Gyógyászat, 1877 (17. évfolyam, 1-53. szám)

1877-06-30 / 27. szám

Tizenhetedik évfolyam. 21. SZ. Budapest, 187­7. junius 30. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre t­r. Szerkesztő-kiadó: Villácska Géza tr. Tartalom: A shock. — Lapszemle: A chinal-kütegről. — Tárca. Az orvosi tudomány és művészet állapotja Chinában. — Különféle. A shock. Volkmann értekezése óta, melyet e tárgyról tán négy évvel ezelőtt bocsátott világgá, s melynek lényegét múltkor egy valaki, a­ki bizonyosan ma is még Volkmann értekezésének álláspontján áll, nagyon helyesen írta körül következő szavakkal ,a test ürviszonyainak és a vérelosztódásnak kiegyenlíthetlensége és elégtelensége okozta szívelégtelenség;“ nagy lépést tett előre a tudomány, s míg egy évtized előtt még bámulattal álltak meg azon boncoló előtt, ki nem lelve a halál markolható okát, az „ideges szivhüdés“ phrasisával zárta be a boncolásról felvett jegyzőkönyvet, ma az ,úgynevezett shock, vagyis érzéki idegnek erőszakos, heves, hirtelen előidézett környi ingerére visszahajlás útján beálló szivhüdés, a sértés shokja, már kezd háttérbe szorulni, az utóbbi évek alatt az élettan, kórbonctan, kísérleti kórtan annyi érdekes felfedezéssel gazdagította tudomá­nyunkat, hogy egészen más nézetekkel állunk a küzdtéren a sértés shockja ellenében, melyben ha a hüdéses állapota a szívnek elég tartós, elég nagy volt, akkor belépett a halál, ma pedig megtudjuk gátolni, hogy az fel se lépjen, s a beteg visszaadassék az életnek. Ma a shock tere nagyot vesztett. Érdekesnek tartjuk tehát a tárgygyal kissé bővebben foglalkozni. Igaz ugyan, hogy mindazon kísérleteket, melyek a megváltozott néze­teknek alapját képezik, újságírói tisztünkhöz képest közlöttük, azonban nem lesz felesleges azokat Nussbaumnak a shockról elmondott nézeteivel együtt újra emlékezetbe idézni, hogy kitűnjék, miszerint a fent említett tudomány­ágak minő hasznokat hajthatnak a gyakorlati tudománynak, ha azokat oly egyének mi vélik, kikben érzék van a haladás iránt, s kiknek a véletlen által markukba játszott anyag, gazdagon ellátott segédeszközök dacára is, nem használatlan lomha anyag. Régenten a shockban műtét után elhaltak száma felette sok volt, az újabb időben felette kevés. Nem azért, mintha ma az egyének kevésbé vol­nának gyengék, idegesek, mint azelőtt, hanem mert a fentebb dicsért tudo­mányágak felfedezései után nem mondjuk shocknak azt, a­minek más az oka. Azelőtt shocknak mondták azon halálesetet, mely a sértés, műtét követ­keztében egy óra, vagy napok után is, midőn már remélték a felgyógyulást.

Next