Geodézia és kartográfia 1987 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1987 / 1. szám - Tremmel Ágoston: Emlékezés Tóth Ágostonra az MN Térképészeti Intézet névadójára
REDVEZIA ÉS KARTOGRÁFIA 39. ÉVFOLYAM 1987. I.SZÁM Emlékezés Tóth Ágostonra az MN Térképészeti Intézet névadójára* Dr. Tremmel Ágoston, mérnök alezredes DK 92.528.9.057.36 Tóth Ágoston honvédezredes, a szabadságharc bátor katonája, a Közlekedési Minisztérium hajdanvolt helyszínrajzi osztályának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának búcsúztatásán hangzottak el az alábbi szavak: ,,A férfiú kinek életét és munkásságát e helyen felidézni hivatva vagyok, gyakori sorsváltozásokon ment keresztül. Félreismerhetetlen hivatása és szép tehetségei dacára életének nagy részét súlyos gondok terhe alatt töltötte el. De sem a sors csapásai, sem a mellőztetés keserűségei őt meg nem tántorították... ... jó és zord időben a magyar műveltség fejlesztésének, a nemzet irodalmi és tudományos törekvéseinek egyaránt buzgó munkája volt. Szívvel, lélekkel csüngött a nemzeti haladás ügyein, soha elveit meg nem tagadta, hű maradt önmagához, és semmi sem bírta őt visszatartani vagy megakadályozni abban, hogy kötelességét mindvégig híven ne teljesítse.” Eddig az idézet az 1890. január 27-én elhangzott búcsúbeszédből. Névadónk, a XIX. századbeli térképezés magyar úttörője élete és tevékenysége, az 1848—49-es szabadságharcban tanúsított bátorsága, tehetsége, hűsége alapján méltó az utókor megkülönböztetett tiszteletére. Tóth Ágoston 1812-ben Marcaliban született. Apja uradalmi ügyész volt. Gyermekkorát Sopronban töltötte. Családi példa nyomán került 14 éves korában a bécsi katonai mérnökakadémiára. Ennek elvégzése után 1831-ben zászlóstiszt lett, majd 1834-ben dandársegédtisztté nevezték ki. Ebben az időben műszaki tanulmányokat is folytatott Bécsben. Csapatszolgálata után terepfelvételi munkálatokban vett részt, és hétéves vezérkari szolgálata is a térképezésre összpontosult. 1848 elején Lembergben teljesített szolgálatot, majd ezredével Magyarországra kerülvén a fővárosba sietett, és október 1-én honvédzászlóalj -parancsnokká nevezték ki őrnagyi rangban. Decemberben Erdélyben találjuk Bem seregében alezredesként, majd Kolozsvár, később Beszterce katonai parancsnokává nevezték ki immár ezredesi rangban. 1849 júniusában a délvidékre helyezték, és ott átvette a 4. hadtest parancsnokságát, majd Vetter tábornok vezérkari főnöke lett. Július második felében a győztes hegyesi csatában tüntette ki magát. Az összeomlás idején Aradra sietett. A fegyverletétel után bajtársai sorsában osztozott: a katonai bíróság előbb kötél általi halálra, majd kegyelemből 18 évi várfogságra ítélte, amelyből hét évet az olmützi várban töltött. 1856-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően uradalmakban gondnokként dolgozott, majd 1860 után a Zala folyó szabályozási munkálataiban mérnökként tevékenykedett. A kiegyezést követően nyílt meg számára ismételten a térképezés területe. A Közlekedési Minisztériumban szervezett topográfiai osztály főmérnökévé nevezték ki. Hatalmas kedvvel kezdte munkáját, és célja az volt, hogy az új követelményeknek a tudomány legújabb vívmányai felhasználásával feleljen meg. Olyan intézet létesítésére törekedett, amely bátran állja a versenyt más országok hasonló intézményeivel. Ennek érdekében tanulmányozta a külföldi intézményeket, és tapasztalatait, javaslatait ,,A helyszínrajz és földképkészítés elmélete, történelme és jelen állása” c. könyvében tette közzé. Ennek ötödik fejezetében olvasható: „Indítvány a magyar helyszínrajzi intézet felállítására”. Nem tagadta meg katonai mivoltát később sem. A pesti egyetemen külön katonai tanfolyam indult, amelynek szervező tanáraként működött. A tanfolyamon hadászatot, hadművészet-történetet, tereptant és térképismeretet, majd hadseregszervezést is oktattak. Saját kiterjedt irodalmi munkásságával is segítette a katonai, ezen belül a terepismereti oktatás fejlődését, a terepfelvételi tanfolyamok szervezését. Mindemellett az általa irányított minisztériumi topográfiai osztályon több értékes térképmű készült (pl.: nyolcrészes 1 : 500 000 ma, hidrográfiai térkép, út- és vasúttérkép). Térképészeti elhivatottságát bizonyítják az oktatás céljait szolgáló domborművű térképei is. Mindezeken túl tudomásunk van irányításával készült világtérképről, meteorológiai térképekről is. Tudományos munkássága elismeréseként az MTA levelező tagjává választották. 1871-ben megtartott székfoglaló előadását felszólítással fejezte be: alapítassék Magyarországon földrajzi társaság a művelt országok példájára. A felszólítás nyomán 1872-ben meg is alakult a Magyar Földrajzi Társaság, amelynek egyik alelnöke lett. * Elhangzott az MN Térképészeti Intézet megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából, az 1986. október 1-én rendezett jubileumi és névadó ünnepségen.