Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

Győri adalékok a menhelyek történetéhez. Az emberiség mívelő­déstörténete számos hanyatlásnak és ismétlődő fejlődésnek tüneményeit tartotta fönn a késő utókor szá­mára. Miként a természetben a felbomlást és enyészetet új élet, új tenyészet váltja föl, hasonlóan sarjad föl a régi miveltség romjain is — lassan vagy erőszakosan — egy ujabb és tökélyesebbnek élete. Ázsia ringatta az emberiség bölcsőjét s keltette életre a mivelődés első csiráit. Ázsia belsejéből a polgárisodás a tengerpar­tok felé húzódik, hódít és megálapodik. Minden nyughelyén uj hitet, uj szokásokat, törvényeket s nyelveket fogad el; az embernek Isten- és a világegyetemhez való viszonyai, a politikai, társadalmi s a családi rendet illető életkérdések újra vitatkozás alá kerülnek, megoldatnak és elfogadtatnak. Idők folytán a polgárisodás Indiából, majd a Nilus és Phoenicia partjairól ismét tovább nyugatra, a mér­sékeltebb égalju Göröghonba s Itáliába vonul, hol ama kérdések újra felszínre merülnek s a részben öröklött alapokon uj megoldásra találnak. Göröghon túlérett míveltsége hervatag virágaival sietteti Róma felbomlását s midőn végre mindkettő míveltségi talajának termékenysége kimerül , ujabb termékenyítő elemek szüksége mutatkozik , m­ert a kereszténység már nem volt képes e felbom­lásnak indult társadalmakba uj életet lehelni. Északeurópa nyers, de életerős fiai mint az áradat hullámai ekkor nyomulnak előtérbe s borítják el a kimerült míveltségű talajt. A barbár népelemek hullámai elárasztják egyelőre az egészet, de állandóbb és határozottabb képzéseket, új állami és jobb társa­dalmi állapotokat nem képesek alkotni. A vegyü­lés, az átalakulás folyamata századokon át tart, míg végre mintegy az áradat leü­lepedett és termékenyítő iszapkérgén át — a hidegebb északon is kifejlődnek, tökélyesebb s szebb virágzásnak indulnak az antik­klaszszikus s az uj keresztény miveltségnek sarjai.1) ') Ipolyi A. Magyar m­íveltségtörténeti tanulmányok. Budapesti Szemle, 52. 1. 25. sz. 1877.

Next