Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1968-09-16 / 13. szám

• • __ _ KOSZONTO Az új tanév küszöbén szívélyesen köszöntjük a mezőgaz­daságtudományi kar és a mezőgazdasági gépészmérnöki kar I. éves hallgatóit. A tanév megkezdésének mindig kiemelkedő színfoltja az új I. évesek megjelenése az egyetem padjaiban. Szívünk mélyéből fakadó meleg szeretettel fogadjuk őket, ugyanakkor nagy bizakodással és várakozással tekintünk rá­juk és egész egyetemi ifjúságunkra, mint jövőnk ígéretteljes letéteményeseire. Az Agrártudományi Egyetem fő feladata olyan agrármér­nökök és mezőgazdasági gépészmérnökök képzése, akik okle­velük megszerzése után — mint szakma- és hivatá­sszerető, hazához és néphez hű, szocialista fiatal szakemberek — aktív alkotótevékenységgel képesek irányítóan közreműködni me­zőgazdasági termelésünk fejlesztésében, a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek nyújtotta lehetőségek valóraváltásában. Már ma is, de az elkövetkező években még inkább, üzemeink (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok) mindenekelőtt minőségi igényeket támasztanak az ag­rárszakemberekkel szemben. Ennek érdekében hajtottuk végre egyetemünkön is az elmúlt években az oktatási reformot, korszerűsítettük és folyamato­san korszerűsítjük, tartalmában és módszerében egyaránt, az egyetemi tananyagot, összehangoltuk az egyes tudományterü­letek ismeretanyagát és a következő évek gyakorlati igényé­nek megfelelően alakítottuk ki a képzés formáját. Egyetemünk kivívott rangját és elismerését jelentik töb­bek között, hogy végzett agrármérnökeink többsége rövid időn belül vezető beosztásba került, hogy a szocialista üzemek és vállalatok nagyszámú ösztön­díjat adnak a nálunk egyetemi tanulmányaikat folytató hall­gatóknak, továbbá hogy az elmúlt években általában mint­egy háromszoros volt a jelentkezés a felvehető létszámhoz képest. A tanulmányaikat most megkezdő hallgatóink zöme előtt ismeretes a tudományos eredmények rohamos növekedése, va­lamint az is, hogy az egyetem mindkét karán több irányú és jellegű el­méleti és gyakorlati ismeretanyagot kell elsajátítani ahhoz, hogy a mezőgazdaságban mérnöki szintű tevé­kenységre váljék valaki alkalmassá. A tantervekben biológiai, műszaki és ökonómiai jellegű tár­gyak egész sora szerepel. Jól tudjuk ugyanakkor, hogy hall­gatóinknak csupán egy része univerzális érdeklődésű. A ké­sőbbi évfolyamokon sorra kerülő szaktantárgyak kellő mély­ségű elsajátításához azonban nélkülözhetetlen az első évek anyagát képező alap- és alapozó tárgyak alapos ismerete. Helytelen tehát az időszakonként jelentkező és eluralkodó szemlélet, hogy hallgatóink saját és mások — főként felsőbb éves hallgatótársaik — véleménye alapján rangsorolják, illet­ve szelektálják az egyetemi tantárgyakat Elsőéveseink számára az egyetemi munka új életrendet is jelent. Az egyetemi élet viszonylag kötetlenebb, szabadabb az eddigi, középiskolai tanulmányaikhoz képest. Ez a körülmény azonban nem szabad, hogy megtévessze őket. Igaz,­ hogy az egyetemi légkör nem a minden tárgyból egyaránt való napon­kénti felkészülést kívánja a hallgatóktól, hanem a tárgycsoportok időszakonkénti elmélyült tanulmá­nyozását, és a tudományos ismeretanyag összefüggései­nek és kölcsönhatásainak elemzését. Mindez pedig az okos időbeosztást, a szabad idővel való jó gazdálkodást követeli meg, amit elsőéves hallgatóinknak foko­zatosan meg kell tanulniuk. A szakmai feladatok elmélyült kisajátításához ugyanakkor elválaszthatatlan, hogy a jövendő szocialista szakemberekhez méltóan gon­dolkodjanak, dolgozzanak és szocialista tudásukat fej­lesszék. Oktatói karunk mély szakmaszeretettől és nevelői szere­tettel igyekszik tudása legjavát nyújtani hallgatóink jó felké­szítésére. Jól felszerelt egyetemi tanszékeink, korszerű tanügyi épületeink, oktatási bemutató tereink és laboratóriumaink, valamint tan- és gyakorló gazdaságaink állanak a korszerű ok­tatás szolgálatában. Az egyetemi diákotthonaink pedig jó körülményeket és környezetet biztosítanak a zavar­talan tanuláshoz, a szakmai munkára való elmélyült felkészüléshez, s hallgatóinknak nem egyszerűen szállást, hanem meleg, ba­rátságos otthont nyújtanak. A KISZ-szervezet aktív tevékeny­sége sokirányúan és szervezetten segíti a tanulás és a szocia­lista tudatformálás munkáját. A szűkebb értelemben vett szakismeretek mellett hallga­tóinknak már az egyetem padjaiban fel kell vértezniük magu­kat bizonyos szervező- és vezetőkészséggel, az emberekkel való bánásmód elemeinek ismeretével. Az ifjúsági munkába való tevékeny bekapcsolódás eh­hez egyetemünkön jó lehetőséget biztosít A kötelező egyetemi feladatok mellett kívánatos, hogy elsőéves hallgatóink minél korábban és minél több egyéni szorgalmi feladatot vállaljanak, majd a speciálkollégiumi és a tudományos^ diákköri ~mun­kájuk révén, a szakmai látókör kiszélesítését, az­­ önálló mérnöki készséget ezek révén is önmagukban mielőbb ki­fejleszthessék. Nem látványos feladatokat várunk hallga­tóinktól, hanem az elhivatottságot jelentő mérnöki munkára való felkészülést. __ . ..... Különös gondot fordítsanak a KISZ-szervezeten belüli közösségi munkára, egymás segítésére és alapozzák meg az egyetemi tanulmányaik után el­engedhetetlenül fontos sokirányú önképzést. Tegyenek ugyanakkor átgondolt, hasznos javaslatokat ifjú­sági szervezeteiken keresztül az elmélyültebb munkára való felkészülés biztosítása érdekében. Okos időbeosztással élve, a kulturális és sporttevékenységre is találjanak időt. Éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyekkel egyetemünk ren­delkezik ahhoz, hogy ... jó szocialista szakemberek, hazánk agrárértelmiségé­­nek kulturált tagjai legyenek. A felvételi vizsgák eredményei, valamint a katonai szol­gálatot teljesítettekről szerzett tapasztalataink arról győz­nek meg bennünket, hogy felvételre került ifjúságunk ren­delkezik az egyetemi tanuláshoz szükséges képességekkel, szakmai szeretettel és hisszük, hogy erkölcsi­ színvonala, szi­lárd jelleme, öntudatos fegyelme és közösségi érzése bizto­sítékot jelentenek számunkra. . . Egész népünk jóléte szempontjából alapvetően fontos mezőgazdaságunk gyors fejlődése, amely komoly követelményeket ró kj elsőéveseinkre egyete­mi tanulmányaik alatt. Sz­árd helytállás lesz szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a várakozásoknak. Bizton reméljük, hogy elsőéves hallgatóink — és egész egyetemi if­júságunk is — átérzik az egész társadalom előtti felelősségüket és mindent elkövetnek, hogy élethivatásuk feladataira alapo­san felkészüljenek. Dr. Kiss Albert rektor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. ARA: 40 FILLÉR 1968. SZEPTEMBER 16. Kitüntetés A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter kiemelke­dően eredményes jó munkájuk elismeréséül, nyugállományba helyezésük alkalmából, DR. BODÓ LAJOS és DR. SCHEI­BER VIKTOR egyetemi docen­­seket kiváló dolgozó jelvény­nyel tüntette ki. Gratulálunk, mindkettőjük, neki KINEVEZÉSEK Dr. Debreceni Bélát, egyete­mi docenssé nevezték ki a ké­miai tanszékre. Dr. Tőzsér Jánost (mezőgaz­daságtudományi kar, mezőgaz­dasági üzemtani tanszék), dr. Nyúli Gyulát és Szabó Bélát (gépészmérnöki kar, mezőgaz­dasági gépek üzemeltetése, il­letve mechanikai tanszék) egyetemi docenssé léptették elő. Miniszteri Jutalom Mint lapunk legutóbbi szá­mában közöltük, a Csárdás együttes bejutott a Ki mit tud? döntőjébe. Ennek elisme­réseképpen, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter 25 ezer forintot adományozott az egyetemnek, kulturális célokra. Pezsgő élet ♦ Agit-pp. munka Kulturális és sportprogram * TDK író-olvasó találkozók Új tanévünk még el­sőre kezdődött, amikor a KISZ-bi­­zottságon már pezsgett az élet. Szeptember 9-én délelőtt ülést tartott az egyetemi KISZ vég­rehajtó bizottsága. Ez, és az ezt követő délutáni kari vb­­ülés mintegy nyitányát jelen­tették a szeptember 9—11. kö­zött megrendezett vezetőképző tanfolyamnak. Egy új tanévet nehéz úgy kezdeni, hogy eközben figyel­men kívül hagyjuk, ne érté­keljük az elmúlt esztendő eredményeit, le ne vonjuk an­nak tanulságait, meg ne hatá­rozzuk feladatainkat. Az elmúlt félévben az egye­temi KISZ-bizottság munka­tervében előtérbe került az új gazdasági mechanizmus egye­temi hallgatókra vonatkozó feladatainak ismertetése és tu­datosítása, a pártépítés és az egyetemen folyó társadalmi­közéleti tevékenység körének bővítése. Ugyanilyen jelentős volt a tagösszeírásnak, mint politikai akciónak a követke­zetes végrehajtása, a forradal­mi ifjúsági napok és a VIT­ akció programjának sokrétű megvalósítása, az egyetemi ok­tatás és az egyetem fejleszté­sének elősegítése. Az 1967—68. tanév munká­jának eredményei bizonyítják, hogy a KISZ egyetemi szerve­zeti felépítése, az egyetemi és a kari végrehajtó bizottságok funkció szerinti megoszlása kedvező volt; az egyetemi KISZ-bizottság és vb személyi összetétele nem igényel vál­toztatást. Egyetemi hallgatósá­gunk politikai hangulata jó, tagságunk egyre fokozottab­­ban igényli a politikai tájékoz­tatást. Az egész tanév mun­kájának keretét adó akció­­programok sorozata — megfe­lelő kari és alapszervezeti le­bontásban — biztosítja a fo­lyamatos munkát. A tagössze­írásokat követő élénk, aktív politizáló hangulat a jövőben is indokolja a hallgatókkal való konkrét egyéni beszélge­tések kialakítását, hogy az alapszervezeti vezetőségek to­(Folytatás a 3. oldalon.) Honvédelmi oktatás A művelődésügyi miniszter — a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel, vala­mint az országos hatáskörű szervek, illetve társadalmi szervek vezetőivel egyetértés­ben — utasításban szabályozta a honvédelmi ismeretek okta­tását. Ennek értelmében az 1968—69-es tanévben egyete­münk I. éves hallgatói is hon­védelmi oktatásban részesül­nek. Természetesen kivételt képeznek a katonai szolgálatot teljesített hallgatók és az ide­gen állampolgárok; ők mente­sülnek a gyakorlati honvédel­mi oktatás alól. A honvédelmi tananyag el­méleti részével a szak­tárgyak keretében (ké­mia, fizika, matematika) ismerkednek meg a hall­gatók, a gyakorlati képzést a testnevelési órákon kapják. A képzési idő 5 év, mintegy 100 órában. Az egyetem már elkészítette a honvédelmi ok­tatás ütemtervét, s azt jóváha­gyás végett felterjesztette a minisztériumhoz. T­udományos A művelődésügyi miniszter augusztus 1-én hatályba lépett utasítása értelmében az egye­temi jellegű főiskolákon egy­éves tudományos továbbkép­zést vezetnek be a legjobb végzős hallgatók számára. A továbbképzés célja, hogy elősegítse az egyetemeken az oktató- és tudományos mun­ továbbképzés kaerő-utánpótlást, elmélyítse és gyarapítsa a felsőfokú ta­nulmányok alatt szerzett is­mereteket és kifejlessze az oktatói és tudományos munká­hoz szükséges készséget. Ennek értelmében egyete­münkön két mezőgazdász és egy gépészmérnök, tudomá­nyos továbbképzésére nyílik lehetőség az idei tanévben. Komócsin Zoltán egyetemünkön Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP KB titkára szeptem­ber 11-én tájékoztatta az egyetem kommunistáit a nemzet­közi munkásmozgalom és a nemzetközi politikai élet legfon­tosabb kérdéseiről. Komócsin elv­társ előadása közben. • • Kgi TANÁCSÜLÉS a mezőgazdaságtudományi karon A mezőgazdaságtudományi kar tanácsa szeptember 6-án tartotta meg az 1968—69. tanév első rendes ülését. Első napirendként szerepelt az elmúlt tanévről szóló beszá­moló, dr. Petrasovits Imre dé­kán előadásában. Az 1967—68-as tanév egyik legnagyobb eseménye az öté­ves képzésre való átállás meg­kezdése volt. Általában ked­vezőek az I. évfolyamon nyert tapasztalatok, jelentkezett azonban néhány megoldásra váró probléma is. Nagy gondot okozott például, hogy a tan­­tervben nem differenciálódott megfelelően a zárthelyi dolgo­zatok új rendszere. Ebből adó­dott, hogy a tanszékek a félév végére iktatták be a zárthelyi dolgozatok zömét, s ez nagy megterhelést jelentett a hall­gatóknak. Nem éltek eléggé hallgatóink a tanterv biztosí­totta kiegészítő alaptárgyi szemináriumok lehetőségével. Az első félévben alkalmazott matematikából mindössze az évfolyam 13,98 százaléka, al­kalmazott fizikából 15,3 száza­léka vette igénybe ezt az okta­tási formát. Bár kétségtelen fejlődésként könyvelhető el, hogy a II. félévben már az év­folyam 60 százaléka felvette mezőgazdasági kémiából az alaptárgyi szemináriumot. A féléves tapasztalat alapján úgy tűnik, hogy még nem sikerült elég hatékonnyá tenni a hetesi szolgálatban eltöltött időt. A továbbiak során szó esett a speciálkollégiumok munkálá­járól. Sajnos a kép nem a leg­kedvezőbb. Az I. félévben 23 speciálkollégiumot hirdettek meg, s ebből 6 indult be hat­vanhat hallgatóval, a II. fél­évre meghirdetett 11 speciál­kollégiumból 3 funkcionált öt­vennégy részvevővel. Ettől, a szakmai érdektelen­séget tükröző ténytől függetle­nül, mint a tanácsülés megál­lapította, a fokozódó követel­ményrendszer mellett hallga­tóink tanulmányi fegyelme és tanulmányi eredménye kielé­gítő. Bár az I. évfolyam tanul­mányi átlaga (a rendes vizsga­­időszak után­) kissé romlott a tavalyihoz képest (az idén 2,91 a tavalyi 3,11-el szemben), a felsőbb évfolyamokon nagyjá­ból azonos eredményeket pro­dukáltak a hallgatók. (Ered­mények: II. évfolyam — 3,23, III. évfolyam — 3,01 IV. évfo­lyam — 3,33). Érdekes módon, a legtöbb eredménytelen vizs­ga az I. (184) és a IV. évfolya­mon (117) „született”. Az el­maradt vizsgákkal a III. évfo­lyam „vezet”. Bár itt elfogad­ható az ok is: a külföldi cse­regyakorlatok kezdésének ko­rai időpontja. Ami a levelező oktatást il­leti, az elmúlt tanév során itt is magasabbra emelték a mér­cét, de ugyanakkor új oktatási módszereket vezetett be a kar, s megjelent néhány új jegyzet és tankönyv is. Számottevő könnyebbséget jelentett a hall­gatóknak az államvizsgatár­gyak számának csökkenése is. Eredményes esztendőről ad­hatott számot a dékán elvtárs a szakmérnökképzés, a mér­nöktovábbképzés, a nyelvtanu­lás terén. Szó esett természete­sen a tudományos kutatómun­káról, a szépen bővülő nem­zetközi kapcsolatokról, a kari munka feltételeiről és körül­ményeiről. A következő napirend elő­adója dr. Cselőtei László pro­fesszor jelentése alapján dr. Udvari László tanszékvezető egyetemi docens volt. Foglal­kozott az oktatás hatékonysá­gának időszerű kérdéseivel. Érdekes és figyelemreméltó momentumként hangzott el: „Különösen fontosnak tartjuk, hogy a több tanszék által már alkalmazott önálló feladatok különböző típusait tovább fej­lesszük". A tanácsülés a továbbiak so­rán doktori ügyekkel foglal­kozott, majd néhány bejelentés hangzott el.

Next