Gyöngyszöv, 1982 (9. évfolyam, 1-5. szám)

1982-08-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1982. augusztus 15. A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ MSZMP ALAPSZERVEZETÉNEK LAPJA IX. évfolyam 1. szám Köszöntjük az Olvasót Átmeneti, kényszerű szünet után ismét megjelenik szövet­kezetünk lapja, a Gyöngyszöv. Nagy örömmel jelentkezünk újból, úgy érezve, mintha ott folytatnánk, ahol abbahagytuk. A szövetkezetünk politikai, gazdasági és társadalmi szer­veinek nevében köszöntjük most az Olvasót abban a remény­ben, hogy örömmel fogadnak bennünket, örömmel veszik kéz­be megszokott és a kényszerű szünet ideje alatt hiányolt új­ságjukat. Az újság a szövetkezet pártalapszervezetének gondozásá­ban jelenik meg. Ez a tény egyben kifejezi politikai súlyát és feladatát is. Az is természetes, hogy a szükséges pénzügyi fedezetet a szövetkezet nyújtja az újság előállításához és terjesztéséhez. Szeretnénk, ha minden alkalommal sikerülne minél job­ban átfogni a szövetkezetünk egész területét írásainkban, ri­portjainkban, tudósításainkban. Célunk a dolgozó, a megha­tározott célokért küzdő ember bemutatása, sikereivel és ku­darcaival együtt. Hiszen a célokat is az ember jelöli ki, azok eléréséért is az ember fáradozik. Törekszünk arra, hogy ne csak a már kész, befejezett ügyeket, erőfeszítések eredményeit adjuk közre, hanem meg­mutassuk az odáig vezető utat, annak egyes szakaszait, ne­hézségeit is. Hiszen az életünk nem valami könnyed sétál­­gatás a helyes célok irányába, hanem verejték és gond is, siker is és kibicsaklás is. Az eredménynek akkor van igazán értéke, ha az nem magától pottyan az ölünkbe, hanem na­gyon is meg kell érte szenvednünk, küzdenünk. Mai világunk olyan, hogy egyre több erőfeszítést igényel mindannyiunktól. Azokért az eredményekért is, amiket teg­nap még fele annyi erővel fel tudtunk mutatni, ma már jó­val többet kell tennünk. Ezt tudja mindenki, ezt tapasztalja mindenki. A valóság tisztelete tehát arra késztet bennünket is, hogy a pártalapszervezet irányításával, útmutatásával és segítségével hűen adjuk vissza mindennapi életünk valódi képét. Nem riadunk vissza a nehézségek felvázolásától sem, mert éppen ennek a valódi helyzetnek a megmutatása késztethet mindenkit a további erőfeszítésekre, hogy a sikert valóban elérhessük. Szeretnénk a szövetkezet minden területének, minden tag­jának, dolgozójának, minden szervezetének és fórumának szócsöve lenni. Szeretnénk, ha a tények minél sokoldalúbb bemutatása mindenkit a még jobb munkára serkentene. Szeretnénk, ha a jó példa vonzó ereje pozitívan hatna min­denkire. Tudjuk, az egyoldalúság semmi jót nem hoz magával. A tények ilyen vagy olyan elferdítése, arányainak eltolása nem a célt szolgálja, hanem árt annak. Mai világunk nem tűr el semmiféle porhintést,a túlzást, akár az oktalan derűlátás, akár a fölösleges kishitűség irá­nyában. Ez a mi meggyőződésünk is. Most, amikor újból kopogtatunk Olvasóinknál, azt is kér­jük, támogassanak bennünket, mondják el, írják meg véle­ményüket a munkánkról, hívják fel a figyelmünket az ered­ményekre, de ne hallgassák el a hiányosságainkat sem. Gon­dolkodjunk és cselekedjünk együtt — a szövetkezet érde­kében, tehát mindannyiunk érdekében és a nagyobb közös­ség érdekében. Jó szívvel, jó reményekkel köszöntjük az Olvasót! Elismeréssel szóltak Minden alkalommal össze kell vetni terveinket a telje­sítményekkel. További elő­rehaladásunknak ez fontos feltétele. A városi pártbi­zottság július 30-án tartotta meg azt az ülését, amelyen az első félév eredményeit, tapasztalatait mérlegelték. A jelentés egy része a mi szö­vetkezetünket is megemlí­tette. Idézzük: — Egyes területeken — itt következett a felsorolásban a mi szövetkezetünk neve is —­­a népgazdasági elvárások­kal összhangban magukkal szemben magasabb követel­ményt támasztva módosítot­ták éves termelési tervüket, így növelve elsősorban a tő­kés exportra irányuló ter­vüket tizenhat százalékkal. De jelentős az a vállalásuk is, amiben a tőkés importból származó anyagok csökken­­tését irányozták elő, vala­mint más területeken is fo­kozzák az ésszerű takarékos­ságot. Az köztudott, hogy a párt­­bizottság minden üzem és in­tézmény tevékenységét szá­­montartja. Annyira, hogy a részletekig menően ismeri elképzeléseiket és eredmé­nyeiket. A maga módszerei­vel ellenőrzi is ezeket. Tehát a mi szövetkezetünk is a legnagyobb nyilvános­ság előtt folytatja a munká­ját. Amiből­ az is követke­zik, ha akarnánk sem tud­nánk semmit „eltusolni”. A tény az tény, akár kimond­juk, akár nem. Az is igaz, a nagy nyilvánosság nem kel­lemes dolog esetenként. De éppen ez a fajta nyilvános­ság serkenthet mindenkit arra, hogy a munkájának az eredményességét és haté­konyságát állandóan fokoz­za. Ha úgy tetszik, nem má­sok miatt kell ezt tennie, hanem önmagáért. Mert nem elég csak azt emlegetni, hogy az életszínvonalunkat meg akarjuk őrizni, ezért tenni is kell — mindenki­nek, mindennap. ÁRA: 1,80 Ft Nemcsak számok­ban tennivalónk bőven Az első félév eredményeit értékelték az osztályvezetők Szövetkezetünk első félévi gazdálkodási eredményeiről elkészült a mérleg és az eredménykimutatás, melyet kibővített osztályvezetői ér­tekezleten tárgyaltunk meg. Az értekezleten Vidók Sán­dor főkönyvelő adott részle­tes tájékoztatást az első fél­évi munkáról, annak ered­ményéről, melyből az aláb­biakat tudhattuk meg: összes áruforgalmunk és termelésünk 517 millió 640 ezer forint volt, mely 14,7 mint a bázis időszakban és 4,8 százalékkal magasabb a tervezettől. Az üzemágak és egységek között a teljesítésben nagy a szóródás annak ellenére, hogy szövetkezeti szinten az áru­­forgalmazásban és a terme­lésben kedvező eredményt értünk el. A kiskereskedelmi üzem­ág 419 millió 733 ezer forin­tot forgalmazott, mely több mint 60 millió forinttal ma­gasabb, mint a bázisban és 40 millió forinttal haladja meg a tervezettet. Az üzem­ágon belül a Gyöngyszev Áruház több mint 72 millió forint áruforgalmat bonyolí­tott, mely 5 millió forinttal több, mint a tervezett. Több egység forgalma nem érte el a bázis időszak forgalmát, így például a bőrüzlet, az atkári iparcikkbolt, vagy a vámosgyörki Tüzép-telep. Igen kedvező forgalomfelfu­tást ért el a munkaruházati bolt, a Gyöngyszev áruház műszaki osztálya vagy pél­dául a Kócsag úti ABC áru­ház. Az I. félév folyamán mint új egység lépett be a bútor­áruház és a Dióssy Antal te­rem. A szerelvénybolt az Expó helyére költözött, kul­turáltabb körülmények kö­zé. Az üzemágnál árrés szű­külés következett be, ugyan­akkor jelentősen növekedtek a költségek, mely kedvezőt­lenül befolyásolta az üzem­ág eredményét. Az elért nye­reség 4 millió 584 ezer forint, mely kevesebb, mint volt a bázis időszakban. A vendéglátóipari üzemág szerényebb mértékű forga­lomfelfutást ért el, összesen 52 millió 907 ezer forint for­galmat bonyolított, mely mi­nimális mértékben ugyan, de alatta maradt a tervezett­nek, mégis több mint 2,5 millió forinttal magasabb, mint volt a bázisidőszakban. Kedvezően alakult az üzem­ágnál a saját termelésű étel­forgalom, mely összességé­ben meghaladja a 11,5 millió forintot, 22,5 százalékkal ma­gasabb, mint a bázisban és 18,1 százalékkal több, mint a tervezett. A vendéglátóipari üzem­ágnál jó eredményt ért el például az Izzó Étteremben működő üzemi konyha, a vámosgyörki cukrászda és a Szőlőskert étterem. Kedvezően alakult az Avar szálló forgalma, mely meg­haladja a 12 millió 700 ezer forintot s ez 9,3 százalékkal magasabb, mint a bázisban és 3,6 százalékkal több a ter­vezettől. Az üzemágnál nö­vekedtek a ráfordítások és ennek következtében az eredmény csökkent. Az üzemág 742 ezer forint vesz­teséggel zárt A felvásárlásban is nagy szóródás mutatkozik mind telepenként, mind cikken­ként a bázishoz képest. Az üzemág árbevétele 8 millió 418 ezer forint volt, mely kö­zel 1,5 millió forinttal keve­sebb, mint a bázisban. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében burgonyából, zöld­ségből és gyümölcsből csak 28,6 vagonnal vásároltunk fel, mely a bázishoz viszo­nyítva 64,9 százalékos telje­sítésnek felel meg. Kedvezően alakult né­hány vegyes cikk felvásár­lása, mint például az élő­nyúl, méz és baromfi. Az üzemágnál az árrés tömege 98 ezer forinttal kevesebb, ugyanakkor a hálózati költ­ségek 205 ezer forinttal nö­vekedtek. Az üzemág 515 ezer forint veszeteséggel zárta az első félévet. Az ipari üzemágnál meg­határozó a Pattinka sószúd­­gyártó üzem termelése. Az üzemnél jelentős kapacitást bővítő beruházást hajtot­tunk végre. Az új gépsoron a termelés a tervezettel ké­sőbben indult, egyrészt az építés elhúzódása, másrészt munkaerő gondok miatt. Az üzem 5,7 millióval termelt kevesebbet, mint a bázis­ban. Kedvezően alakult a hús­üzem és rézműves üzem ter­melése a bázishoz képest. Előbbi 31 százalékkal, utób­bi 7 százalékkal termelt többet. Az üzemág 36 millió 400 ezer forintos termelésével összesen 539 ezer forint nye­reséget realizált. Az I. félévre a módosított nyereségtervünk 6 millió fo­rint volt, melyet 3 millió 646 ezer forintra teljesítet­tünk. A féléves gazdálkodási eredményre kedvezőtlen ha­tással volt, hogy a Pattinka üzem gépsora a tervezettől később tudott indulni, növe­­vekedtek a fenntartási költ­ségek, nőtt a bérköltség és annak SZTK-járuléka. Nagy teherként nehezedik az első félévi eredményre az ener­giafelhasználás költsége, mely 1,4 millió forinttal nö­vekedett. Eszköz- és készletgazdál­kodásunk, az 1981. június 30-i állományt figyelembe véve, kismértékben javult. A leltári eredményeknél javulás mutatkozik, mivel az áru és göngyöleghiány a leltáridőszak forgalmához viszonyítva 0,04 százalékra alakult a bázis 0,1 százalé­kával szemben. Szövetkezetünk gazdálko­dása a külső gazdasági fel­tételek évközbeni szigorítása és a belső, szubjektív ténye­zők miatt eltér a tervezettől. A külső feltételek változása a rugalmas gazdálkodást te­szi szükségessé. Emellett nagy szükség van a belső tartalékok feltárására, a maximális, ésszerű takaré­kosságra, a megoldandó fela­datok súlyozására az éves célkitűzések teljesítése ér­dekében. Reivden ennyiben össze­gezhető a szövetkezet I. fél­évi gazdálkodása a főköny­velőtől kapott tájékoztatás szerint Az első félévi gazdálko­dást értékelő vita során számosan mondták el a vé­leményüket, melyből néhá­nyat kiragadunk. Boldog Károly elnökhe­lyettes a hátralévő időszak feladatai között az ésszerű takarékosságot, a nyereség növelését és a munkafegye­lem további megszilárdítását jelölte meg a legfontosabb feladatként. Véleménye sze­rint a Pattinka sósrúdgyártó üzem folyamatos termelésé­vel elérhető, hogy a terv teljesítve legyen. Megtakarí­tás érhető el a felújítási munka felülvizsgálata követ­keztében néhány munka el­hagyásával, a készletgazdál­kodás javításával, az alkat­rész ellátásánál történő ta­­­kar­ék­os­sággal és még né­hány területen. Véleménye szerint a főosztályhoz tarto­zó üzemek nyereségterve összességében teljesíthető. Suhajda Mihályné pénz­ügyi osztályvezető a szövet­kezet pénzügyi helyzetét ele­mezte, felhívta a figyelmet a készletek betartására és a takarékosságra. Kiss Béla számviteli osz­tályvezető néhány költség­nem elemzésével hívta fel a figyelmet a takarékosságra, majd néhány rendellenessé­get említett. Többek között sok a leírás, helyenként nem tartják be a bizonylati fe­gyelmet (központi raktár), az egységvezetők több he­lyen késnek a tabló időben történő leadásával, a napi bevételek befizetése nem mindenütt történik meg rendszeresen. Nem minde­nütt vezetik megfelelően a záró pénzkészleteket, a ren­delés nélkül szállított áru­kat a tablón át kell futtatni, ennek nem minden egység­ben tesznek eleget Tari József hálózatirányí­tási osztályvezető elmondot­ta, hogy a hálózatfelújítás nagyobbrészt befejeztük, ezért a jövőben erre már ke­vesebb költség merül fel. He­lyenként több egység egy közös telefont használ, kö­zös a víz és villany és ez nem segíti a takarékosságot. Lovász Dezső műszaki osz­tályvezető véleménye szerint az erőnket meghaladja az a felújítási munka, melybe be­lefogtunk. Azok a szolgálta­tó vállalatok, amelyekkel kapcsolatban vagyunk, sokat késnek a vállalt munka el­végzésében. Prokai László, a Pattinka üzem igazgatója a tartalék­alkatrésszel kapcsolatos gon­dokat vetette fel, majd az üzemhez szükséges teher­gépkocsi-állomány bővítését kérte. Szólt az üzem létszám­gondjairól Végül elmondot­ta, hogy a szocialista brigá­dokkal a terv teljesítése ér­­de­kében a szükséges felada­tokat megbeszélték, a tenni­valókat egyeztették. Nehezí­ti a munkát, hogy az üzem­ben nyári időben nagy a hőség. Széptelki József bér- és munkaügyi osztályvezető szólt arról, hogy az I. félév során béralaptúllépés tör­tént, ezért a jutalékrendszer felülvizsgálata van folya­­­matban és annak módosítá­sára sor kerül. Patinszki Alajos a cél­részjegy jegyeztetésére hívta fel a figyelmet és ehhez kért megfelelő támogatást a szö­vetkezet középvezetőitől. Rohánszky Ferenc, a szö­vetkezet elnöke befejezés­ként értékelte az értekezlet munkáját és meghatározta a legközelebbi feladatokat. Többek között az előirány­zott áruforgalmi és termelé­si terv teljesítését, a gazdál­kodási eredmény realizálá­sát. Minden területen tarta­ni kell a meghatározott lét­számmal való gazdálkodást. A II. félév során csak a leg­szükségesebb felújítási mun­kák elvégzésére kerülhet sor elnöki engedéllyel. Felül kell vizsgálni a A tervüket bérleményeket­ nem teljesítő egységek munkáját meg kell vizsgálni és a munka előse­gítésére intézkedést kell ten­ni. Soron kívül intézkedni kell a kintlévőségeink behaj­tására. Elő kell segíteni a célrészjegy jegyzést. Takaré­koskodni kell a reklám- és propaganda költségekkel. Vissza kell fogni minden területen az állományon kí­vüli béreket. Tovább kell javítani a kapcsolatot az osz­tályok és főosztályok között. Hangsúllyal kell kezelni a szövetkezeti vagyon védel­mét. A feladatokat boltveze­tői értekezleten is meg kell tárgyalni. Az osztályvezetői értekez­let azzal fejeződött be, hogy a II. félév során minden dol­gozónak maximális erőfe­szítést kell tenni a kitűzött éves feladatok teljesítése ér­dekében. — ati -г- V

Next