Állami Gimnázium, Gyöngyös, 1890
A rovarok életmódja és természeti ösztönük. „Dictionnaire de Zoologie" nyomán. „Nincs oly csekély, oly megvetésre való teremtmény, a mely Isten jóságára nem vallana.(( Jé*u8 követése 2 k. 4 f. (Vége.) H. §. Igen jelentékeny a tüzetes meghatározása az állatoknak a magános- és a társas-életükre való felosztása. Az állatok társaságai még két általános osztályra osztják: a nem valódi értelemben vett társaságokra, vagyis azokra, melyekben az egyedek nem végezik közösen ugyanazon munkákat és a tulajdon értelemben vett, vagyis igazi társaságokra. Az igazi társaságok ismét négy osztályba sorozhatók: 1) Társaságok, melyek csak arra szorítkoznak, hogy készítsenek lakóhelyet a nélkül, hogy az álczák külön lakásokat kapnának és hogy élelmet halmoznának össze. (Hangyák) 2) Társaságok, melyekben az álczák mindenike külön sejtbe van elhelyezve, de ezek sem gyűjtenek élelmet, vagy csak történetesen. (Darázsok, Poszméhek.) 3) Társaságok, hol az álczák külön-külön vannak és élelmet gyűjtenek. (Méhek). 4) Társaságok, melyeknek álczái és bábjai részt vesznek a község munkáiban és élelmet is gyűjtenek. (Termesz). A lap szűke miatt mi csak a harmadik társaságról, mint háztartásunk legtényezőbb eszközéről kívánunk ezúttal értekezni, valamint befejezésül röviden a termeszekről. Ezen társaság szervezetére nézve áll: a munkások nagy sokaságából, a hímek jelentékeny számából és egyetlen egy nőstény — vagy királynéból. E három fajta egyed külömbözik egymástól nem csak testek nagysága, hanem a test majdnem minden részének alakja, viszonlagos aránya által és leginkább abban, hogy a nemteleneknek hátsó lábaikon vannak alkalmas eszköz a virágpollen felfogására, ami sem a nőstényeknél sem a hímeknél nincsen. A társaság alakítására nézve, az nem egyedül egy nősténytől származik, az úgyszólván tökéletesen megalakítva jö létre, midőn egy már létező társaságtól elválik. Az év bizonyos szakában május közepétől június közepéig ezen társaság igen megszaporodván, azt nagy számú munkások, egy nőstény által vezérelve, elhagyják és ezen vándorlások három- sőt négyszer is ismétlődnek a felemlített idő alatt. Az elsőnek vezére rendesen az előbbi évbeli nőstény és áll nagy