek a közepes mélysége csak 66 méter. A Földközi-tenger mélysége már jelentékenyebb : néhol 4400 méter, de van 6300 és 7300 méter mélységű helye is. Ez mind óriási víztömeget jelent ugyan de azért az összes tengerek vize jóformán semmi a Föld óriási tömegéhez képest. Ha a Föld mélységeit és magasságait valami elképzelhetlenül nagy természeti erő elsimítaná, úgy hogy a víz tökéletes egyenletességgel oszolhatnék meg rajta, a Föld egész felületét mindössze csak néhány miliméter vastagságú vízréteg borítaná. Természetes, hogy a tengerek nagy befolyással vannak a szárazföld kialakulására is. Szigetek és egész partvidékek a tengerbe sülyednek és viszont szigetek keletkeznek és a partvidékek sok VIII., József utca 56. szám. Előfizetési ára: Egész évre 24 K, félévre 12 K.