Gyógyászat, 1877 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1877-06-30 / 27. szám
a£* 402 УЭ^ rögtön beállt a hőfok alábbszállása, az érverés fonalszerűvé válása, s az összeesés minden tünetei között, ha a boncolatkor objectív lelet hiányzott. Szerny tnt ilyen eseteket, melyekben a betegek a sértés, a műtét után jól érezték magukat, nem sorozott a shok esetei közé. Marion Sims hasonlókép bebizonyította, hogy petefészektömlő kiirtása után fellépő ily összeesés nem shock, s ami áll erről, fog állni más sértésről és műtétről is, mert a halálnak megtaláljuk ma másban az okát. Az élet, a fontos szervek működése, a szívizmának tevékenysége sejtjei tartalmának vegyi tulajdonságától függ. Míg az endosmosis, exosmosis a sejtet rendesen táplálja, a szerv rendesen működik. A test melegének fejlése, a villamos viszonyok rendezése az anyagcserétől függ. Ha a sejtek tartalma valami módon megváltozik, rendetlen vagy hiányos összetételű lesz, akkor ezen fontos szervek működése hanyatlik, s ha a beteges viszonyok fokozódnak, meg is szűnik. A sejt tartalmának ilyen rendellenes vegyi sajátsága, megmérgezése azonban gyakran és hamar lép fel súlyos sértések, műtételek után. Vagy a szövetrészeket annyira szétroncsolta a sértés, hogy azokban nem leven többé életképesség, a levegő hozzájutásával rothadni kezdenek, majd a véralvadék, izzadmányon lép fel a septicus folyamat. Nem érintkezhetik azonban semmi az élő szervezettel, hogy fel ne szivattassék, a nyirkedényekbe és viszerekbe fel ne vétessék. Fellép tehát hamar sepsis, a sejt tartalma is septicus anyagokat, rendellenes vegyi összetételt nyer, megmérgeztetik, s minden fontos szerv, a szív is működésre képtelenné lesz, s az összeesés képe áll előttünk. Némely szövet igen gyorsan és bőségesen szív fel. A hashártya, mint Wegner bebizonyította, egy óra alatt a test súlya 5—8%-jének megfelelő folyadékot szívhat fel, s 1—2 nap alatt annyit, amennyit a test súlya tesz. A felszívatás pedig azért oly gyors, mert a rekesz endothelje nem folytonos hártya, de szájacsokkal — szomatabb, melyek a nyirkedényekbe vezetnek, s innen a mellvezetéken át a névtelen viszérbe. Ha a hashártya űrébe gyógyszert, mérget fecskendünk, hatása ép oly gyorsan lép fel, mintha a viszérbe fecskendeztük volna. A gyomorban, bélben, bőralatti sejtszövetben a felszívódás sokkal lassúbb. Nagyon kevés chloralhydrát is már alvást idéz elő a hashártyaűrbe fecskendve. A felszívódást elősegíti még a bél féregmozgása, mely a hasűrbe jutott dolgokat szétdörzsöli, nagyobb felületre keni, s ez oka, miért hat károsan és gyorsan még oly csekély kiömlése a bélsárnak; előmozdítja még a felszívódást a hassajtó által okozott feszülés, nyomás. S ennek nagy hatása van a felszívódásra. Wegner állat hasürébe 200 köbcentim, párolt vizet fecskendett, s abból egy óra alatt felszívódott 134 köbcentim.; ha azonban csak 100 köbcentim, fecskendett be, akkor csak 50—60 szívódott fel, mert a feszülés csekélyebb volt. Egészséges állapotban ezen roppant felszívó képességgel egyensúlyban áll a transudatio hasonló képessége. A hashártya 1—2 nap alatt annyit izzadhat át, amilyen az egész test súlya. Ha azonban a feszülés viszonyai rendellenesekké válnak, akkor a transsudatio és resorptio viszonyai egyensúlyt vesztenek. Ha sértés vagy műtét a hasár megnyitása következtében a feszülést megszünteti vagy kisebbíti, akkor a kiizzadás túlszárnyalja a felszívódást s könnyen jön létre ömleny.