Gyógyászat, 1883 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-30 / 26. szám

Huszonharmadik évfolyam. 26. SZ. Budapest, 1883. junius 30. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos : Poor Imre túr. Szerkesztő-kiadó: Du­bicska Géza tr. Tartalom: Mellhártyai izzadmányok felismerése és gyógyítása céljából végzett kémlő csapolásról.­­ Hogyan keletkeznek a szív működési zörejei ? — Bothriocephalus latus eredetéről. — A miskolczi nyilvános közkórház kiválóbb kór- és gyógytani mozzanatai. (Vége.) — Lapszemle: Paralysis generalis specialis gyorsan lefolyó gyógyult esete. Vándorvese rögzítése műtét által. A gyermekek szétszorulásának kóroka. — Különféle. Batizfalvy kimutatása. — Pályázatok. — Hirdetések. Dr. FRAENTZEL t­r. Mellhártyai izzadmányok felismerése és gyógyítása céljából végzett kémló csapolásról. Minthogy meggyőződött arról, hogy az orvosok mellhártyai izzadmányok esetében tekintet nélkül szurkálják a beteget próbatroikarral, átidomított Pravaz-fecskendővel s neki e téren épen ellenkező nézete van, kötelességének tartja azt elmondani. Igaz, hogy sok klinikus gyakorolja ezen eljárást, részint a végből, hogy megtudja, sávos, rostonyás, genyes vagy eres-e az izzadmány, sőt van, a­ki ajánlja, hogy minden csapolás előtt végezzünk próbaszúrást. F. szerint ezen eljárás felesleges, sokszor káros is, hogyha az ő eljárását követik, ki hajszálas trolkart aspiratióval alkalmaz. Ezt is szerinte csak bizonyos kevesb számú esetekben szabad alkalmazni, a­mely véleményével most homlok­­egyenest ellenkező eljárás dívik. De reméli, hogyha majd az orvosoknak több tapasztalatuk lesz a próbapunctióról s szigorúan bírálják eseteiket, nagyon sokan fognak vele egyetérteni. Már Wagner Lipcsében szintén ily módon nyilatkozott, bár igen fontos segédeszköznek tartja a próbapunctlot, nem alkalmazza oly gyakran, mint azelőtt, mert tévútra vezet, genyes izzadmánynál savót húzunk ki, mert a geny a mélybe rakódott, máskor meg semmit sem mutat az első, második punctió, csak a harmadik, negyedikkel húzunk ki kevés savót, vagy genyet. A­ gyakorló orvosok nagy része azt állítja, hogy a próbapunctio veszélylyel nem jár. Ennek ellenében vannak neki ellenkező positív adatai,­­ ha a gyakorlott klinikussal is kellemetlenség történ, akkor ha a punctiot veszélytelennek állítjuk fel, mindenki össze-vissza fogja szurkálni a mellkast, nem fogja érdemesnek találni a physikai jelek után kutatni, hisz a punctio mindent felvilágosít, az orvosi tudomány igen könnyűnek fog feltűnni, s az emberi élet majd semminek.

Next