Gyermekgyógyászat, 1992 (43. évfolyam, 1-4. szám)

1992 / 1. szám - Miltényi Miklós: Néhány adat és gond(olat) gyermekeink helyzetéről: Schöpf-Merei Emlékelőadás 1988. XI. 17.

magas standardjai nem ellensúlyozzák a régi pesti belső kerületek, vagy egyes új lakó­telepek szociális-etikai helyzetének saját bőrünkön érezhető romlását. A születésszám csökkenésének összetett okait nem tudom most analizálni. Sokan a fiatalok rossz anyagi helyzetét, ezen belül a lakáshelyzetet mondják legfontosabbnak. Ez valóban nem elhanyagolható tényező, de hogy nem a döntő tényező, az kézenfek­vő. A világ legszegényebb országaiban sok a gyermek. Ugyanakkor a nálunk lényege­sen gazdagabb NSZK-ban a születési arány még rosszabb, mint nálunk. Miért teszi ezt szóvá egy gyermekorvos? Gazdasági életünk problémáival évek óta egyre hangosabban foglalkozunk. Mi az oka elszegényedésünknek? Hogyan kell javítani a helyzeten? Jogosan vitázik ezen az ország. A kormány drasztikus rendelkezéseket hozott és hoz. Ezektől azt reméljük, hogy elszegényedésünk üteme lelassul, megáll, s ezután pénzügyi helyzetünk javulni fog. Ugyanakkor érthetetlen, hogy népességünk csökkenésének okaival, a tendenciák visszafordításának módjával, lehetőségeivel alig foglalkozik a közvélemény. Néhány bizottság zárt ülésen, vagy a legutóbbi hónapokban néhány alternatívan gondolkodó klubban vetették fel a kérdéseket. Ha népességi gondokról hallok vagy olvasok, akkor az többnyire a „demográfiai hullám” okozta aggodalmakról, problémákról szól. A „ demográfiai hullám ”, azaz az a tény, hogy néhány évfolyam születési száma a népes­ 1. ábra. Népmozgalom (KSH, 1988) ezer fő 2. ábra. Az élveszületések számának alakulása 1950—2020 2

Next