Geodézia és kartográfia 1985 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 1. szám - Lukács Béla - Koronczay Miklós: A mezőgazdasági nagyüzemi területek kialakításáról
GEODÉZIA KH KARTOGRÁFIA 37. ÉVFOLYAM 198 5. 1. SZÁM A mezőgazdasági nagyüzemi területek kialakításáról Lukács Béla a MEM OFTH főosztályvezetője, Ifr . Koronczay Miklós a MÉM OFTH osztályvezetője DK 712.24.631.116.1 A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek földterületei ésszerű kialakítása érdekében már a felszabadulás utáni években, pontosabban az 50-es évek első felétől lehetőség volt arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzem (tsz, tszcs., állami gazdaság stb.) kérelmére az erre illetékes szervek általános tagosítást rendeljenek el. 1. A tagosításokról A mező- és erdőgazdasági ingatlanok általános tagosításáról a 18.075/1951. FM számú rendelet intézkedett. A rendelet értelmében általános tagosítás iránti kérelmet a mezőgazdasági nagyüzem vezetője terjeszthetett elő. A kérelmet az egy községben működő nagyüzemek vezetői közösen is előterjeszthették. Az általános tagosítás iránti kérelmet a földművelésügyi miniszterhez címezve a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságához írásban kellett benyújtani. Az általános tagosítás végrehajtását csak olyan községben lehetett engedélyezni, ahol a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanainak legalább 70%-a termelőszövetkezet használatában volt. A földművelésügyi miniszter azonban indokolt esetben olyan községben is adhatott engedélyt, ahol a termelőszövetkezet használatában levő terület a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanainak 50%-át meghaladta. Az általános tagosítás végrehajtását — a kérelem alapján — határozattal a miniszter rendelte el. Az általános tagosítás végrehajtásának országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata volt. Ennek során — többek között — gondoskodnia kellett az általános tagosításban résztvevő földrendező-szakértők és agronómusok szakmai kiképzéséről, a végrehajtás pénzügyi tervének elkészítéséről. Az általános tagosításnak a megye területén történő végrehajtásáért a megyei tanács elnöke volt a felelős. A megyei tanács elnöke az általános tagosítást községenként alakított Földrendező Bizottság, valamint a bizottság mellé rendelt földrendező-agronómus, földmérő és igazgatási szakértőkből alakított tagosító brigád útján hajtotta végre. A Földrendező Bizottság elnöke minden esetben a községi tanács elnöke volt. A bizottság tagjai voltak: a megyei tanács elnökének a megbízottjai, a termelőszövetkezet (termelőszövetkezetek) elnöke (elnökei), az állami gazdaság vezetője, a legközelebbi gépállomás vezetőjének egy kiküldöttje, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviseletében a DÉFOSZ helyi szervezetének, valamint a helyi földművesszövetkezet igazgatóságának egy-egy kiküldöttje. A bizottság feladata volt — többek között — az ingatlanok számbavételi eredményeinek a jóváhagyása (ha szükséges volt kiigazítása), a háztáji gazdálkodás céljára szükséges területek kijelölése, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodási területének a kialakítása, döntés az állami tartalékföldek felhasználásáról, ideiglenes tartaléktábla alakításáról és annak hasznosításáról, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok csereföldjeinek kijelölése. 2. A földrendezések és tagosítások A későbbiek során, 1956-ban jelent meg az Elnöki Tanács 1956. évi 15. számú törvényerejű rendelete a földrendezésekről és tagosításokról. A tvr. rendelkezései szerint a termelőszövetkezetek (tszcs-k), valamint az állami gazdaság szétszórt üzemi területeit ki lehetett alakítani: a) a község (város) egész határára kiterjedő földrendezéssel, illetőleg b) a község (város) határának egy részét érintő tagosítással. A földrendezést és a tagosítást egyaránt csak az erre hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv engedélyével lehetett végrehajtani. Ez a szerv a megyei tanács végrehajtó bizottsága volt. A földrendezés és a tagosítás engedélyezését — amennyiben a jogszabályban megállapított feltételek fennállottak — egyrészt kérhették az érdekelt termelőszövetkezetek (a tagok többségének szavazatával hozott közgyűlési határozat alapján), másrészt az érdekelt állami gazdaságok igazgatói. Földrendezést az év bármely szakában lehetett engedélyezni, és azt a földművelésügyi miniszter által meghatározott időszakban lehetett végrehajtani. A tagosí