Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)
1968-09-16 / 13. szám
• • __ _ KOSZONTO Az új tanév küszöbén szívélyesen köszöntjük a mezőgazdaságtudományi kar és a mezőgazdasági gépészmérnöki kar I. éves hallgatóit. A tanév megkezdésének mindig kiemelkedő színfoltja az új I. évesek megjelenése az egyetem padjaiban. Szívünk mélyéből fakadó meleg szeretettel fogadjuk őket, ugyanakkor nagy bizakodással és várakozással tekintünk rájuk és egész egyetemi ifjúságunkra, mint jövőnk ígéretteljes letéteményeseire. Az Agrártudományi Egyetem fő feladata olyan agrármérnökök és mezőgazdasági gépészmérnökök képzése, akik oklevelük megszerzése után — mint szakma- és hivatásszerető, hazához és néphez hű, szocialista fiatal szakemberek — aktív alkotótevékenységgel képesek irányítóan közreműködni mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek nyújtotta lehetőségek valóraváltásában. Már ma is, de az elkövetkező években még inkább, üzemeink (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok) mindenekelőtt minőségi igényeket támasztanak az agrárszakemberekkel szemben. Ennek érdekében hajtottuk végre egyetemünkön is az elmúlt években az oktatási reformot, korszerűsítettük és folyamatosan korszerűsítjük, tartalmában és módszerében egyaránt, az egyetemi tananyagot, összehangoltuk az egyes tudományterületek ismeretanyagát és a következő évek gyakorlati igényének megfelelően alakítottuk ki a képzés formáját. Egyetemünk kivívott rangját és elismerését jelentik többek között, hogy végzett agrármérnökeink többsége rövid időn belül vezető beosztásba került, hogy a szocialista üzemek és vállalatok nagyszámú ösztöndíjat adnak a nálunk egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatóknak, továbbá hogy az elmúlt években általában mintegy háromszoros volt a jelentkezés a felvehető létszámhoz képest. A tanulmányaikat most megkezdő hallgatóink zöme előtt ismeretes a tudományos eredmények rohamos növekedése, valamint az is, hogy az egyetem mindkét karán több irányú és jellegű elméleti és gyakorlati ismeretanyagot kell elsajátítani ahhoz, hogy a mezőgazdaságban mérnöki szintű tevékenységre váljék valaki alkalmassá. A tantervekben biológiai, műszaki és ökonómiai jellegű tárgyak egész sora szerepel. Jól tudjuk ugyanakkor, hogy hallgatóinknak csupán egy része univerzális érdeklődésű. A későbbi évfolyamokon sorra kerülő szaktantárgyak kellő mélységű elsajátításához azonban nélkülözhetetlen az első évek anyagát képező alap- és alapozó tárgyak alapos ismerete. Helytelen tehát az időszakonként jelentkező és eluralkodó szemlélet, hogy hallgatóink saját és mások — főként felsőbb éves hallgatótársaik — véleménye alapján rangsorolják, illetve szelektálják az egyetemi tantárgyakat Elsőéveseink számára az egyetemi munka új életrendet is jelent. Az egyetemi élet viszonylag kötetlenebb, szabadabb az eddigi, középiskolai tanulmányaikhoz képest. Ez a körülmény azonban nem szabad, hogy megtévessze őket. Igaz, hogy az egyetemi légkör nem a minden tárgyból egyaránt való naponkénti felkészülést kívánja a hallgatóktól, hanem a tárgycsoportok időszakonkénti elmélyült tanulmányozását, és a tudományos ismeretanyag összefüggéseinek és kölcsönhatásainak elemzését. Mindez pedig az okos időbeosztást, a szabad idővel való jó gazdálkodást követeli meg, amit elsőéves hallgatóinknak fokozatosan meg kell tanulniuk. A szakmai feladatok elmélyült kisajátításához ugyanakkor elválaszthatatlan, hogy a jövendő szocialista szakemberekhez méltóan gondolkodjanak, dolgozzanak és szocialista tudásukat fejlesszék. Oktatói karunk mély szakmaszeretettől és nevelői szeretettel igyekszik tudása legjavát nyújtani hallgatóink jó felkészítésére. Jól felszerelt egyetemi tanszékeink, korszerű tanügyi épületeink, oktatási bemutató tereink és laboratóriumaink, valamint tan- és gyakorló gazdaságaink állanak a korszerű oktatás szolgálatában. Az egyetemi diákotthonaink pedig jó körülményeket és környezetet biztosítanak a zavartalan tanuláshoz, a szakmai munkára való elmélyült felkészüléshez, s hallgatóinknak nem egyszerűen szállást, hanem meleg, barátságos otthont nyújtanak. A KISZ-szervezet aktív tevékenysége sokirányúan és szervezetten segíti a tanulás és a szocialista tudatformálás munkáját. A szűkebb értelemben vett szakismeretek mellett hallgatóinknak már az egyetem padjaiban fel kell vértezniük magukat bizonyos szervező- és vezetőkészséggel, az emberekkel való bánásmód elemeinek ismeretével. Az ifjúsági munkába való tevékeny bekapcsolódás ehhez egyetemünkön jó lehetőséget biztosít A kötelező egyetemi feladatok mellett kívánatos, hogy elsőéves hallgatóink minél korábban és minél több egyéni szorgalmi feladatot vállaljanak, majd a speciálkollégiumi és a tudományos^ diákköri ~munkájuk révén, a szakmai látókör kiszélesítését, az önálló mérnöki készséget ezek révén is önmagukban mielőbb kifejleszthessék. Nem látványos feladatokat várunk hallgatóinktól, hanem az elhivatottságot jelentő mérnöki munkára való felkészülést. __ . ..... Különös gondot fordítsanak a KISZ-szervezeten belüli közösségi munkára, egymás segítésére és alapozzák meg az egyetemi tanulmányaik után elengedhetetlenül fontos sokirányú önképzést. Tegyenek ugyanakkor átgondolt, hasznos javaslatokat ifjúsági szervezeteiken keresztül az elmélyültebb munkára való felkészülés biztosítása érdekében. Okos időbeosztással élve, a kulturális és sporttevékenységre is találjanak időt. Éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyekkel egyetemünk rendelkezik ahhoz, hogy ... jó szocialista szakemberek, hazánk agrárértelmiségének kulturált tagjai legyenek. A felvételi vizsgák eredményei, valamint a katonai szolgálatot teljesítettekről szerzett tapasztalataink arról győznek meg bennünket, hogy felvételre került ifjúságunk rendelkezik az egyetemi tanuláshoz szükséges képességekkel, szakmai szeretettel és hisszük, hogy erkölcsi színvonala, szilárd jelleme, öntudatos fegyelme és közösségi érzése biztosítékot jelentenek számunkra. . . Egész népünk jóléte szempontjából alapvetően fontos mezőgazdaságunk gyors fejlődése, amely komoly követelményeket ró kj elsőéveseinkre egyetemi tanulmányaik alatt. Szárd helytállás lesz szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a várakozásoknak. Bizton reméljük, hogy elsőéves hallgatóink — és egész egyetemi ifjúságunk is — átérzik az egész társadalom előtti felelősségüket és mindent elkövetnek, hogy élethivatásuk feladataira alaposan felkészüljenek. Dr. Kiss Albert rektor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. ARA: 40 FILLÉR 1968. SZEPTEMBER 16. Kitüntetés A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelkedően eredményes jó munkájuk elismeréséül, nyugállományba helyezésük alkalmából, DR. BODÓ LAJOS és DR. SCHEIBER VIKTOR egyetemi docenseket kiváló dolgozó jelvénynyel tüntette ki. Gratulálunk, mindkettőjük, neki KINEVEZÉSEK Dr. Debreceni Bélát, egyetemi docenssé nevezték ki a kémiai tanszékre. Dr. Tőzsér Jánost (mezőgazdaságtudományi kar, mezőgazdasági üzemtani tanszék), dr. Nyúli Gyulát és Szabó Bélát (gépészmérnöki kar, mezőgazdasági gépek üzemeltetése, illetve mechanikai tanszék) egyetemi docenssé léptették elő. Miniszteri Jutalom Mint lapunk legutóbbi számában közöltük, a Csárdás együttes bejutott a Ki mit tud? döntőjébe. Ennek elismeréseképpen, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 25 ezer forintot adományozott az egyetemnek, kulturális célokra. Pezsgő élet ♦ Agit-pp. munka Kulturális és sportprogram * TDK író-olvasó találkozók Új tanévünk még elsőre kezdődött, amikor a KISZ-bizottságon már pezsgett az élet. Szeptember 9-én délelőtt ülést tartott az egyetemi KISZ végrehajtó bizottsága. Ez, és az ezt követő délutáni kari vbülés mintegy nyitányát jelentették a szeptember 9—11. között megrendezett vezetőképző tanfolyamnak. Egy új tanévet nehéz úgy kezdeni, hogy eközben figyelmen kívül hagyjuk, ne értékeljük az elmúlt esztendő eredményeit, le ne vonjuk annak tanulságait, meg ne határozzuk feladatainkat. Az elmúlt félévben az egyetemi KISZ-bizottság munkatervében előtérbe került az új gazdasági mechanizmus egyetemi hallgatókra vonatkozó feladatainak ismertetése és tudatosítása, a pártépítés és az egyetemen folyó társadalmiközéleti tevékenység körének bővítése. Ugyanilyen jelentős volt a tagösszeírásnak, mint politikai akciónak a következetes végrehajtása, a forradalmi ifjúsági napok és a VIT akció programjának sokrétű megvalósítása, az egyetemi oktatás és az egyetem fejlesztésének elősegítése. Az 1967—68. tanév munkájának eredményei bizonyítják, hogy a KISZ egyetemi szervezeti felépítése, az egyetemi és a kari végrehajtó bizottságok funkció szerinti megoszlása kedvező volt; az egyetemi KISZ-bizottság és vb személyi összetétele nem igényel változtatást. Egyetemi hallgatóságunk politikai hangulata jó, tagságunk egyre fokozottabban igényli a politikai tájékoztatást. Az egész tanév munkájának keretét adó akcióprogramok sorozata — megfelelő kari és alapszervezeti lebontásban — biztosítja a folyamatos munkát. A tagösszeírásokat követő élénk, aktív politizáló hangulat a jövőben is indokolja a hallgatókkal való konkrét egyéni beszélgetések kialakítását, hogy az alapszervezeti vezetőségek to(Folytatás a 3. oldalon.) Honvédelmi oktatás A művelődésügyi miniszter — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint az országos hatáskörű szervek, illetve társadalmi szervek vezetőivel egyetértésben — utasításban szabályozta a honvédelmi ismeretek oktatását. Ennek értelmében az 1968—69-es tanévben egyetemünk I. éves hallgatói is honvédelmi oktatásban részesülnek. Természetesen kivételt képeznek a katonai szolgálatot teljesített hallgatók és az idegen állampolgárok; ők mentesülnek a gyakorlati honvédelmi oktatás alól. A honvédelmi tananyag elméleti részével a szaktárgyak keretében (kémia, fizika, matematika) ismerkednek meg a hallgatók, a gyakorlati képzést a testnevelési órákon kapják. A képzési idő 5 év, mintegy 100 órában. Az egyetem már elkészítette a honvédelmi oktatás ütemtervét, s azt jóváhagyás végett felterjesztette a minisztériumhoz. Tudományos A művelődésügyi miniszter augusztus 1-én hatályba lépett utasítása értelmében az egyetemi jellegű főiskolákon egyéves tudományos továbbképzést vezetnek be a legjobb végzős hallgatók számára. A továbbképzés célja, hogy elősegítse az egyetemeken az oktató- és tudományos mun továbbképzés kaerő-utánpótlást, elmélyítse és gyarapítsa a felsőfokú tanulmányok alatt szerzett ismereteket és kifejlessze az oktatói és tudományos munkához szükséges készséget. Ennek értelmében egyetemünkön két mezőgazdász és egy gépészmérnök, tudományos továbbképzésére nyílik lehetőség az idei tanévben. Komócsin Zoltán egyetemünkön Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP KB titkára szeptember 11-én tájékoztatta az egyetem kommunistáit a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi politikai élet legfontosabb kérdéseiről. Komócsin elvtárs előadása közben. • • Kgi TANÁCSÜLÉS a mezőgazdaságtudományi karon A mezőgazdaságtudományi kar tanácsa szeptember 6-án tartotta meg az 1968—69. tanév első rendes ülését. Első napirendként szerepelt az elmúlt tanévről szóló beszámoló, dr. Petrasovits Imre dékán előadásában. Az 1967—68-as tanév egyik legnagyobb eseménye az ötéves képzésre való átállás megkezdése volt. Általában kedvezőek az I. évfolyamon nyert tapasztalatok, jelentkezett azonban néhány megoldásra váró probléma is. Nagy gondot okozott például, hogy a tantervben nem differenciálódott megfelelően a zárthelyi dolgozatok új rendszere. Ebből adódott, hogy a tanszékek a félév végére iktatták be a zárthelyi dolgozatok zömét, s ez nagy megterhelést jelentett a hallgatóknak. Nem éltek eléggé hallgatóink a tanterv biztosította kiegészítő alaptárgyi szemináriumok lehetőségével. Az első félévben alkalmazott matematikából mindössze az évfolyam 13,98 százaléka, alkalmazott fizikából 15,3 százaléka vette igénybe ezt az oktatási formát. Bár kétségtelen fejlődésként könyvelhető el, hogy a II. félévben már az évfolyam 60 százaléka felvette mezőgazdasági kémiából az alaptárgyi szemináriumot. A féléves tapasztalat alapján úgy tűnik, hogy még nem sikerült elég hatékonnyá tenni a hetesi szolgálatban eltöltött időt. A továbbiak során szó esett a speciálkollégiumok munkálájáról. Sajnos a kép nem a legkedvezőbb. Az I. félévben 23 speciálkollégiumot hirdettek meg, s ebből 6 indult be hatvanhat hallgatóval, a II. félévre meghirdetett 11 speciálkollégiumból 3 funkcionált ötvennégy részvevővel. Ettől, a szakmai érdektelenséget tükröző ténytől függetlenül, mint a tanácsülés megállapította, a fokozódó követelményrendszer mellett hallgatóink tanulmányi fegyelme és tanulmányi eredménye kielégítő. Bár az I. évfolyam tanulmányi átlaga (a rendes vizsgaidőszak után) kissé romlott a tavalyihoz képest (az idén 2,91 a tavalyi 3,11-el szemben), a felsőbb évfolyamokon nagyjából azonos eredményeket produkáltak a hallgatók. (Eredmények: II. évfolyam — 3,23, III. évfolyam — 3,01 IV. évfolyam — 3,33). Érdekes módon, a legtöbb eredménytelen vizsga az I. (184) és a IV. évfolyamon (117) „született”. Az elmaradt vizsgákkal a III. évfolyam „vezet”. Bár itt elfogadható az ok is: a külföldi cseregyakorlatok kezdésének korai időpontja. Ami a levelező oktatást illeti, az elmúlt tanév során itt is magasabbra emelték a mércét, de ugyanakkor új oktatási módszereket vezetett be a kar, s megjelent néhány új jegyzet és tankönyv is. Számottevő könnyebbséget jelentett a hallgatóknak az államvizsgatárgyak számának csökkenése is. Eredményes esztendőről adhatott számot a dékán elvtárs a szakmérnökképzés, a mérnöktovábbképzés, a nyelvtanulás terén. Szó esett természetesen a tudományos kutatómunkáról, a szépen bővülő nemzetközi kapcsolatokról, a kari munka feltételeiről és körülményeiről. A következő napirend előadója dr. Cselőtei László professzor jelentése alapján dr. Udvari László tanszékvezető egyetemi docens volt. Foglalkozott az oktatás hatékonyságának időszerű kérdéseivel. Érdekes és figyelemreméltó momentumként hangzott el: „Különösen fontosnak tartjuk, hogy a több tanszék által már alkalmazott önálló feladatok különböző típusait tovább fejlesszük". A tanácsülés a továbbiak során doktori ügyekkel foglalkozott, majd néhány bejelentés hangzott el.