Geodézia és kartográfia 1985 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 1. szám - Lukács Béla - Koronczay Miklós: A mezőgazdasági nagyüzemi területek kialakításáról

GEODÉZIA KH KARTOGRÁFIA 37. ÉVFOLYAM 1­9­8 5.­­ 1. SZÁM A mezőgazdasági nagyüzemi területek kialakításáról Lukács Béla a MEM OFTH főosztályvezetője, I­f­r . Kor­on­cz­ay Miklós a MÉM OFTH osztályvezetője DK 712.24.631.116.1 A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek föld­területei ésszerű kialakítása érdekében már a fel­­szabadulás utáni években, pontosabban az 50-es évek első felétől lehetőség volt arra, hogy a mező­­gazdasági nagyüzem (tsz, tszcs., állami gazdaság stb.) kérelmére az erre illetékes szervek általános tagosítást rendeljenek el. 1. A tagosításokról A mező- és erdőgazdasági ingatlanok általános tagosításáról a 18.075/1951. FM számú rendelet in­tézkedett. A rendelet értelmében általános tago­sítás iránti kérelmet a mezőgazdasági nagy­üzem vezetője terjeszthetett elő. A kérelmet az egy községben működő nagyüzemek vezetői közösen is előterjeszthették. Az általános tagosítás iránti ké­relmet a földművelésügyi miniszterhez címezve a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságához írásban kellett benyújtani. Az általános tagosítás végrehajtását csak olyan községben lehetett engedélyezni, ahol a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanainak legalább 70%-a termelőszövetkezet használatában volt. A földművelésügyi miniszter azonban indokolt esetben olyan községben is adhatott engedélyt, ahol a termelőszövetkezet használatában levő terü­let a dolgozó parasztok mezőgazdasági ingatlanai­nak 50%-át meghaladta. Az általános tagosítás végrehajtását — a kérelem alapján — határozattal a miniszter rendelte el. Az általános tagosítás végrehajtásának országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi minisz­ter feladata volt. Ennek során — többek között — gondoskodnia kellett az általános tagosításban résztvevő földrendező-szakértők és agronómusok szakmai kiképzéséről, a végrehajtás pénzügyi ter­vének elkészítéséről. Az általános tagosításnak a megye területén történő végrehajtásáért a megyei tanács elnöke volt a felelős. A megyei tanács elnöke az általános tagosítást községenként alakított Földrendező Bizottság, va­lamint a bizottság mellé rendelt földrendező-agro­­nómus, földmérő és igazgatási szakértőkből alakí­tott tagosító brigád útján hajtotta végre. A Földrendező Bizottság elnöke minden eset­ben a községi tanács elnöke volt. A bizottság tagjai voltak: a megyei tanács elnökének a megbízottjai, a termelőszövetkezet (termelőszövetkezetek) el­nöke (elnökei), az állami gazdaság vezetője, a leg­közelebbi gépállomás vezetőjének egy kiküldöttje, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kép­viseletében a DÉFOSZ helyi szervezetének, vala­mint a helyi földművesszövetkezet igazgatóságá­nak egy-egy kiküldöttje. A bizottság feladata volt — többek között — az ingatlanok számbavételi eredményeinek­ a jóvá­hagyása (ha szükséges volt kiigazítása), a háztáji gazdálkodás céljára szükséges területek kijelölése, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodási területének a kialakítása, döntés az állami tartalékföldek felhasználásáról, ideiglenes tartaléktábla alakításáról és annak hasznosításáról, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok csere­földjeinek kijelölése. 2. A földrendezések és tagosítások A későbbiek során, 1956-ban jelent meg az El­nöki Tanács 1956. évi 15. számú törvényerejű ren­­delete a földrendezésekről és tagosításokról. A tvr. rendelkezései szerint a termelőszövetke­zetek (tszcs-k), valamint az állami gazdaság szét­szórt üzemi területeit ki lehetett alakítani: a) a község (város) egész határára kiterjedő föld­­rendezéssel, illetőleg b) a község (város) határának egy részét érintő tagosítással. A földrendezést és a tagosítást egyaránt csak az erre hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv engedélyével lehetett végrehajtani. Ez a szerv a megyei tanács végrehajtó bizottsága volt. A föld­­rendezés és a tagosítás engedélyezését — amennyi­ben a jogszabályban megállapított feltételek fenn­állottak — egyrészt kérhették az érdekelt termelő­­szövetkezetek (a tagok többségének szavazatával hozott közgyűlési határozat alapján), másrészt az érdekelt állami gazdaságok igazgatói. Földrende­zést az év bármely szakában lehetett engedélyezni, és azt a földművelésügyi miniszter által meghatá­rozott időszakban lehetett végrehajtani. A tagosí­

Next