Néplap, 1944. december (1. évfolyam, 7-30. szám)

1944-12-01 / 7. szám

1944 december 1, péntek Néplap Lesz magyar újjászületés ! Debreceni demokrata vezető férfiak nyilatkozatai a Magyar Kommunista Párt javaslatáról Nagy lendületet vett Debre­cenben a politikai élet. A város egyszerre az ország középpont­jába került. Megint egyszer ta­núságot tehettünk Kossuth és az aktív politika mellett. Az esemé­nyek motora a kommunista párt egység Javaszetar ez—szerepel­­ a tárgyalások, középpontjában A kommunista párt javaslatával ta­núságot tett reálpolitikai érzéké­ről és a nemzet sorsa iránt ér­zett felelősségérzetéről.­­Mindenütt nagy örömmel üdvözölték a ja­vaslatot, mely alapját képezheti a politikai fejlődésnek és első megnyilatkozása lenne a demo­kratikus erők összefogásának. Mindenki egyetért abban, hogy országépítés csak akkor lehetsé­ges, ha levonjuk jelen helyze­tünkből adódó konzekvenciákat. A vörös hadsereg felszabadította országunk nagy részét, kiverheti a németeket, de belső felszabadí­tásunkat csak magunk végezhet­jük el. Ezt a belső felszabadítást szolgálja az egységjavaslat. Lesz magyar újjászületés! A defetis­­táknak szidott kommunisták szá­jából ez olyan tény, mely fel­nyithatja a legelfogultabbak sze­meit is. A szabadság levegőjében végre tisztázódhatnak a gondolatok és ezt a tisztulási folyamatot indí­totta el a kiáltvány, ezért üdvö­zölte Debrecen demokratikus népe egyhangú örömmel. Munkatársunknak alkalma volt a politikai élet egyes személyisé­geit felkeresni és velük a javas­latot megbeszélni. Dr. Juhász Nagy Sándor, a magyar népköztársaság volt igaz­ságügy-minisztere a következő nyilatkozatot tette: „Nekem is az a szilárd meg­győződésem, hogy Magyarorszá­got egyedül a demokratikus pár­tokból alakuló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front mentheti meg. Nagy örömmel fogadom, hogy­ ez a kezdeményezés a kom­munista pártból indult ki, sőt, hogy a nagy összefogásnak sokat kifejező fenti elnevezést is éppen ők adták meg. Legnagyobb készséggel veszek részt ebben a nagy munkában és szívesen vállalom azt a program­­mot, mely a külpolitikában, bel­politikában és a gazdasági élet újjászervezésében a radikális, de­mokratikus, szociális gondolatot tűzi ki vezéreszméül. Ez az elgon­dolás vezetett eddigi közéleti te­vékenységemben mindenkor. Debrecenre különösen fontos szerep vár a mozgalomban. Ez a város hivatott arra, hogy a ma­gyar népet az országmentő moz­galomra megszervezze, különösen addig, amíg a főváros is fel nem szabadul. Nagy öröm számunkra, hogy Szeged is ugyanezen a vé­leményen van. Debrecen és Sze­ged kézfogása hatalmas lendüle­­tét fog adni a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front akciójának“. Juhász Nagy Sándor pártonki­vüli ember, de a politikai pártok is, mint a szociáldemokrata, füg­­g^tlenTTusgazda ~párt, nagy öröm­mé­ fogadtak a java­latot. ** A­ Független Kisgazda Párt sze­rint két nagy csoportban foglal­­hatók össze a javaslat pontjai. Az első tisztázza azokat az alap­elveket, amelyek lehetővé teszik a harcos demokrácia felépítését és a nép széles rétegeinek a poli­tikai életbe való bekapcsolódá­sát. Ezzel kapcsolatban dr. Juhász Géza és dr. Vásáry József kifej­tették, hogy­ ezt csak közös erő­vel tudjuk elvégezni. Az ő részük­ről mindenesetre azt is szüksé­gesnek tartják, hogy a szakmai szervezkedés a mezőgazdasági munkásság körében is megindul­jon. Pártjuknak egyik legsürgő­sebb feladata, hogy gondoskod­jék ennek az idáig teljesen elha­nyagolt rétegnek megszervezésé­ről, érdekei jogos védelméről és az új Magyarország keretében való szellemi beállításáról. A pártok egyhangú véleménye szerint a javaslat alapján elin­duló munkának célja : politikai tudatra ébreszteni a magyarsá­got és életre kelteni a népi poli­tika elsorvasztott szerveit és in­tézményeit. Kovács János, a szociáldemo­krata párt titkára annak a véle­ményének adott hangot, hogy a harcos demokráciák népi szövet­ségek, tevékeny önkormányzato­­kat kell teremteni és ezzel lehe­tővé tenni, hogy nemzetünk mi­nél előbb elérhesse nemzeti nagy­korúságát. A pártok egyetértenek a javas­lat Tu­mnf szellemével. A pillanat­­ legsürgősebb­­j követelménye a­­ belső ellenség, a nyilas métely kiirtása. Nemcsak Hitlereket kell kiűzni az országból, hanem saját fasisztáinkat is ki kell irtani. Eb­b­en a harcban érjük el belső fel­­szabadulásunkat és fejtjük le ma­gunkról a ránkmereveden ha­zugságokat. A haza megmentésének útján nagy lépéssel visz előre bennün­ket ez a javaslat, mert tisztáztuk célkitűzéseinket és hozzákezdhe­tünk a munkához. HALPERN RÓBERT. |I jJiil# gy|I V Antik és styl buto- I E 1^1 ■■■ | rok, csillárok, tük­| ^■■■§ rök, képek, szobrok, | iMQösAfiközvetíts e II KÉLYíN Tér 19 szám (P­üspöki palatal mellett szerezhető be. I 1 |l ADY Most volt a születési évfordulója, november 22-én. Született 1877-ben Volt kollégiumi diák is. Ujságíróskodott Debrecenben, itt adta ki első tapogatódzóverakötetét. Debrecen radikális költői, mű­vészei az ő nevét írták zászlójukra : az egész trianoni országban ez volt az egyetlen Ady-társasa? Nem vádolhatjuk a Gondviselést azért az ítéletért, amelynek most teljesednek végső csapásai az ország nyugati felén. Kaptunk előre intést, korholást. „Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem­ jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak“ — hirdeti Ámos próféta (3, 7). Aki ma kezébe veszi Ady írásait, borzongó ámulattal látja, meny­nyire hűen megjósolta, mi vár ránk. Kíméletlenül ostorozta a perc­­emberkék dáridóját, az Idő rostáján kihulló, szűk vénfejű úri tatárok felelőtlen garázdálkodását. Lángeszű világossággal, rettenhetetlen prófétai hévvel jelölte meg jövendőnk útját. Belerajongta az önáltató közvéleménybe a falu kilátástalan nyomorát, a kivándorlási hajósíp­­jával riogatta a harmincmilliós magyarság ábrándozóit. Kereste a Dana-medencei népek testvériesülése módját. Eszméltette hivatására értelmiségünk színét-javát. De b­guttörőbb érdeme, hogy nagy köl­tőink közül ő állt elsőnek a munkásság mellé. Boldogan vállalt harc­közösséget a hivatalos állam, a korlátolt „jótársaság“ verejtékszagú kitagadottjaival. Visszakarolta őket a történelmi hagyományba: Dózsa és a kurucok folytatását látta viadalukban. Ha az úri magyar­ság jut eszébe, halálkeserű az Ady szája, ha a munkásokra, haladó értelmiségiekre gondol, csupa bizakodó remény. Nem volt szocialista, pártkötelékbe nem tartozott. De teljes ember volt, kivételesen látó és valló vátesz. Amire átkot mondott, átkozott marad örökre. Amit föl­ismert, csupa jövőt építő igazság, akárhol fogunk munkába, az ő verssorai zsongnak, harsognak bennünk, s jelzik az irányt, mint hajónak a mágnes. Kezdje rajta az önnevelést, tájékozódást, aki ma iránytalanul bukdácsol. Századunk legnagyobb­­költője, hatalmas művész, nagy gondolkozó, korszakalkotó. Nevelő értéke is rendkívüli: egyesül benne a teljes ember igénye, bibliás lélek, gyökeres magyar, s a faj­­istenítő hóbortokon fölülemelkedő énekese az egyetemes emberiség­nek. Benne sürül a legtöményebbé az évezredes magyar sors: átkai­val s gyönyörű lendületeivel. Minden értékes hagyományunk örököse s minden eljövendő költő s gondolkozó úttörője. Korunk parancsát is megfogalmazta majd eleve. Uj világot kell teremtenünk ..nagyot és szépet, emberit s magyart". Hitler távirata A Dunántúl minden vasút­vonalán hatalmas szerelvények robognak Németország felé már hetek óta. Zsúfolva megrakott szállító kocsik viszik ki a magyar gabonát, lábas jószágot és gyári berendezése­ket. Szálast zsiványtársai kiürí­tik a magyar parasztok csűr­jei, a városok közraktárait. Budapest gyárait október 26 óta gyors ütemben szerelik le és a berendezéseket elszállítják. A magyar nép először meg­döbbenve szemlélte ezt a sze­mérmetlen rablást. Már - már túlzásnak találta ezt a „szövetségesi“ tevékenységet, de most már megnyugodott. Nem ellenszolgáltatás nélkül hordanak el minden megmoz­­díthatót. Nem! Hitler ilyet nem tesz, különösen nem teszi szövetségeseivel szemben. Ő annak rendje és módja sze­rint megadja az ellenértéket. Most például táviratot küldött helytartójának, Szálasinak. Eb­ben az értékes iratban közölte, hogy ő megvédi Magyarorszá­got, csak legyenek nyugodtak. a győzelem biztos és ki kell tartani minden áron. Hát igen! Ők ketten kitar­tanak. Ők: Hitler és Szálasi.. Az egyik a mellett, hogy rabol és pusziít, a másik a mellett hogy segít neki... És a magyar nép ? Ugyan mi kívánsága lehet a kifosztottnak ? Hiszen fizettek neki. Hogy csak távirattal? De ebből vi­szont kaphat még egy párat, ha türelmes és ha lesz még módjukban az uraknak egy­mást biztatgatni... Csatay szárnysegéde Debrecenben­­ Hátszeghy Ottó vezérkari ezre­des, volt istambuli katonai at­tasé, Csatay honvédelmi minisz­ter szárnysegéde Debrecenbe ér­kezett. Hátszeghy az elsők között volt, akik belátták a további küzdelem céltalanságát és átpár­toltak az oroszokhoz. Azóta sorra látogatja a fogolytáborokat, fel­keresi felszabadítóit városainkat és igyekszik megszervezni a ma­gyarságot a Hitler elleni harc­ban. Hátszeghy ezredes a mára hirdetett gyűlés vezérszónoka. s

Next