Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1863-08-01 / 31. szám
tyáján ágas-bogás edényhálózat mutatkozott, s egyszersmind sávosan beszűrődött és duzzadt, a sok és csipős köny következtében mindkét arcon, valamint az orrüregekben is izzag (ektema) mutatkozik. A leírt szembaj (Ophthalmie) a szaruhártya- és a köthártyasömört (herpes corneae et conjunctivae) tünteti elénk, vagy más szerzők szerint a görvélyes köthártyalobot avagy a genytüszös szemtakart (conjunctivitis scrophulosa, ophthalmia pustularis). Miután az imént ábrázolt szembaj igen gyakori, különösen a gyermekkor , valamint nem ritkán a későbbi életkorban is, s miután majd mindegyik gyakorló orvos kezelése alá kerül ily szombajos, ennélfogva nem lesz helyén kívül e baj lefolyása — kimenete — valamint kezeléséről is egy némely említésre méltót elmondanom. A sömörös folyamat lefutásában gyakran nyolc nap alatt véget éri, ha csupán külizgatásból támadt, — ha azonban kóros hajlam támasztó, úgy igen kész a visszaesésekre (Nachschieben), minek folytán az ily bántalom hetek, sőt hónapokiglan is eltarthat. A köthártya tömört, s különösen a szaruhártyáét bizonyos alanyi tünetek (subject, symptom.) előzik meg, úgymint élénk égető, szúró fájdalom, fényiszony (photophobia), bö könyezés, szemhéjgörcs (blepharor spasmus), mire vértorlódás és csakhamar izzadmány támad, mely utóbbinak beálltával az említett alanyi tünetek csökkennek, s gyakran viszketegség, nyomás áll be, — az élénk belöveltségi pir kékes leszen, s a köthártya dús, hurutos elválasztmány mellett elpetyhüdik. Hogy a sömörös folyamat támadhasson, különféle oki föltételek — mozzanatok — szükségesek, és pedig: A) Az alapul szolgáló hajlam (dispositio), mely jelentkezik: 1) görvélyes gyermekeknél. 2) Ingerlékeny idegrendszerűeknél, valamint olyanoknál, kik súlyos bajból lábbadoznak föl. 3) Heveny kütegek után. B) Különböző külső ártalmak (Schädlichkeiten): 1) Eröművi inger (Reiz), mint surlás (Reiben, vagy dörzsölés), nyomása a szemhéjnak (Lider), mire a köthártya hurutjánál érzékeny visszbetegség és csiklandás ingerli a beteget. 2) A közhártyát érő káros vegyi behatások, mint különböző orvosi anyagok, melyeket gyakran az izgatott szemnek meg nem felelő időben, majd mint szemvizet, majd pedig mint kenőcsöt alkalmaznak, továbbá huzamos tartózkodás nedves, gőzös légkörben, vagy pedig oly helyen, hol a jéget dohány v. más füst tölté el. 3) Természettani ingerek, mint váltakozó, nagy fokú hideg és meleg, erős szél vagy hirtelen időváltozás. Ezek után a köthártya- és a szaruhártyasömört a fölhordott különböző keletkezési okoknál fogva sem tekinthetni mindig valami átalános baj részletes jeli tünetének (p. a görvélyes vérvegyének), miután e folyamat különböző korú, foglalkozású és életmódú, aránylag ép emberekben is előtűnik, ha pusztán külső ártalmak idézik elő. Hogy a sömörös folyamat ép egyénekben mily huzamosan tart, könynyű észlelni, minthogy az egész szervezetre tápláltatási tekintetből hátrányos olyszerű változásokat hoz elő, és a szerkezetet annyira átmásítja, hogy szinte a görvélykór jellegeit (Gepräge) tünteti elénk. További kísérői a filmernek, hogy a nyak- és a tarkómirigyek megduzzadnak, mit közönségesen a görvélykór jellegének vesznek, de Stellwag Carion szemész szerint ezt egyszersmind ama folyamat következményéül is tekinthetni, miután a sömör lefolyása alatt még a legerőteljesebbe