Gyermekgyógyászat, 1984 (35. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Koós Aurél (1874-1957)

Összetétel: A készítmény 40 mg, ill. 80 mg tobramycint tartalmaz 1, ill. 2 ml-es ampullákban szulfátsó formájában. Javallatok: Tobramycinre érzékeny baktériumok okozta szilvos urogenitélis, alsó légúti, gasztrointesztinális, központi idegrend­szeri, bőr-, csont-, és lágyrész infekciók. Ellenjavallat: Allergiás túlérzékenység. Adagolás: Szokásos adagja felnőtteknek 2—3 mg/kg/die, gyermekeknek 3—5 mg/kg/die, napi három egyenlő részre elosztva. Csökkent vesefunkcióban az adag 1 mg/kg/die, az egyes adagok közti intervallumot a vesefunkció szerint kell megszabni. Mellékhatások: Nephro- és orotoxikus hatása elsősorban a vesekárosodott és a nagyobb adagokkal tartósan kezelt betegeken észlelhető. Kerülendő az együ­ttadás: Neuro- és nephrotoxikus antibiotikumokkal, Furosemiddel, Uregyttel, neuromuscularis blokkolókkal. Figyelmeztetés: Renális, vestibuláris vagy acustikus funkcióromlás esetén a kezelést abba kell hagyni, illetve módosítani kell. Terhesség alatti alkalmazásának veszélytelenségét még nem igazolták. Megjegyzés: Kizárólag fekvőbeteg gyógyintézeti (gondozóintézeti) felhasználásra kerül forgalomba.

Next