Geodézia és kartográfia 1950 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 1-2. szám - Tárczy-Hornoch Antal - Eszló Péter: A szélnyomás hatása a Jäderin-drótokra
526.325 Korábbi közleményeink (1, 2, 3, 9) kapcsán már régen esedékes volt a szélnyomás hatásának vizsgálata, annál is inkább, mert az eddigi idevágó tanulmányok (1, 5) nem tekinthetők kimerítőknek. Az alábbi vizsgálatok egyébként túlnyomórészt már 1938-ban készen voltak és azok legfontosabb eredményeit gyakorlati felhasználás céljából 1939 elején a többek között a Háromszögelő Hivatallal és Budapest székesfőváros fölmérésének az irányítójával közöltük. Egyébirányú elfoglaltságunk és a háborús események azonban a kinyomatást sokáig meggátolták. Idegen nyelvű szövege 1946-ban a Magyar Természettudományi Akadémia tervezett kiadványa számára elkészült, de minthogy a megjelenés itt késett, közlésre csak a Bulletin Géodésique 1947. évi kötetének 23—48. oldalain került sor. A jelenlegi közlés néhány kiegészítést tartalmaz. I. Tudvalevőleg az az ellenállás, amelyet valamely közegben mozgatott test kifejt, az alábbi képlettel fejezhető ki (v. ö. 6,291. oldal és 4,62. oldal): w c ,y V2 Fw (1) A jelölések magyarázata : c a fajlagos ellenállás, ~ v2 a duzzasztó nyomás, Fw a test vetített felülete egy a mozgás irányára — esetünkben aszél irányára — merőleges síkra. Ugyanezek érvényesek akkor is, ha a test nyugalomban van és hozzá képest a közeg (esetünkben a levegő) mozog. /1 p sűrűséget a fajsúly és a nehézségi erő segítségével határozhatjuk meg . Ha b a barométerállást és a hőmérsékletet jelenti Celsius-fokokban, akkor a levegő esetében a 2. képlet így alakul (v. ö. 7, I. kötet, 466. és 469. oldal) 4 ' ” 1) Ha G jelenti a szóban levő levegőmennyiség súlyát és V a köbtartalmát, akkor a fajsúly — *4. Tehát a sűrűség p = X = Jf Azonban PV = GR T-ből következik, hogy 9 9 V G P P — =r___ tehát p =-------A nyomás P azonban, ha b a V RT gRT higanyoszlopban mért barométerállás, P = bfq, ahol qá 7 11 higany fajsúlyát jelenti, így tehát P — b 13,5!)16 (1 — ?( ~ 1), továbbá az itteni R = 29,27 az úgynevezett gáz- 103 állandó (nem tévesztendő össze a későbbi Reynolds-féle számmal 1). Юз T 1()6 T 10*(2 a) b = 760 mm Hg és t = 20 C° mellett p = 0,122-nek adódik. Ez az érték b és t lényegesebb változásainál is csak mérsékelten változik. A fajlagos ellenállás a Reynolds-féle számnak, R-nek függvénye, tehát λ = ф (R) miért is mindenekelőtt R határozandó meg. A fizika tételei szerint tudvalevőleg R v.d v Ahol, mint tudjuk, v a közeg kinematikai viszkozitását és a belső súrlódási tényezőt, az abszolút viszkozitást jelenti. A belső súrlódási tényezőt pedig alábbi összefüggésből kapjuk (7, I. kötet 333. oldal) : A megfelelő számértékek nagyságrendjének szemléltetésére vegyük fel ismét a b = 760 mm Hg és / — 20° adatokat, átmérőül pedig a Jáderin-drótoknál szokásos d = 1,65 mm értéket. Akkor pedig R= 114 А (4b) ahol a v mértékegysége m/sec (3) alapján a fajlagos ellenállás függvénye az imént kiszámított Reynoldsféle számnak. Hosszú hengerre vonatkozólag a tengelyre merőleges irányban alábbi kísérletileg nyert adatok érvényesek (7, I. kötet, 374. oldal) : R = 100 200 500 1000 2000 5000 c = 1,41 1,27 1,08 0,98 0,91 0,97 c számára tehát 1 "1 átlagérték fogadható el, amely pontosan megfelel a 4 m/sec szélsebesség esetének. Most már csak Fw meghatározása van hátra az 1. egyenletben. A dróthossznak a szélirányra merőleges vetületét s„,-vel jelölve, a drót számára ezt kapjuk (2a) és (6) adódik : 1-712 ITA” segítségével 1 + DK. 526.20 A SZÉLNYOMÁS HATÁSA A JADEIIIX-DRÓTOKRA Dr. Tárczy-Hornoch Antal és Eszló Péter (3) (4) (6) 13,5906 bFl ( 103 J 9,81.29,27.273 '+27з) 1 0,1734 13,845 13,42 6655 1 НЁ" V1 + 0-8 az (5) összefüggésből 101-3 b 1 5-678 ~103"* +22 " / A 166 J (5a) Akkor most ( 1) alapján a Reynolds-féle számot így is írhatjuk: R = 101-3 b V d (j ^ 1 + P...) (4«) O