Gyógyszerészi Hetilap, 1932 (71. évfolyam, 1/4-18/52. szám)
1932-01-24 / 2. (egyesített 4.) szám
GYÓGYSZERÉSZI HETILAP* tártulajdonos is alig tud megélni. Még kevésbé rózsás a gyógyszerészalkalmazottak sorsa. Kora reggeltől késő estig életbevágó fontos munkát végez a gyógyszerész. Élet és halál függ tőle. Egy életen át tanul, folyton dolgozik, jövője és családja sorsa bizonytalan. A magyar gyógyszerészek tudása, pontossága, a közönséggel való kedves modora, föltétlen megbízhatósága általánosan ismert. Megérdemli ez a munkás intelligencia, hogy sorsukról jobban intézkedjék az állam. Ideje volna már, hogy végre a népjóléti minisztériumot abba a helyzetbe hozzák, hogy foglalkozzék hivatásával és teremtse meg a harmóniát a gyógyszerészek között és állandó jóléti intézmények megszervezésével biztosítsa azoknak a gyógyszerészeknek sorsát is, akik nem kaphatnak külön gyógyszertárat." Ingyaki ilyen féleképen írt a többi lap is. *■ A nagygyűlés a Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének földszinti termében volt. A gyűlési tagok lassan gyülekeztek. Az elsők között a gyógyszerészi oklevéllel bíró droglisták egy jelentős csoportja volt. Nyolc órára a terem teljesen megtelt és a megjelentek száma 150—160-ra volt tehető. Dobos Gábor elnök, a nagygyűlést összehívó Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete nevében üdvözli a megjelenteket. A napirend ismertetése előtt megindokolja, hogy miért hívták össze az országos nagygyűlést. Ismeretes a mai súlyos gazdasági helyzet, de ismeretes az alkalmazott gyógyszerészi kar, különösen az állásnélküliek kétségbeejtő helyzete. E nehéz állapotnak nagyban a mostani helyzet a kárforrása. De okai ennek a múltak hibái, a múlt idők nagy nemtörődömsége is. Megemlíti, hogy a közegészségügyi törvény gyógyszerész vonatkozású szakaszainak megalkotásakor nem gondoltak arra, hogy az alkalmazott gyógyszerészi karról is gondoskodni kell. Akkor az alkalmazotti állás átmeneti állapot volt. Ma ez is pálya-élethivatás. Szól a pályára özönlők nagy számáról, a technikai személyzet alkalmazásáról. Mindennek folyománya a nehéz elhelyezkedés. Mintegy 400 alkalmazott gyógyszerész van állás nélkül, nem is számítva azokat, akik magukat deklasszifikálva, mint alkalmi munkások és az egész közegészségügy kárára mint batyuzó kuruzslók működnek. A tulajdonosi kar, súlyos helyzetére hivatkozással, elzárkózik a jogos kérelem teljesítésétől és saját kijelentése szerint az állapotokon segíteni nem tud. Állandók a fizetéscsökkentések, a járandóságok megvonása. Felsorolja azokat az okokat, amelyek következtében az alkalmazott gyógyszerészi kar megélhetését teljes munkakészsége, szolgálati viszonyokhoz való alkalmazkodása dacára sem látja biztosítottnak. Ezeken óhajt segíteni az alkalmazotti egyesület, ezért hívta, össze az ország alkalmazottjait. Itt akarja az egyesület bemutatni a tennivalókat, melyeket erre a célra kidolgozott. Úgyszintén a határozati javaslatot, melyet elfogadásra ajánl. Bármely gyógyszerész alkalmazott — tekintet nélkül arra, tagja-e az egyesületnek vagy sem — hozzászólhat, hogy az összes alkalmazott gyógyszerészek nevében hozhasson a nagygyűlés határozatot. Az elfogadott határozati javaslat alapján emlékiratot szerkesztenek majd, amit küldöttség útján juttatnak el a népjóléti miniszter úrhoz. Ismerteti ezután a napirendet a következőkben: 1. Alkalmazott gyógyszerészek gazdasági helyzetének megvitatása. 2. Szakmai munkanélküliség kérdése. 3. A gyógyszerészkiképzés színvonalának emelése. 4. Az 1876. XIV. tc. gyógyszerészvonatkozású törvény szakaszainak rendeletekkel való pótlása. 5. A gyógyszerészi pálya ideiglenes lezárása, 6. A 39000— 1930. N. M. M. rendelet hatályon kívül helyezése. Indítványára két jegyzőt választott a nagygyűlés, jóváhagyta az előkészítő bizottságnak a nagygyűlés előadói két tisztre történt jelöléseit, jóváhagyta azt az előterjesztést, hogy csakis alkalmazott gyógyszerész szólalhat fel, de sem gyógyszertár tulajdonos, sem droglista vagy más szakmabeli, legyen bárki gyógyszerész. Hozzájárul, hogy először a két előadó tartja meg beszédét, majd a határozati javaslatot terjesztik elő és azután indul meg a vita. Közölte még az elnök a naggyűléssel, hogy semmiféle személyi támadást nem tűr, úgyszintén nem engedélyezi bármely gyógyszerész érdekvédelmi egyesület működésének kritizálását, mert az egyesületek meghívót nem kaptak s hivatalos képviseletük nincs. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó is bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy nagy gonddal, körültekintéssel történt meg a nagygyűlés megszervezése s annak mindenkép olyan lefolyást kívánnak az egybehívók biztosítani, amelynek javát fogja az alkalmazotti kar látni. Az elnök nyugodt, megfontolt, határozott beszédjét kiegészítette az előadóknak a vitát bevezető felszólalása. Mátray Gusztávelőadói előterjesztését úgy olvasta fel, hogy a vita során minden félreértést vagy félremagyarázást megelőzendő, pontosan megállapítható legyen a különböző kérdések exponálása és hogy javaslatai során mit terjesztett elő. Előadásáért szavatosságot vállal minden tekintetben. Abból indul ki, hogy az alkalmazotti állás ma véglegesnek tekintendő, szemben a múltakkal. Megrajzolja a gyógyszerészi kar gazdasági helyzetének kialakulását. Ismerteti azután az alkalmazotti kar helyzetét. Bőven fejtegeti a munkanélküliség kérdését. Szól általában a munkanélküliségről. Majd a gyógyszerészi munkanélküliség speciális okairól. Megemlíti, hogy a múltban milyen hiány volt az élőrel a-