Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-01 / 31. szám

tyáján ágas-bogás edényhálózat mutatkozott, s egyszersmind sávosan be­szűrődött és duzzadt, a sok és csipős köny következtében mindkét arcon, valamint az orrüregekben is izzag (ektema) mutatkozik. A leírt szembaj (Ophthalmie) a szaruhártya- és a köthártyasömört (herpes corneae et conjunctivae) tünteti elénk, vagy más szerzők szerint a görvélyes köthártyalobot avagy a genytüszös szemtakart (conjunctivitis scrophulosa, ophthalmia pustularis). Miután az imént ábrázolt szembaj igen gyakori, különösen a gyer­mekkor­ , valamint nem ritkán a későbbi életkorban is, s miután majd mindegyik gyakorló orvos kezelése alá kerül ily szombajos, ennélfogva nem lesz helyén kívül e baj lefolyása — kimenete — valamint kezeléséről is egy némely említésre méltót elmondanom. A sömörös folyamat lefutásában gyakran nyolc nap alatt véget éri, ha csupán külizgatásból támadt, — ha azonban kóros hajlam támasztó, úgy igen kész a visszaesésekre (Nachschieben), minek folytán az ily bántalom hetek, sőt hónapokiglan is eltarthat. A köthártya tömört, s különösen a szaruhártyáét bizonyos alanyi tü­netek (subject, symptom.) előzik meg, úgymint élénk égető, szúró fájda­lom, fényiszony (photophobia), bö könyezés, szemhéjgörcs (blepharor spasmus), mire vértorlódás és csakhamar izzadmány támad, mely utóbbi­nak beálltával az említett alanyi tünetek csökkennek, s gyakran viszke­­tegség, nyomás áll be, — az élénk belöveltségi pir kékes leszen, s a köt­­hártya dús, hurutos elválasztmány mellett elpetyhüdik. Hogy a sömörös folyamat támadhasson, különféle oki föltételek — mozzanatok — szükségesek, és pedig: A) Az alapul szolgáló hajlam (dispositio), mely jelentkezik: 1) gör­vélyes gyermekeknél. 2) Ingerlékeny idegrendszerűeknél, valamint olya­noknál, kik súlyos bajból lábbadoznak föl. 3) Heveny kütegek után. B) Különböző külső ártalmak (Schädlichkeiten): 1) Eröművi inger (Reiz), mint surlás (Reiben, vagy dörzsölés), nyomása a szemhéjnak (Li­der), mire a köthártya hurutjánál érzékeny visszbetegség és csiklandá­s ingerli a beteget. 2) A közhártyát érő káros vegyi behatások, mint külön­böző orvosi anyagok, melyeket gyakran az izgatott szemnek meg nem felelő időben, majd mint szemvizet, majd pedig mint kenőcsöt alkalmaznak, to­vábbá huzamos tartózkodás nedves, gőzös légkörben, vagy pedig oly he­lyen, hol a jéget dohány v. más füst tölté el. 3) Természettani ingerek, mint váltakozó, nagy fokú hideg és meleg, erős szél vagy hirtelen időváltozás. Ezek után a köthártya- és a szaruhártyasömört a fölhordott kü­lönböző keletkezési okoknál fogva sem tekinthetni mindig valami átalános baj részletes jeli tünetének (p. a görvélyes vérvegyének), miután e folya­mat különböző korú, foglalkozású és életmódú, aránylag ép emberekben is előtűnik, ha pusztán külső ártalmak idézik elő. Hogy a sömörös folyamat ép egyénekben mily huzamosan tart, köny­­nyű észlelni, minthogy az egész szervezetre tápláltatási tekintetből hátrá­nyos olyszerű változásokat hoz elő, és a szerkezetet annyira átmásítja, hogy szinte a görvélykór jellegeit (Gepräge) tünteti elénk. További kísérői a filmernek, hogy a nyak- és a tarkómirigyek meg­duzzadnak, mit közönségesen a görvélykór jellegének vesznek, de Stell­­wag Carion szemész szerint ezt egyszersmind ama folyamat következmé­nyéül is tekinthetni, miután a sömör lefolyása alatt még a legerőteljesebbe­

Next