Gyógyászat, 1892 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-11 / 37. szám
Harminczícettedik évfolyam. 37. sz. Budapest, 1892. szeptember 11. A GYÓGYÁSZAT Melléklete a Honvédorvos előfizetési ára: egy évre 10 frt — kr. fél évre 60 — egyed évre 2 , 50 ■ * Ch - osnöveldékek felét fizetik.GYÓGYÁSZAT AZ ORVOSTUDOMÁNY ELŐFIZETÉSI DIJAK kéziratok és a lapot ér Mt6 egyéb tudósítások a szerkesztő-kiadóhoz "Budapest Kigyó-utcra S. sz. intézendő. hazai és külföldi fejlődésének, különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye. Laptulajdonos: KOVÁCS JÓZSEF tanár. Szerkesztő-kiadó: SCHACHTER MIKSA tr. Főmunkatárs: SZÉNÁSY SÁNDOR tr. A végbél bántalmainak kezelése thermocauterrel. Dr. Barim, Jónás magántanár, főorvostól.* A thermocauterrel való égetés, mint más szervek, úgy a végbélnek betegségeinél is, vér megtakarítása szempontjából van javulva. Alkalmazásba jöhet a végbélcsomók és előesések, a végbél rosszindulatú álképletei kiirtásánál és itt megfelel céljának, ha alkalmas esetben helyes módon végeztetik. A végbél visszeres csomóiban, nyakhártyája, fala előesésében szenvedők sebészi segélyt a székelés fájdalmassága vagy gyakori és nagy vérveszteség miatt keresnek fel, mely utóbbi hámfosztás, kifekélyesedés folytán támad. Néha a végbélfal tulsarjadzó fekélyeiből indul meg, melyek oly külleműek lehetnek, mint kifekélyesedett rák, mely esetben többnyire már az ujjal való vizsgálás vezethet helyes diagnosishoz, minthogy tulsarjadzó végbélfekélyek szigetenkint és nem egy nagy plaque alakjában szoktak megjelenni. A vérveszteség oly nagy fokú lehet, hogy a beteg állapota aggasztónak mutatkozik. Némely esetben a vérzés által előidézett cachecticus állapot azt gyaníttatja, hogy magasabb bélrák van jelen, és e gyanú csak akkor szűnik meg, midőn a meglazult és kifekélyesedett supraanalis nyákhártya, illetőleg végbélfalnak égetése folytán a vérzések végkép elenyésznek, a kimerülésig elgyengült beteg egészsége virulóvá lett. Arra nézve, hogy az aranyeres csomók és a végbélelőesés melyik sebészi kezelése a legczélszerűbb, jelentékeny sebészek nézetei ez idő szerint is szétágazók. Némely sebészek az előeső végbélrésznek hathatós égetését, mások annak canterrel való edzését, ismét mások kimetszését és a sebszélek varrását tartják czélszerűnek, míg a végbélcsomók kezelésére nézve a vélemények összhangzanak abban, hogy metszéssel, kacsszorítóval vagy cauterrel eltávolítandók. Nevezetesen a fémkacscsal való eltávolítást sok sebész gyakorolja, elasticus vagy nem elasticus ligatura alkalmazása újabb közleményekben is dicsértetik. Azon kérdésre nézve, hogy mit milyen terjedelemben kelljen az egyes esetekben a végbél nyakhártyája vagy fala, illetőleg a végbélnyílás széleiből eltávolítani, más és máskép hangzik a felelet, a szerint a mint maga a baj, vagy valódi vagy felvett oka, vagy mindkettő ellen vélik a sebész beavatkozását irányzandónak. Nevezetesen azok, kik a végbélnyílás tág voltát tartják az előesés főokozójának, következésképen e nyílás szűkítését tartják lényegesnek, főképen szükségesnek vagy egyedül fontosnak. Ez utóbbi nézethez nem csatlakozhatom fentartás nélkül, mert mindeddig hiányzik annak bizonyítéka, hogy számos esetben kifekélyesedett, prolabált végbél a végbélnyílás mesterséges szűkítése folytán többé elő nem esett és kifekélyesedett része behegedt volna. Egyelőre az előeső, kisebesedett, kifekélyesedett végbélnyákhártyát vagy végbélfalt mindenekelőtt kiirtandónak, a végbélnyílás szűkítését esetleg hozzácsatolandónak, de sem nagyon szükségesnek, sem a műtét főmozzanatának nem tartom. Tapasztalatom a mellett szól, hogy a végbélcsomók, illetőleg a kóros végbélfalnak teljes eltávolítása elegendő a beteg gyógyításához. A visszeres végbélcsomók és a végbélelőesés gyökeres gyógyítására, megszüntetésére teljesen kielégítő és — minthogy a csomókon és az előesett végbélrészen keresztül nagyobb calibera ütér nem halad — veszélytelen eljárásnak a kóros résznek thermocauterrel való égetését állíthatom, melylyel a kiirtandó rész megpörköltetik, úgy hogy teljes elhalása és később genyedés utján leválása eszközöltessék. Ez égetés, ha jól végeztetik, azaz ha avval oly pörköt létesítünk, mely az egész égetési sebfelületet borítja, nem jár utóvérzés veszélyével. Nem bírja a késsel való kimetszés azon előnyét, hogy esetleg per primum gyógyulást eredményezzen, de ez nem fontos, mert sebfertőzés tisztántartás mellett égetési pörkkel fedett sebnél sem fordul elő gyakran. Az pedig, hogy az égetett sebnek teljes gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, nem nagy fontosságú, mert tény, hogy a thermocauterrel műtött betegek legtöbbnyire már a műtét utáni 10-ik napon járhatnak foglalkozásuk után és azon időben, mely ezentúl a sebek teljes behegedésére szükséges, alig éreznek valami fájdalmasságot vagy más kellemetlenséget. 1885 óta a mai napig osztályomon összesen 93 esetben alkalmaztam a thermocautert végbélcsomó és végbélelősés ellen; 47 esetben (36 férfi 11 nő) végbélcsomó és 46 esetben (43 férfi és 3 nő) a végbélelőesés műtétét végeztem. A végbélcsomók műtétét az egyes esztendőkre úgy ősz- * Előadatott a m. orvosok és természetvizsgálók XXVI. nagygyűlése sebészi szakosztályában.