Geodézia és kartográfia 1974 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám - Joó István: Hazánk korszerű geodéziai alapjainak kialakítása
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 26. ÉVFOLYAM 1974. 1. SZÁM Hazánk korszerű geodéziai Dr. J . Folyóiratunk 1970. évi 2. számában elemeztük hazánk földmérési alaptérképrendszerének helyzetét, és meghatároztuk azokat a főbb teendőket, amelyek révén felszámolhatjuk a meglevő ellentmondásokat, és létrehozhatjuk új, korszerű alaptérképrendszerünket [1]. Már az akkori vizsgálat világossá tette, hogy alaptérképrendszerünk korszerűsítése csak a teljes magyar geodéziai alapok újbóli kialakításával együtt végezhető el, így a továbbiakban helyesebb lesz hazánk „geodéziai alapjairól” beszélni, amelybe már a földmérési alaptérképrendszert is beleértjük. 1970 tavaszától sok minden történt az [1]-ben vázolt teendők érdekében. Azt az állítást is megkockáztathatjuk, hogy a magyar geodéziai alapok újraépítése területén — ha nem is mennyiségileg a munka nagyobbik felét — de az összes lehetséges kérdések közül a súlyosabbak nagy részét megoldottuk, így ma reális lehetőség az, hogy 1974 második felében már olyan nagy méretarányú új felmérések kezdődhetnek, amelyek során a térképek már az új előírásoknak megfelelően, új vetületben, szelvényezésben, bővebb tartalommal készülnek, és mindemellett a felméréshez olyan vízszintes alappontokat lehet felhasználni, amelyeknek a koordinátái már, önálló kiegyenlítés révén, az új geodéziai alapfelületre és a bevezetett új vetületre vonatkoznak. Bár az új geodéziai rendszerünk létrehozása területén végzett eddigi munkákkal [7]-ben vázlatosan már foglalkoztam, mégis szükségesnek vélem, hogy új geodéziai alapunk kialakításáról kissé részletesebb tájékoztatást is adjak. Természetesen a munka végrehajtásában a Földmérési Intézet (FÖMI) műszaki fejlesztési és kutatási főosztálya végezte a legtöbbet. De szoros együttműködés alakult ki a FÖMI és a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV), illetőleg a FÖMI és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Geodéziai Intézete, továbbá az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete között. Egyes felvetődött elvi és szakmai gyakorlati kérdések megvitatására felhasználtuk az OFTH Geodéziai Bizottsága, továbbá a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület nyújtotta lehetőségeket is. Emellett szakterületünk számos kiválósága adott — és ad jelenleg is — értékes szakmai tanácsokat ennek a fejlesztési programnak minél célszerűbb megvalósításához. alapjainak kialakítása DK 528 . 65.011.8 Ebben a roppant nagy kutató-fejlesztő és előkészítő munkában megfelelő színvonalú, operatív együttműködés alakult ki a FÖMI és az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (OFTH), illetőleg a FÖMI kutatási főosztálya és az OFTH földmérési főosztálya között. Természetesen az eddigi eredmények elérését nagymértékben segítette egyrészt az a körülmény, hogy a FÖMI kutatási főosztályának tervezett fejlesztési programja hiánytalanul megvalósult, másrészt, hogy a FÖMI műszaki fejlesztési és kutatási főosztályának ezekben az években ez a döntő feladata. A továbbiakban még egyszer röviden felvázoljuk a magyar geodéziai alapok problémáit, ellentmondásait, majd ismertetjük az új magyar geodéziai alapok létrehozásában eddig elért eredményeket, az OFTH irányelvei alapján a FÖMI-ben végzett munkákat, illetőleg az ezekre épülő eddigi OFTH állásfoglalásokat. 1. A jelenlegi földmérési alapok problémái, ellentmondásai A második világháború előtt létrehozott geodéziai vízszintes alaphálózatunk és térképrendszerünk a Bessel-féle ellipszoidra vonatkozik, amely ma már lényegében elavultnak tekinthető. A geodéziai alapfelület tekintetében másik probléma, hogy jelenleg hazánkban lényegében két geodéziai alapfelülettel van dolgunk, a Bessel-féle és a Kraszovszkij-féle ellipszoiddal. A geodéziai alapok tekintetében a legalapvetőbb ellentmondás a hazai vetületek tekintetében van. Ismeretes, hogy még jelenleg is vannak olyan térképeink, amelyek vetület nélküli rendszerben készültek, emellett használatban van három fajta vetületi rendszer: — a budapesti sztereografikus vetületi rendszer, — a ferdetengelyű szögtartó hengervetületek és — a Gauss—Krüger-féle vetület. Mivel a hengervetületekből három, a Gauss— Krüger-féle vetületből pedig két rendszert használunk, hazánkban összesen hat rendszerrel kell dolgoznunk. Nyilvánvaló, hogy ezekkel kapcsolatban számos probléma és nehézség jelentkezik. Alaptérképeink méretaránya is sokféle, az elavult 1 : 2880, 1 : 1440 stb., továbbá az új 1 : 1000, stván 1