Gyógyszerészi Hetilap, 1868 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1868-11-21 / 47. szám

926 dás, szürlézés, kimosás, üvegsavanyítás és elpárolási műtétek r­ellőztetnének. E célra még utóbbi időben is a higanyéreget ajánlják, mely azonban, eltekintve attól, hogy a tiszta, mara­dék nélkül elpárló higanyéreg előállítása sok fáradsággal jár, már azért sem képes kielégítő eredményt nyújtani, mert ez összeköttetés kiűzésére oly nagy hőfokot igényel, hogy annak következtében a szénsavégvény csekély mennyiségei a higany­gőzökkel elpárolnak, pedig a szén e hőfoknál ez élenyitő szer alkalmazása nélkül is tökélyesen elégethető. Rose tankönyvében ajánlja, hogy a szenes tömeget is­mételve s óvatosan csekély mennyiségű légenysavas ammonium­­mal kezeljük, minek következtében a szén alantibb hőfoknál is könnyen és tökél­etesen el­ég, az égvény pedig légenysav és légenyessavas, de szabad égvénynyé is átváltozik, mely chlor­­ammonium, vagy kénsavas ammoniummal lemérhető alakba ve­zethető át. Ezen eljárás a képződött keverék tulajdonsága kö­vetkeztében , miszerint az erenyt nagyon megtámadja, alkal­­mazhatlanná válik. Ez eljárás megfordítva, általa minden további műtét nél­kül a fémégvényeket lemérhető alakba változtathatjuk át, mi­dőn közönséges úton az anyagot lehető alacsony hőfoknál szenesitjük s kihűlés után nehány darabka kénsavas ammoni­­um-jegecet teszünk a szenes tömeghez, ezt vízzel összegyűjt­jük s most a tégely födelének hevítése által előbb a vizet s a képződő szénsavas ammoniumot, később pedig a tégely fe­nekének hevítése által a fölös kénsavas amoniumot űzzük ki. Gyakran a fölös kénsavas ammonium, mely elillanása köz­ben elbomlik, már­is minden szénrészt előnyit, s ha ez eset nem következne be, akkor a tömeg csekély mennyiségű légeny­savas ammoniummal kezelendő. Légenyélecsgáz-légben, mely e sónak elbontása által állittatik elő, a szén rendkívül köny­­nyen el­ég, anélkül, hogy a kénsavas égvényre behatna, me­lyet közvetlen az izzítás után lemérhetünk.­­ Szervezett érték az árub­eli kétszénsavas nátronban, Le Ricque de Mouchy-tól. Az árubeli kétszénsavas nátron tömör oldatában, szürlézés előtt, górcsővel igen kicsiny, mozgékony testecseket észlelünk. Ezek szerző kísérletei szerint szervezett érték, növényi sejtek. Szürlézés által elkülönítve s lepárolt vízzel kimosva, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy e testecsek kömnye és cukorra elváltoztatólag hatnak be s bizonyos körülmények között bar­­langot is szolgáltatnak.

Next