Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-01 / 31. szám

Nyolcadik évfolyam 1868. 81. §7. Pest, augusztusi. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak . KÖZLÖNYE. гэ Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: A fejszegzés gyógykezelése villámárammal. — Esetleges vagy erőszakos fuladási halál. — A művi világítás és szemröp-mütét. — Lapszemle. A hólyagos himlő ragályanyagáról. — Tárca. A gyermekek halálozása s a lelencházak (Folyt.). Pest város tiszti főorvosának jelentése f. é. junius hóról. Élőpatak gyógyforrá­sainak ismertetése. A pesti szegény-gyermekkórház évi kimutatása. — Különféle. A FEJSZÖGZÉS (Migraine) és gyógykezelése villámárammal. FROMMHOLD KÁROLY tr. gy. orvostól Pesten. A fejszögzést vagyis az ideges egyoldali fejfájást némelyek szerint az idegburok finom véredényeinek időszakos vérbősége s talán a sejtszövetbe történt, nyom nélkül elenyésző vizenyős be­­szűrődés okozza. Mások e bajt az apróbb illéri ágcsák helyi körfolyamatának tekintik. (Bernatzik). Romberg szerint a fejszögzés az agy zsábáját (algia) kép­viselné, míg Haase e köralakot az ötödik idegpár kopo­­nyaűrbeli részletének izgatottsági állapotára vezeti vissza. Moellendorf azon nézetben van, miszerint a fejszegzés az együttérz ideg fölső részletének zsábos izgalmára utal s aki té­nyezőkül a megfelelő idegesövek időszakos és múlékony izgatása, a közös fejüzér edénymozdító ideg­ágcsáinak működési zavara sze­repelnének. Ha roham alatt a kóros oldali fejütérre a halántékütér lökését félbeszakító nyomást gyakorolunk, akkor a fájdalom rögtön meg­szűnik , a nyomás alábbhagyásakor pedig ismét visszatér. Az ép oldali fejütér vagy a fájdalmas oldal kulcsalatti üteré­­nek összenyomásakor a fejfájás, ha tetőfokát már korábban el nem érte, rendesen növekedni szokott. Első esetben a nyomásnak ki nem tett ütérbe nagyobb mennyiség vér ömlik át, míg más részről azon vérmennyiség, mely különben összenyílások útján

Next