Gazdasági Mérnök, 1917. január-december (41. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-01 / 1-2. szám
A GAZDASÁGI MÉRNÖK — MŰSZAKI HETILAP 1—2. szám, az illető a maga szakmájában helyét megállhassa. S ez az utólagos szakképzés csaknem minden esetben teljesen a véletlenre van bízva úgy, hogy az eredményt, melyet céltudatos szakképzéssel rövid idő alatt el lehetne érni nyolc, néha tízszer annyi idő alatt éri el. A legfőbb esetben az illető fel sem tudja fogni az alapos szakképzéssel járó előnyöket s minthogy azt mástól elsajátítani nem áll módjában s ambitiója mindenütt zárt ajtókra talál, elveszti kedvét és más után próbál eredményeket elérni Egy hivatalnok iskola képzettsége lennt közép vagy főiskolai. Tény az hogy a kettő közeli nagy a különbség és még az is, hogy a középiskolai képzettség még nem jelentheti a delek"pontját egy a kereskedelmi pályán működő egyéni todásának. A középiskolai képzettséggel rendelkezőknél annál inkább szükséges a megfelelő utóképzés, mert számos oly ember kerül félig még gyermekkorában erre a pályára, aki megfontolt érett ésszel talán mást válsztott volna. A főiskolai képesítéssel bírók minden bizontral megfontolva választják pályájukat, de vagyon módjában áll e mindenkinek hogy főiskolát végezen. Hiszen a hivatalnokok legnagyobb része kenyérkereseti kényszerből választotta pályáját. Illetékes körök megtesznek ugyan minden intézkedést a hazai ipar és kereskedelm védelmére s a közgazdasági élet fellendítésére, igye-kezetük kárba vész azonban, ha ezen rendelkezéseket arra hivatott helyen csak a szó rideg értelmében hajtják végre és azoknak lényegét, valamint az ország közgazdasági érdekeként előmozdító intenziát felfogni nem tudják. Az arra hivatott tényezőknek a kereskedelem és ipar érdekében történő intézkedések megtételénél tájékozódnia kell, amint azt eddig is tette, illetékes kereskedői és ipari érdekelt köröknél. ilyen emű információk megadására kétségkívül az egyes szakmák főhivatalnokai a leghivatottabbak. S könyű elképzelni, hogy milyen nagy a különbség egy képzett, vagy egy képzetlen egyén információja között. A kereskedelmi és ezzel összefüggő ipari gyakorlati szakoktatás koránt sem felel meg a követelményeknek, mert azt a tudást és tapasztalatot, melyet a kereskedelem és idők óta szerzett és gyűjtött nem bocsájtják kellő módon az azzal foglalkozó egyének rendelkezésére, hanem rábízzák a véletlenre, hogy az egyes egyén önmaga erejéből szerezze meg mindazt, amire az egész kereskedelmi világnak évezredekre volt szüksége. Ha a kerekedelmi, és iparkamarák a szakoltatást tehermentesiteni fogják tenni, hogy a szakoktatása szoruló egyént pályája kezdetén arra a magaslatra állítsák, melyet elődei már eddig elértek hogy képeségei és igyekezete által tovább fejlesze azt, mely méltó lesz közgadasági életünk remélhető fellendülésébe. (gn.) kir. kamarás, m.kir. belügyminiszer oszttanácsost, Kiin Gyulát, a Magyar Általános Hit. 1bank igazgatóját, Langfelder Edét, a Magyar Főárosi Malomegyesület elnökét, dr.Mihalló Adolf bri tancsost Rubnek Gyulát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját Sándor Pál országgyűlési képvislőt, az Orságos Magyar Kerskedelmi Egyesülésein két Sorban János m.kir. földmivelésügyi minisztr tanácsost, Simon Jakab m.kir. udvari tanácsost a Budapesti Áru és Értéktősde alelnökét, gróf Somssich Lászlót a főrendiház tagját, nagybirtokost, Végh Károly m.kir. udvari tanácsost, a Magyar Folyam-és tengehajózási R.T. igazgatóját továbbá uj tagul Ivády Béla földművügyi miniszer osztástanácsost nevezi ki. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte az igazgatóság uj tagjait és megalapitván a közgyűlés határozatképességet előterjestette az első üzletévre vonatkozó igazgatósági jelentést a mérleget és üzleteredményszámlát. Dr Tóth Jenő mintéri tanácsos a felügyelő bizottság elnöke előterjestette a felügyelő bizottság jelentését. A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő bizottság előterjesztett jelentéseit, a mérleg és üzleteredmény számlát, valamint a nyreség hovafordításra vonatkozó javaslatott változatlanul, egyhangúla elfogadta és az igazgatóságnak, valamint a felügyelő bizottságnak bizalmat és köszönetet szavazott. A felügyelő bizottság tagjaivá évi időtartamra a kegyűlés egyhangú felkiáltással az eddigi tagokat és pedig dr. Balkényi Kálmán, a Magyar bányák és Keleti Gazdasági Központi igazgatóját, dr Fekete Ignácot, a Magyar Fővárosi Malomegyesület titkárát, Hatman Béla m.kir pénzügyi tanácsost, Meskó Pált, a “Hangya“ Fogyasztási és Értékáitó Szövetkezet igazgatóját, Szaploncay Mihály m.kir. belügyminszteri számvevőségi igazgatót és Tarján Vilmos m.kir. kereskedelemügyi minsteri számtanársnef válaczti-irampor gőzhajó jelent meg, amelynek láttára a Duna parton járókelők összesereglettek. Az Első cs. k. szab. Duna gőzhajózási társaság óbudai hajógyárban épült a „Franz Joseph I.“ egyike azon öt gőzösnek, melyek a Budapestgalatzi személyszállítás lebonyolításra rendelvé jóval nagyobb, mint a legutóbb épített Budapestwieni személyhajók, pazar berendezésével még a tengeri hajóknak ismeretes komfortjával vetélkedhetik. Próbaútját a napokban tette meg amely alkalommal a műszaki felülvizsgálatot Jordán Dezső vasúti és hajózási felügylő ejtette meg Egyenesen tüneményes és mesében illő látvány volt a próbamenet alkalmával, amidőn az est beálltával a hajó vilanyvilágítása mintegy varázsütésre az összes helyiségeket fényárban borította, a tündériesen kivilágított gőzös a dunai korzó sétáló közönségét méltán bámulatba ejtette. Úgy halljuk, hogy bíboros hercegprimás emineciája hajlandónak nyilatkozott, hogy a hajót mielőtt a kőforgalomnak átadatik, Esztergomban személyesen megáldja. Az új termesgőzös belső berendezése a modern technika és lakberendezés minden vívmányát értékesíti. Tizenegy hajófülkét az első emeletre helyeztek ami által megfelelő kilátás mellett a legkényelmeseb utazás vállik lehetővé. A látványosság számba menő étteremben kényelmesen száz utas étkezhet egyszerre. Az I. osztályú utas rendelkezésére áll a két sétafedélzet, a minden igényt kielégítő külön díszfülkék és olvasó-, valamint zeneterem, nem szólva a kényelmes fürdőszobákról. Nemkülönben kényelmes a 11. hely berendezése is és sok újítást látunk. A vendéglő helyiségeit kényelmesek, a szükséges jeget a gőzös menetközben gyártja, a a hálóhelyek minden osztályban rendelkeésre állanak és sokkal kényelmesebb az utasok elhelyezése a 111. osztályon, mint bármely dunai járóművön. Az Alduna forgalma. Az Alduna szabályozott szakaszán leboyolított hajó- és áruforgalomról érdekes statisztikai kimutatás jlent meg, amely a folyó év első kilenc hónapjának forgalmi adatait állítja elénk. Ezek szerint ez év januárjától szeptember 30 ig bezárólag összesen 8095 uszály haladt át az Aldunán és pedig 3887 üresen, 4209 pedig 18,756.135 méter mázsa áruval terhelve. A Balkánnal a sikeres szerbiai offenzíva után megindult áruforgalom méreteit jelentőségét jelemzi, hogy a 8096 uszályból 4152 uszály jött fölfelé, köztük mindössze 679 üresen míg a többi 3473 16 millió és 479 ezer métrmázsa árút hozott. A lefelé ment 3944 uszály közül 3208 üresen, tehát árúért ment és mindössze 730 uszály vitt le 2,27 millió métermázsa árút. Az árufelhozat tehát körülbelülül nyolcszorta volt nagyobb az árulevitelnél. Az összesen 18,7 millió métermázsa áruforgalom lebonyolításában a következő hajósvállalatok vettek részt: D. G. T. 2176 uszálylyal 9,459,621, q val M. F. T. R. 905 uszálylyal 3,766,837, q val Belvízhajózási Rt. 214 uszálylyal 938,047, q val Délnémet hajózás 498 uszálylyal 5,474,795, q val Bajor Lloyd 209 uszálylyal 1,004,899, q-val Egyéb hajók 207 uszálylyal 1,061,936, q-val Gőzhajók ebben az évben szeptember hó 33-ig összesen 5106 haladt át az Aldunán. Ezek között 1601 volt illetékköteles és 3505 vonathajó. A hadi Termény Részvénytársaság közgyűlése. Hadi Termény részvénytársaság ma délután 4 órakor tartotta első reles közgyűlését dr.Schmidt József v.b.t.t. elnöklete alatt. Az evik bejelentette, hogy gróf Tisza István minisztereink a társaság alapszabályaiban biztosított jog Napján a legközelebbi rendes közgyűlésig terjedő időtartamra a társaság elnökévé dr. Schmidt József v.b.t.t. tanácsost,az igagatóság tagjaivá pedig az eddigi tagokat és pedig Balog Elemér, a “Hangya“ fogyasztási és értékesítő szerkezet vezérigazatóját, dr. Body Tivadar, Budapest székesfőváro alpolgámestjét, dr. Reich Gusztáv m.kir. kereskedelemügyi minister tanácsost, Garami Erit, a népszava szerkesztőjét, dr Grünn János m.kir. pénzügyministeri tanácsost báró Hotvary Károly nagybirtokost a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületéneklnökét Jesznszky Pált, a Magyar Mezőgazdák szövetkezetének vezéri azatóját, Kiszely Gyula cs. és kiadja a Magyar Szaklapkidó Válalalat. Vegyesek. A MURMAN-VASUT. A hadianyagszállitás szempontjából gén nagy jelentőségű Murmanvasút az oroszok igen nagy várakozása ellenére sem volt megnyitható. A háború alatt ugyan nagyjában elkészült a Kola öböltől a Kola-félszigeten át Kandalaksáig terjedő szakasz és teljesen készen áll a Szentpétervár —Petrosavodsk közti szakasz is, azonban a képső rész építését csak ebben az évben fogják megkezdhetni. Az itt szükséges építőanyag és járművek tenkintetében az orosz kormány csak októberben intézkedett, hogy egyelőre igen bizonytalan vonal mikor lesz a forgalomnak átadható. Minthogy pedig a hadianyagszállítás nem halasztható s a Murman partvidék jégmentes volta mia hajózásra jól használható, az orosz kormány aként intézkedett, hogy a Kola-öbölbe szállott hadianyagot Kandalaksáig vasúton szálitják, onnan pedig szánközlekedést rendesítetek egyrészt a Fehér tengeren át Archangelszkig, másrészt nyugati irányban Rovanieni finn vasúti állomásig. E távolságok 400, illetve 230 kilométert tesznek is ezért, nemkülönben az idei, különösen zord időjárás miatt a szállításnak ez a módja nem bizonyult megfelelőnek. Újabban ettől a tervtől eltérőleg azzal próbálkoznak, hogy a hajók nem a Kola öbölben, hanem a Varanger fjordig közlekednek, innen jut a hadianyag ugyancsak szánon Róvanenibe. Norvégián át írt hírek szerint a Kola-öböl és Kandalaska közötti szakaszból még 24 kiométer kiépítetetlen. Új gőzhajó a dunin A Dunán a napokban egy szoktalanul fényes két emeletes nagy termes Meyer Ernő könyvnyomda nyomása, Kispest