Haditechnikai Szemle 2. (1957)
Rácz Elemér - Varga László: Gázsugárhajtású vadászrepülőgépek legkedvezőbb emelkedése
42 Haditechnikai Szemle, 2. évf. (1957), 2. sza gasságokban. Az ábrán jól látható, hogy — mivel a rendelkezésre álló teljesítmény görbéi a magassággal közel párhuzamosan tolódnak el — a dugattyús gépeknél a legnagyobb emelkedési sebességhez tartozó indikált repülési sebesség (Fr.,) a magassággal nem igen változik. Gázsugárhajtású gépeknél ellenben a rendelkezésre álló teljesítménygörbék iránytangensének a magassággal való csökkenése folytán a legkedvezőbb emelkedéshez tartozó indikált sebesség a magassággal kissé csökken. A valóságos sebességek (Ve) ugyanakkor mindkét esetben nőnek a magassággal (2. ábra), a repülőgép tehát a legkedvezőbb emelkedésben általában gyorsuló mozgást végez. Az emelkedő repülés pontosabb vizsgálatakor e gyorsulás nem hagyható figyelmen kívül, különösen a gázsugárhajtású vadászgépek esetében. Itt a nagy sebességek miatt tekintélyes gyorsulások adódhatnak. Erre az esetre az emelkedési sebességet a pályairányú mozgásegyenlett kapjuk A 3. ábra szerint írhatjuk: G dVG sin (-) ,1 dt 0, vagy figyelembe véve, hogy sin ( - — és Az emelkedősebesség tehát kisebb, mint stacionárius esetben. Ez érthető is, mivel a teljesítménytöbblet egy része most a gép gyorsítására szolgál. A (2) képlet segítségével adott sebességre és magasságra csak akkor számíthatjuk ki az emelkedési sebességet, ha az V — f (H) összefüggéssel az emelkedés módja is elő van írva, mivel a képletben dVIdH is szerepel. Ez igen lényeges különbség a stacionárius esettel szemben, amikor is adott F-ez és H-hoz (V-hoz) az emelkedési sebességet az (1) képlet minden további nélkül megadja. A gázsugárhajtású vadászgépek sebességköre (F,av-tól Fram-ig) nagyobb magasságokban is meglehetősen nagy. Ezért az előírt magasság eléréséhez szükséges időn kívül harcászati szempontból az sem közömbös, hogy milyen sebességgel jut fel a gép a kérdéses magasságra. Az emelkedő repüléssel kapcsolatos feladatot általánosabban tehát a következőképpen fogalmazhatjuk. A zérus magassággal és a V0 se rt [km] USrá/d\ К, Ki [m/sec] 2. ábra kapjuk, ahonnan: k dV dV dH dV dt dH dt dH v _ w G dV X — G-----------w —V g dH 0. (Рр-Х)Г G 1 1 +1 '/Г 1 G dH1 Wstac ' (2) 1 V_dV G dH