Gyógyászat, 1875 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-09 / 41. szám
во ООО КЗе össze a járulékos ideggel, a nyelvgarat, s nyelvalatti ideggel s valószínűleg az ötödik agyideggel is. A bolygideg azon két dúca, mely a kötélképű testekből eredethelye után helyeződik, nagy élettani érdekkel bir, s ha jobban ismernék, nem kétlem, nem egy kórállapotot lehetne megfejteni. A járulékos ideg szorosan kötődik össze a bolygideggel, mielőtt ez elhagyja a forum, lacer-t az agy alapján. Ezen torkolatokban képződik az ideggyök első dúca, mely összekötődik rostokkal a közlő arcideg, járulékos ideggel, a nyelvgarat ideg szikladúcával s az együttérzideggel. Rövid kör után alakul a második dúca, mely itt újra összekötődik a járulékos, nyelvalatti, a két első gerincideggel s az együttérzideg felső dúcával. Fel kell még említni a nyaki ágakat, a garat, a felső gégeideget, a szivi ágat, a mellkasi felső ágat, a viszszafutó gégeideget, hörgi, tüdős, bárzsing ágakat, s a hasban a gyomor, máj, menyfonatok, a vesetok s vesébe vezető ágakat, hogy jelezzem szétterjedésének mérvét. Minden ágnak, azt hiszem, megvan a maga feladata, s a garat, tüdő, gége, szív, gyomor, máj s más zsigerek utalok szoros viszonyba hozatnak. Egészséges állapotban e szövevényes összeköttetés dacára is összhangzatos a munkájuk, de zavart működések hullámai elterjednek a rokonszenv útján a lánc minden szemére. 1) Az ideg agyi eredetének baja létrehozhat izgatottságot egy más részben, melyet az ideg ellát; 2) Az egyik környi ág izgatottsága előidézhet ugyanezen ideg egymás környi ágában, vagy magában a központban változást; 3) Az izgatottság változik, — először az ágak egyik széke, majd másik, majd harmadig bonyolítatik be. I. Az ideg agyi eredetének baja létrehozhat egy más részben izgatottságot, melyet az ideg ellát. Az idegközpontok nem egy bajában esik meg, hogy először az ideg legkörnyibb elágazódáshelye szenved, p. o. a gerincagy bajaiban sokszor látjuk, hogy a legélénkebb fájdalom az ideg végágazataiban mutatkozik, a hasfalak középpontján; — a féloldali hüdésnél tapasztaljuk, hogy a lapoc, kar izmai előbb gyógyulnak meg, mint a kéz és ujjak izmai; Így áll a dolog a bolygideggel is, a gyomrot ellátó idegágak szenvedhetnek ugyan maguk is, de ha szenved a központi rész, mégis fájdalom a gyomorban, hányás, felpuffadás, étvágy veszte és változott étvágy idéztetik elő. Gyomorzsába. A gyomor zsábája néha igen komoly baj; fiatal és elgyengült egyének fájdalma nagy lehet, de ha figyelmüket mással foglaljuk el egészen, elfelejtik a fájdalmat, az jön rendetlen időközökben, hányással vagy anélkül s szükségkép a hányadókban nem kell ételnek lenni; nagy fájdalmat jelez, ha a betegelv hasukra teszik kezüket, de azért ha gondosan vizsgáljuk meg őket, tapasztalni fogjuk, hogy a fájdalom nem fekszik mélyen, hogy valódi érzékenység nincs jelen; a székürülés átalában renyhe; szélképződés jelen, s a havi baj zavart. Azt hiszem, igaz után járok, midőn ezen eseteket a bolygideg azon váltogató természetének rovására állítom, melynél fogva más ágakra megy át a baj, — jóllehet nem kétlem, hogy az egész idegrendszer és az átalános táplálkozás szenved. Ily esetek kórisméje igen nehéz; néha úgy tetszik fel, mintha a gyomorban fekély volna, s ha szorgosan vizsgáljuk, ráakadunk, hogy a kórjeleken rendetlenségek mutatkoznak mi nincs meg a szerves bajban, a fájdalom nem növekszik tulajdonkép étel után, s növekednek a kórjelek, ha a figyelem a résztvevő barátok sajnálkozása által rátereltetik a hányást elnyomhatni, s a fájdalom eltűnik szórakoztatáskor. Gyógyításkor javítni kell az egész test táplálkozását, a beteget evésre kell biztatni, s a székletételt rendezni. Vasszer sokszor jót tesz, külön