Gazdasági Mérnök, 1916. január-december (40. évfolyam, 1-21. szám)

1916-01-15 / 1. szám

XXXX. * évfolyam. I. szám. Budapest, 1916 január 15. Szerkesztőség és kiadóhivatal Alapította Főszerkesztő . Felelős szerkesztő: GONDA BÉLA HAUSER ERNŐ IFJ. GONDA BÉLA miniszteri tanácsos, mérnök, mérnök, T. Olvasóinkhoz! Negyvenedik évébe lép lapunk a jövő esztendőben. Negyven éve szolgálja immár a magyar műszaki irodalom érdekeit. Csendben bíráltunk és tárgyaltunk minden műszaki eseményt, találmányt mely ügykörünkbe tartozott s minde­nütt a szakkörök jóváhagyásával és elismerésével találkoztunk. A keserves háború megviselte közgazdaságunkat minden vonalon, megviselte a szaklapokat különösen, melyeknek tűrhetetlen küzdelme majd­nem kétségessé tette további létünket is. Eddig megküzdöttünk s most da­cára a nyomdai termékek, munkabé­rek horribilis 100 százalékos áremel­kedésének, lapunk előfizetési árát nem emeltük fel, csupán kénytelenek va­gyunk a lapot csak kéthetenkét megjelentetni. Tartalmi bőség tekintetében ipar­kodunk majd annyit nyújtani, amivel kárpótolni fogjuk olvasóinkat! Az új év beálltával jobb időket, egészséget és boldogságot kíván a szerkesztőség. Mi tengerek mélysége. Azt hinné az ember, hogy a tenger mélységét megmérni valami nagyon könnyű dolog : egyszerűen zsinegre köt­nek egy ólomdarabot és leeresztik a víz fenekéig, így azonban csak sekély vizek mélységét lehetne megmérni, mert nagy mélységnél nem veszi észre az ember, hogy a súlydarab mikor érte el a fene­ket. Ha csak 360 méternyi mély vizet akarunk is megmérni, ehhez már ujjnyi kötél és legalább hat kilogramos súly kell. Még így is könyen követ el hibát az ember, így például Denham angol tudós 14.092 méter mélységet mért az óceánon, ahol mint később kiderült, csak 5000 méter mély a tenger. A tengerben ugyanis a víz színe alatt áramlatok is vannak, amelyek elég erősek arra hogy messze elsodorják a mérőeszközt. A na­gyobb mélységek megmérésére különféle elmés szerkezetű mélységmérő műszere­ket használnak. Vékony acélszálakból összefonott kötélen eresztik le a közön­séges mélységmérőt, amelyre gyűrüalakú vaskörték vannak akasztva oly módon, hogy amint a készülék a fenékhez ütődik, önmagától leoldódnak a gyűrüalakú vas­körték és így a kötelet könnyen fel lehet húzni. A vízbe bocsájtott mélységmérő eleintén gyorsan sülyed lefelé, gyorsasága azonban fokozatosan csökken, részint a súrlódás növekedése, részint a víz sűrű­sége miatt. A lebocsátott mérőeszköz 3000 méter mélységbe körülbelül ötven perc alatt ér le ; ilyen hosszú kötelet a hengerre visszacsavarni azután még gőz­erővel is órák hosszáig tart. Érdekes, hogy a tenger legnagyobb mélységei nem az óceánok közepén van­nak, hanem a szárazföldek közelében. A Csendes-óceán nagy mélységeit legelőször egy amerikai tudományos társaság kutatta, mely 1874 ben azt tanulmányozta, hogy hol lehetne tengeralatti kábelt (táviróhu­­zalt) lerakni Kalifornia és Japán között. A japán Kuril­ szigettől 200 kilométer­nyire találták a legnagyobb, 85­­­3 méte­res mélységet. 1896- ban az amerikai Pinguin nevű hadihajó az ausztráliai Társaság-szigetek közelében három he­lyen is talált 9000 méternél nagyobb mélységet. A legnagyobb mélységet, me­lyet a Csendes-óceánban eddig találtak, 9644 méter. Ha a Gaurizankár hegycsú­csot, amely a Himalája hegyláncban 8840 méter magas, ebbe a mélységbe állítanák, a hegy csúcsa még mindig 800 méter­nyire volna a tenger alatt. A Déli-sark­­tengeren 4—5000, az Északi-sarktenger­­ben 3—4000 méter mélységet mértek. Az Atlanti-óceán legnagyobb mélysége 8341 méter, ez a hely a Portorikó-sziget mellett van. Az Indiai-óceán legnagyobb ismert mélysége 6205 méter. Az Európa közelében levő tengerek­nek nem ilyen nagy a mélységük. Pél­dául az Északi-tenger az óceánokhoz képest rendkívül sekély, mélysége állag 90 méteres. Ha a területét a mélységhez arányosítjuk, akkor körülbelül akkora a mélysége a területéhez képest, mint a­mekkora egy és igen-igen vékony papiros vastagsága egy ív papirosnak a nagysá­gához képest. A Keleti-tenger még seké­lyebb ; ennek a közepes mélysége csak 66 méter. A Földközi-tenger mélysége már jelentékenyebb : néhol 4400 méter, de van 6300 és 7300 méter mélységű helye is. Ez mind óriási víztömeget jelent ugyan de azért az összes tengerek vize jóformán semmi a Föld óriási tömegéhez képest. Ha a Föld mélységeit és magas­ságait valami elképzelhetlenül nagy ter­mészeti erő elsimítaná, úgy hogy a víz tökéletes egyenletességgel oszolhatnék meg rajta, a Föld egész felületét mind­össze csak néhány miliméter vastagságú vízréteg borítaná. Természetes, hogy a tengerek nagy befolyással vannak a szárazföld kialaku­lására is. Szigetek és egész partvidékek a tengerbe sülyednek és viszont­ szige­tek keletkeznek és a partvidékek sok VIII., József­ utca 56. szám. Előfizetési ára: Egész évre 24 K, félévre 12 K.

Next