Haditechnikai Szemle 3. (1958)

Kováts Zoltán: A közelségi gyújtó optimális működési távolsága

KOVÁTS ZOLTÁN MÉKNÖK-SZDS. A közelségi gyújtó optimális működési távolsága 1. Bevezetés A közelségi gyújtók azon az elven működnek, hogy a céltól egy bizonyos távolságban robbantják a lövedék robbanó­töltetét. E tulajdonságuk alkalmassá teszi őket arra, hogy bizonyos mértékig kiszorítsák mind a csapódó, mind az időzíthető gyújtókat. A csapódó gyújtók közül elsősorban a pillanathatásúak azok, amelyek létét a közelségi gyújtó veszélyezteti. A pillanatgyújtók ugyanis általában a repesz­­gránátok gyújtói, a repeszgránátokat pedig főleg fedetlen vagy árokban tartózkodó élőerők ellen alkalmazzák. A közel­ségi gyújtó légirobbanást ad és így a repeszhatást jelentősen megnöveli. Szokás ugyan a repeszgránátoknál légirobbanás elérésére időzíthető gyújtókat is alkalmazni, a közelségi gyújtó azonban jobb erre a célra, mert a földfelülettől való működési­ távolsága független a lövedék szórásától és a röpidőtől, ennek következtében a terep hullámosságától is. Légvédelmi alkalmazásban a közelségi gyújtóval ki lehet küszöbölni az időzíthető gyújtó időszórását, ezáltal a találati valószínűség növekszik. A növekedés mértékére nézve elegendő számú statisztikai adat nem áll rendelkezésre, egyes amerikai cikkírók kb. 20—30-szorosra becsülik a közelségi gyújtóval szerelt lég­védelmi gránátok hatásosságát az időzíthető gyújtóval sze­reltekéhez képest. A közelségi gyújtóval hatásnövekedést természetesen csak akkor lehet elérni, ha helyesen választjuk meg a működési távolságot. A lövedék robbanásának a céltól való távolságá­tól függ ugyanis a repeszsűrűség és a repeszek kinetikai energiája a célban. Feladatunk tehát a működési távolság meghatározása. Ezt légicélok esetében oldjuk meg. Földi célok ellen légirobbanással működő repeszgránátok esetében ugyanis a célszerű robbanási magasságok értékét már kidolgozták. Időzíthető gyújtó alkalmazásakor pl. ,,A 122 mm repeszrrobbanó gránát működése légirobbanás­­nál” c. segédletre [2] utalhatunk, a felpattanó lövedék robba­nási magasságával kapcsolatban pedig Heydenreich : ,,Grund­probleme der Zünder” c. cikkére \5 ], így ezzel a kérdéssel itt nem foglalkozunk., Légicélok esetében a működési távolság kiszámítását két módszerrel kell elvégezni. A hatásos találat elérésére szükséges egyrészt, hogy a célt elegendő számú repesz találja el, másrészt, hogy a célt eltaláló repeszeknek elegendő átütési energiája legyen. Ez a két feltétel két távol­ságot ad és a kettő közül a kisebbiket kell hatásos működési­távolságnak választanunk. A számításokban nem tudjuk a valóságos viszonyokat pontosan figyelembe venni, ezért a következő feltevéseket vezetjük be: a) a céltárgy a számított magasságban mozdulatlanul áll, b) a lövedék hossztengelye függőleges, c) a célfelület gömb, d) a lövedék repeszei egy kúp mentén egyenletesen oszla­nak meg. Az alkalmazott közelítések, az a) kivételével, a számítások elvégezhetővé tételéhez szükségesek. Az a) alatti közelítést az 1. pontban elhagyjuk és a végső eredményhez így jutunk el. A többi közelítés és feltevés arra vezet, hogy nem kapunk pontos eredményt, az eltérés viszont — mint ezt egy konkrét számítás eredménye és a gyakorlatban kialakult robbanási távolság összehasonlítása mutatta — nem nagy, így ez a számítási módszer, a végső beszabályozó kísérletek előtt, jó tájékoztató értékeket ad. 2. Az elegendő számú hatásos repeszből adódó működési távolság A lövedék robbanásakor a repeszek az 1. ábrán szakadozott vonallal ábrázolt, vonalkázott ke­resztmetszetű két kúp belsejében terjednek. (A belső kúpot a lövedék csúcsrészéből, a külső kúpot a lövedék hengeres palástjából keletkező repeszek alkotják, a fenékrészből képződő repeszeket nem vesszük figyelembe.) A két kúp között nincs mindig holt tér, mint ezt az ábra mutatja. Leg­többször az a helyzet, hogy ezen a helyen kisebb a repeszsűrűség. Az 1. ábrát úgy kell elképzelni, hogy a lövedék robbanása után egy bizonyos idő elteltével mutatja a helyzetet. Látható, hogy a csúcsrészből képződött, nagyobb sebességű repe­szek messzebbre jutottak a palástból képződöttek­­nél. Ilyen viszonyokra számítást végezni rend­kívül nehéz, ezért tehát úgy tekintjük, hogy a repeszek a 21 nyílásszögű kúpban egyenletesen oszlanak el és sebességük is egyenlő. 1. ábra: A lövedék repeszeinek eloszlása

Next