Hadtudomány 7. (1997)

1997 / 1. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Csapody Tamás: Diagnózis és prognózis Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban

BIZTONSÁGPOLITIKA Csapody Tamás Diagnózis és prognózis Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban Sokan vannak olyanok - egyének, szervezetek, csoportok - akik tanácstalanok Magyaror­szág NATO-tagságának kérdésében. Számosan érdeklődnek a kérdés iránt, és a hivatalos nézetek mellett szívesen megismerkednének a nem hivatalos véleményekkel is. Vannak olyanok, akik kifejezetten ellenzik Magyarország NATO-tagságát és vannak olyanok, akik a NATO ellenesek táborát gyarapítanák, ha sokoldalúan tájékozódhatnának. A NATO-tag­­ság iránt érdeklődők, a tájékozottak és tájékozatlanok, az állampolgárok és a szervezetek, valamint a NATO-tagságot támogatók és az azzal nem szimpatizálók számára íródtak az alábbi cikkek: a NATO ellen és mellette. A helyzet értékelése, az alaptételek és fogalmak meghatározása Úgy gondolom, hogy a diagnózis és a prognózis megállapításához a jelenlegi helyze­tet, kell elemezni. Helyzet van, mert megszűnt a kétpólusú világrend, ami 1945-48 óta jellemezte a világot (globális helyzet). Európa egészét érintő alapvető változások következtek be, és változások vannak folyamatban (kontinentális helyzet). Helyzet van, mert szabad és demokratikus országok jöhettek létre Közép- és Kelet-Európá­­ban (regionális helyzet). De helyzet van azért is, mert szellemi és morális válság jelei mutatkoznak világszerte (paradigmaváltás helyzete). A kelet-közép-európai régiót va­lamennyi „helyzet" közvetlenül és fokozottan érinti. A makrovilághelyzettel egy időben a mi, regionális, mikrovilágunkban is hely­zet van. A modernizáció, az integráció, az identitás, a demokrácia, a társadalmi és a gazdasági átalakulás szempontjából itt és most, ezekben az években szintén hely­zet van. A kilencvenes évek óta állandóan meglévő modernizáció-integráció-euro­­atlanti integráció helyzetén belül, ezekben a hónapokban kezdődött és feltehetőleg az EU- és NATO-tagságról döntő népszavazásig, illetőleg a tagsági viszony elnye­réséig (1999?) tartó helyzet finiséhez érkeztünk. A daytoni döntéssel, a taszári NATO-IFOR-bázis létrehozásával a NATO-tag­­ság finise Magyarország számára már korábban elkezdődött. 1997 júliusában eldől, hogy kik lesznek a NATO-tagság várományosai az első bővítési körben. Az állam létrehozta azokat a pénzalapokat és intézményeket, a politikai elit azokat a szerve­zeteket, amelyek a kidolgozott PR-stratégia alapján elkezdték az euroatlanti integ­ráció népszerűsítését. HADTUDOMÁNY 1997/1­3

Next