Gyöngyös, 1876 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1876-03-26 / 13. szám

V. Évfolyam. 1876 Előfizetési árak: Egész ,évre 6 írt. — Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 5­» kr. Egyes szám­ára s IS kr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi részét illető küldemény kiadó­hivatalunkba utasítandó. Bérm­entetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el, megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden halálozott petitsorh­ely után 6 kr. Nyilttérben egy petitsorh­ely ára 80 kr. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 frt. Kincstári illeték fejében 30 kr. előre fizetendő. VEGYES TARTALMÚ TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Gyöngyös, martins 26 13-ik szám. Az árviz-károsultak. Azon csapást, mely édes hazánk szivét, Bu­dapestet, s egyik fő tit­erét, a Duna-vidéket érte, érzi és mélyen fájlalja az egész test, az egész ország. De különösen átérzi e fájdalmat városunk, mely annyi figyelemmel s gyöngéd szeretettel találkozott az ország fővárosa részéröl, midőn a tűzvész pusztitá házainkat s midőn az emberbaráti áldozatkészség oly nagyszerű jeleit érezteté sze­rencsétlen polgártársainkkal a nemes lelkű Buda­pest. Gyöngyös mindig hálás szive mélyén őrzi dicső fővárosának nagylelkűségét, őrizni fogja mindig, bármi alkalom nyíljék arra, hogy háláját, érzelmeit s rokonszenvét tanúsíthassa, azt szerény tehetségéhez képest mindig bizonyára a lehető legnagyobb mérvben igyekszik tettleg is ki­mutatni. Ha látták volna szeretett károsult honfitár­saink , mily készség, részvét és hálás visszaemlé­kezés hozta eg­gyé azon fillérkéket, melyeket a legnagyobb nélkülözésben, folytonos adó és ezer egyéb fizetés gondjai közt oly meglepő buzgalom­mal adakoztak városunk kegyeletes polgárai, úgy az összegyűlt, nyomasztó helyzetü­nkhez mért szerény adomány bizonyára sokkal értékesebb lenne mint azon érték, amelyet képvisel. Ft. Sebők plébános és Dr. Vezekényi kir. ta­nácsos urak által együttesen eszközölt gyűjtés eredménye 429 frt. 50 kr. Borhy K. úr ivén 80 irton falűt jegyeztetett. Az alsó plébánia terén a katholikus lelkészi hivatal kiküldötte és a refor­­máta egyház részéről Klimó Pál tiszteletes ur nagy buzgalommal fáradtak a gyűjtés körűl. A dalárda és műkedvelők egyesült erővel adott jótékony hangversenye 7­6 frt. tiszta jöve­delmet hozott. A nőegylet múlt vasárnap rendezett érde­kes előadást ugyancsak az árvíz által károsultak javára, s a hirdetményben jelzett gyönyörű alak­zati csoportosítások, tablók igen szép közönséget varázsoltak a termekbe. Tiszta jövedelem 260 frt. A Társadalmi Kör hasonló célre rövideden tánc­estélyt rendez. Sőt még a gyermeki nemes keblűség is meg­hozta áldozati fillérkéit s a katholikus fő és alelemi iskolák szent versenynyel hozák elő fillérkéiket a szenvedők javára, s megtakarított zsebpénzecské­­jökből igen csinos összeg állott elő, mint jószivük­nek és nemes érzelmüknek jele. Szóval, a tettek­ben nyilatkozó igazságnak érdekében és érzetében mondva: városunk egész lelkéből magá­évá tette a vizkárosult szerencsétle­nek ügyét! A megyék területi rendezése. A megyék rendezése kérdésében f. hó 18-án Ti­sza Kálmán miniszterelnök úrnál egy conferentia tarta­tott, melyen többi között városunk és vidéke lakóinak érdeke is vita tárgyává tétetvén, mint értesültünk, az igazság és a ministerium által célba vett célszerűség és ta­karékosság elvénél fogva az értekezlet végeredménye mellettünk szólt és nyilatkozott. E dolog városunk és vidéke polgárai előtt lapunk­ban m­ajdnem a legkisebb részletekig megvitattatván, mivel az üdvös elvekből kiindulva igazság­érzetünkben erősen érdekel, helyén látjuk közölni a conferentia azon részét, mely leginkább reánk vonatkozik. A „Hou“ martius hó 2ü-án kelt 66 sz. esti kiadása következőleg értesit: „A területi rendezés ügyében a belügyministernél tartott conferentiát Tisza Kálmán m. elnök egy kis üdvöz­lő beszéddel nyitotta meg, melyben fővonásokban előadá iránynézeteit, melyek szerint a területi rendezés ügyében mindenekelőtt­ a területek fontosságát kívánja helyreállí­tani, és ennek folytán a közigazgatást akadályozó ink­a­­vátumokat megszüntetni, továbbá nem óhajtana új — kü­lönösen kisebb — törvényhatóságokat alakítani, inkább lévén hajlandó a kisebbeknek egybevonására alkalmat nyújtani, hogy ez által a jó és olcsó közigazgatásnak költ­ségeit, házipénztár útján való viselését lehetőleg könnyítse. Ezen házipénztárt az egyenes adók pótléka gyanánt nyolc százalék maximumban kívánja m­­egállapíttatni. Elsőnek S­­ivák Imre képviselő szólalt fel több kérdést intézve a miniszerhez, mint szándékozik e területrendezéssel egy­szersmind a házipénztár ügyét is rendezni ? és még a je­len évben-e? mellőzhetőnek vagy szabályositandónak vélt­­e azt, hogy a székhelyek törvénykezési és közigazgatási stb. tekintetben ugyanazok legyenek ? Tisza K. mind­ezekre felel s kimondja, hogy a lehetőségig szeretné, hogy a székhelyek együtt a törvénykezés és közigazgatás székhe­lyei legyenek, csakis rendkívüli tekintetek vagy utasítási okok miatt egyeznek bele, hogy kivételként vagy ideig­­len másként is legyen ; kis törvényhatóságoknak, melyek a domestikát vagy nagyon nehezen, vagy épen nem bír­­nák el, nem barátja. A székhelyek megállapításánál az uj alkotásoknál semmiesetre sem mellőzné azon feltételt, hogy a választott székhely magába foglalja a törvényke­zés és közigazgatás központját, kivételt ez irányban új alakulásnál épen nem fogadna el. Kovács László a jelen értekezlet egybehívását an­nak tulajdonítja, hogy a miniszer közvetlen kíván érte­sülni a célbavett rendezés tárgyára nézve azoktól, kik azon vidékeket s ezek érdekeit, viszonyait, körülményeit ismerik ; jelen tanácskozmányra nézve kü­önösebben 3 fő­tárgyat gondol olyannak, melyre a miniszer az egybehí­vottak egyéni nép, s azok indokai felöl értesülni kiván. Először az iránt, hogy mi történjék azon inclavatumokkal, melyek Pestben a Kiskunság és Jászság, Hevesen a Jász­ság, Csongrádban a Kis-Kunság álladékát képezik. Má­sodszor miként rendeztessék azon terület, mely — a szol­noki törvényszék megszüntetésével — most a Nagykun­ság területét és Heves megyétől elesett Szolnok megye azon részét foglalja magában, mely most a kunsági törvény­szék területét teszi ? végre harmadszor, mi­ként rendeztes­­senek Heves megye és a Jászság azon részei, melyek je­lenben két törvényhatóságot és 3 törvényszéki területet képeznek? Elsőre nézve azon eVi nézetet fogadja el, hogy az inc­avatumok határozottan oda osztassanak be, a­hova ind­aválva vannak; nem ellenzi, hogy külön törvényható­sággá kikerek­íttessék akár a Kiskunság, akár a Jászság, ha a domestikát könnyen elbírja s a kiegészítésre kiván­­tató területek a szomszéd megyék által nélkülözhető vagy alkalmas módon eszközölhetők. — Szolnok megyét a Nagy­kunsággal a mint most már törvénykezésileg egy terüle­tet képez, közigazgatásilag is egyesittetni kivánja s minde­­nekfölött kiemeli, hogy e törvényhatóság székhelyéül da­cára annak, hogy Kisújszállás jobban a középen fekszik, mégis Szolnokot tartja minden tekintetben alkalmasnak, nincs oly emporiális helyen gazdag, rendezett épülettel el­látott város, melyben a székhely mindenre képes jó elhe­lyezést találna; végre Heves megye Tiszán inneni azaz jobb parti részét a jászkerülettel egyesitendőnek véli, mert mig a kettő együtt egy középnagyságú, jó formájú, könnyen kezelhető törvényhatóságot adna, addig a ket­tő külön fölöttébb drágán élhetne meg az adózó népnek nagy terheltetésével, mert mig a kettő együtt 5—6 száza­lékkal jól és bőven ellátható, addig Heves maga 7—3, a Jászság — nézete szerint — annyival sem lehetne jól kor­mányozható. Az egyesülésben azon előnyt is látja, hogy mint két rész históriai egységét megtartva, egyesülhetne anélkül, hogy eldaraboltassék az, ami mind a Jászság mind Heves régi összetartozandóságának emlékeit a kú­rál­á. A székhely kérdését idő előttinek nyilvánítja ad­dig, míg a területi alak meghatározva vagy legalább föl­tételezve nincsen, mert meg van­­­yözö­lve, hogy másként nyilatkoznak igen sokan, ha az ö­nálló fentartás van hát­térben, s másként ha az egyesülés van föltételezve. Szapáry Gyula gr. mindenekfölött szükségesnek vé­li, hogy a rendezés ne halaszta­sék sokára, mert most is az árviz alkalmával élénk példák mutatkoznak az indo­kok kezelhetlensége s egyéb a területek rendezetlen ál­lapotából folyó viszásságokból. Az ind­avák határozott megszüntetését hangsúlyozza. A szóban lévő területnek rendezését akként látja célszerűnek, hogy a Nagy Kunság és Szolnok megye egyesitessék, a Tisza jobb partján levő részek pedig Heves és Jászság hasonlóan egyesitessenek, míg a Kis-Kunság Pestbe beékelt részei Pesthez, a Csong­­rádban fekvők oda lennének felveendők. A külön uj kis törvényhatóságok alakítását ő nem pártolja. Nem bánt engem ... Nem bánt engem, hogy szived nem érez, S hogy kebeled puszta sirhalom, Melyen még egy szál virág sem élhet; Elöli a képzelt fájdalom! Úgy vagy mint a gyermek sötét éjben : Ön­­ alkotta rémképedtől félsz . Nem hi­ted, hogy van a földön is meny: Feleled, hogy már­is abban élsz. Nappal éj kell. Éjjel napra vágyol, Tél idején kikeletre vársz, S álmodol szép, téli éjszakáról: Tavasz karján rózsa közt ha jársz. Éjjel napot keressz az égboltján. Fényes nappal csillag érdekel. Dalt óhajtasz, s futsz ha kerted lombján Víg madárka csattog, énekel. Nem tudod hogy mit tégy, menj előre ? Hátra lépj, vagy egy helyben maradj? Önző vagy, és még­is ellensége Keblednek minden gondolat! És szeretnél, ha szeretni mernél. És emészt az égő fájdalom.. . . Nem szeretsz , félsz, hogy ez érzelemnél Csalódás is érhet egykoron. S mig a sziv és képzelődés harcán Kebled vérzik, vérzik szüntelen. Én is én is érzeméDyid romján Boldogságom sírva keresem. És nem az bánt, hogy szived nem érez. S kebeled egy puszta sirhalom . Csak az fáj , hogy oly hosszú az élet; Még­se lehetsz boldog azt tudom! Keleny. A régi jó világ. A mesterségek fejlődése. I­ Igen természetes, h­ogy az első csizmák há­rom külön darabból állván: a talp, fej és szára külön szijjakkal fűzetett eg­gyé, amely igen hos­­­szas, és nem épen tisztességesnek látszó munkát a szolgák végezték, s azért kivált a hébereknél azon kifejezés: valakinek saru-szijját meg­oldani, épen annyit jelentett, mint a mai világ­ban a sok mézes-mázos udvarias mondat egyike: legalázatosabb szolgája! Aki saruit zálogba adta, a legnagyobb tékoz­lónak tekinteték, s mai lump szó a régi jóvilág­ban saru-zálogositó kifejezéssel teljesen egy­értelmű volt. A legyőzött fejedelem vagy vezér rabságba esvén, a diadalmasan bevonúló győztes előtt főbb szolgáival vezettetett, vagy igát viselve nyaká­ban , vagy a győztes saruit hordozván. Sarkantyúkkal a legrégibb időktől fogva majd minden népnél találkozunk s a rómaiaknál egy bronz szögből állott, mely sz­jjal a lábra szo­­rittatott; a keresztes háboruk idejében már legtöbb európai népnél csillag alakú sarkantyút találunk, mely nem sokára forgatható taréjjá változott, mig néhány év előtt a magyarság oly elengedhet­­len jellegévé magasztaltatott föl, hogy aki azt nem viselte annak jeléül, hogy meglovagolni szeret­né a németet, az minden lehetett a világon, csak telivér magyar nem! Mióta azonban rajtunk lovagolnak és lóvá tet­tek, a szalmatűz hazafiság már szépen úgy elaludt, hogy szinte hallani lehet a kortyogását, s azóta lehet valaki magyar sarkantyú nélkül is .... kivételesen! Közönségesen két öltönydarab volt haszná­latban a legrégibb, polgáriasult népeknél, egyik az ujjak nélküli, mintegy térdig érő belső ruha, mely harcban, munkában vagy otthon egyedüli öltöny volt; másik egy négyszögletű vastagabb szövet, melynek két vége a vállon keresztül átvétetvén a mellen összeköttetett, másik két alsó szöglete pedig a két karra vettetett, amint ez­en alak a ke­leti egyházakban máig is használ­atik. Az uszályos ruhák míg egyrészt elfették a nem épen szép kinézésű lábakat, másrészt divat tekintetében az uraság és fény jelvényéül használ­tatott, s ünnepélyes alkalmaknál rendesen a szol­gák által hordoztatott, mely uszály-hordozás má­ig is divatban van s a magasabb körökben az ud­varoncok által teljesittetik. A papság öltönye általában fehérszinü volt a hajdankori népeknél, s külömböző időben különfé­le alakú volt, a közhaználatban levő öltönyöktől azonban nem sokban kdilömbözött kezdetben, de lassanként szokásba jött a teljes elkülönítés annyi­ra, hogy a mai egyházi öltönyök kizárólag kelet-

Next