Néplap, 1947. július (4. évfolyam, 137-172. szám)

1947-07-01 / 137. szám

iS‘57 •rtn.HJS 1. kedb Dinnyés: A választások során a demokratikus pártok észszerűen és célszerűen küzdenek Nagy taps közben emelkedett szólásra Dinnyés Lajos miniszter­­elnök. Beszéde elején köszöntötte az új kenyeret, majd visszate­kintve a történelembe megálla­pította, hogy most érkezett el a magyar nemzet életében az a nagy lehetőség, amikor maradéktalanul meg tudja valósítani elgondolá­sait, céljait, amikor függetlensé­gét és szabadságát biztosítva le­rakhatja fejlődésének biztos alap­jait. A felszabadulást követő nem­zeti összefogásnak és kimagasló eredményeinek méltatása után a következőket jelentette ki: — Sajnos, a felszabadulás utá­ni időkben, amikor pártunk újra éledt és megkezdte szervezkedé­sét, az elmúlt rezsim sok levitéz­■ lett zsoldosa lopakodott be so­rain­k közé csak azért, hogy za­vart keltsenek és szolgálják a re­akciót. Képviselői mandátumokat, vezető állásokat szereztek, üzlete­ket kötöttek, gazdagodtak, míg a parasztság milliói verejtékeztek és dolgoztak. Ezek az új kisgaz­dák sohasem tartoztak közidént.. A Szózat egyik sora mondja: „Itt élned és halnod kell.“ Ezek a pa­raziták és élősdiek csak élni akar­tak, még­pedig jól akartak élni a mi bőrünkön és mikor megszed­ték magukat, meggazdagodtak, itt hagyták­ a magyar népet, a ma­gyar demokráciát, s ezzel a két­kedők előtt is beigazolták, hogy semmi kapcsolatuk kém volt a magyar néppel. Mi kezdettől fog­va kétkedéssel néztük a Gordon Ferencek, Saláták, Jaczkóék és Jlám Tiborok demokrata- és*nép- TilVínes magatartását a pártban. ■Mi, akik Gaál Gasztonnal és Tit­el­y Zoltánnal * cárinak alapítói közé tartozunk és harcoltuk a ma­gunk harcát a legnehezebb idők­ben is, sajnos hiába tiltakoztunk ezeknek a törtetőknek kártékony munkája ellen, mert az akkori pártvezetőségnek ők voltak a ked­vencei. Ezek a politikai lakájok és szélhámosok a végén odáig mentek, hogy összeesküvést szőt­tek nemcsak a magyar demokrá­cia, hanem a magyar nép ellen is, őrületükben bele akarták vin­ni a nemzetet ismét egy újabb tragédiába. A miniszterelnök rámutatott ar­ra, hogy a demokratikus pártok összefogásával­ sikerült a válsá­got 48 óra alatt a törvényes ke­retek és formák között megoldani.­­ A külföldi sajtóban, a rá­dióban és újságokban megjelent rém- és álhírek már lecsillapod­tak. Sajnos, ezzel egyidőben a be­­­litikai életben olyan jelensé­gek mutatkoznak, amelyek szük­ségessé teszik, hogy ismét a nép elé álljunk, hogy választás során kérdezzük meg a népet: mit akar? Az elkövetkezendő választásokon­ külön listával fogunk indulni. A Függetlenségi Frontba tömörült pártoknak, a Kisgazdapártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Pa­­rasztpártnak és a Polgári De­mo­­krata Pártnak csak az a törek­vése, hogy a választások során egymással szemben ne használja­nak erős hangot és emiatt ne éle­ződjék ki az ország kárára a vá­lasztási küzdelem. Arról van szó, hogy az innen Debrecenből elin­dult ddmokratikus pártok a vá­lasztások során is észszerűen és célszerűen küzdjenek a reakció és a korrupció ellen.­­ Pártunk súlyt­eedhet arra. ..JIL^ILLE- Feleslegesek a hivatalos külföldi megfigyelők, a választás tiszta és szabad lesz! Drjuhics Lajos és Dobi István Debrecenben ismertették a Kisgazdapárt új politikáját Tildy: A dolgozók egysége biztosítja a nemzet felemelkedését A kenyér ünnepén m­a és a jövendőben is szeretném, ha né­pünk, ki­égés A magyar társada­lom nem feledkezne meg az ínség ,s nyomorúság időiről, hogy job­ban tudja megbecsülni azokat az eredményeket, amelyeket merejté­­kesen dolgozó fiainak köszönhet az élet minden területén, ahol ezek az eredmények a munkás és a munka dicsőségét hirdetik.­­­ A nagy történelmi elhatáro­zás idején a 181 világ emberei vészhírekkel próbálták megaka­dályozni, hogy a százados perben a nemzet döntést hozzon. Már az elmúlt két­­esztendő se hatalmas cáfolatot adott ezekre a rémhí­rekre. Kincs műveletlen földünk Vasárnap a Kisgazdapárt deb­receni szervezete nagyszabású ara­tóünnepséget rendezett. A város­háza előtt felállított tribünön a pártszervezetek felvonulását Ding­­nyés Lajos miniszterelnök, Pon­­grácz Aladár államtitkár és a Kis­­gazdapárt több képviselője nézte végig. A Magyar Kommunista Pártot Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője és Alexits György kultuszállamtitkár, a Szo­ciáldemokrata Pártot Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnöke képvisel­ték. A város és megye vezetői is részt vettek az ünnepségen, amely­re később megérkezett Tody Zol­tán köztársasági elnök is, Ortutay Gyula és Mihályfi Ernő miniszte­rek társaságában. Ugyanekkor ér­kezett meg Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrzi Bizottság helyettes elnöke. Az aratóü­nnepségen résztvett több ország követségének és misz­­sziójának tagja és a külföldi saj­tó több tudósítója is, köztük a görög kommunista párt lapjának kiküldötte. A díszes felvonulást lovas rend­és jól vannak megművelve föld­jeink. Ahol az időjárás kedvező volt, szép termést takarítunk be ezen a nyáron. — A kenyér ünnepén hadd hir­dessem a becsű tersen dolgozó i­ifzök tes­ véri egységének szük­ségességét. Becsüljük meg egymást és egymás munkáját. Közös erő­vel segítsék egymást a munkában és védjék meg bárkivel és bár­milyen erőkkel szemben egymás emberi és m­unkásjogait. A dolgo­zóknak ez az egysége biztosítani fogja az egész nem.*­ felemelke­dését, demokráciánk­­szabadságát, megszilárdítását, s egy jobb, a dolgozókhoz méltó, emberi élet­­szint elérését. őrszakasz és a MÁV zenekar ve­zette be, utánuk a köztársaságot, demokráciát éltető és a bort, bú­zát, békességet jelképező szép ko­­csisor következett. A felvonuló néhány ezres kisgazdapárti tömeg­ben nagyobb csoporttal vetek részt a hajdúböszörményi, hajdú­­szoboszlói és az északbihari köz­ségek pártszervezetei. Feltűnt, hogy jónéhány hajdúmegyei köz­ség nem képviseltette magát és nem vett részt a felvonuláson a debreceni pártszervezet sem­. A felvonulás után az aratóün­nepség vendégei átmentek az Arany Bika előtt felállított emel­vényre, amely elé szépszámú tö­meg sereglett. A nagygyűlést Őry István debreceni pártelnök nyitot­ta meg, majd Bajcsy-Zsiinszky Endrén­ felavatta a Kisgazdapárt debreceni szervezetének zászlóját. Rust Bálint debreceni gazda szép beszéd kíséretében adta át az új kenyeret Tildy Zoltán köztársa­sági elnöknek, aki azt megszegte és megízlelte. A köztársasági el­nök ezután lelkes tapsok közben kezdte meg beszédét, hogy a nép jelöltjei legyenek majd képviselőjelöltek és ne azok, akiket kellemes baráti összekötte­tés,vagy kapcsolat fűz a pártve­zetőség­ egyes tagjaihoz, ahogyan ez két évvel ezelőtt történt. A Kisgazdapárt nem a TÉBE és a VVOSZ képviselőit, hanem a pa­rasztság embereit fogja az elkö­vetkezendő választásokon bevinni a parlamentbe. Az új választójogi törvény — A meglévő választójogi tör­vény cs­ak egy választásra volt törvénybe iktatva. Szükséges te­hát egy új választójogi törvény tör­vény­beiktatása. Az új válasz­tójogi törvény majdnem olyan lesz, mint az 1945-ös választójogi törvény volt és egy embernek a szavazati­­jogát sem fogjuk kor­látozni. Lényegileg csak olyan irányban lesznek eltérések, hogy a kitelepítésre kerülő svábok vá­lasztójogát töröltetjük a névjegy­zékből és a képviselők számát csökkentjük. Ennek a kis ország­nak nincs szüksége annyi képvi­selőre, amennyi ma a nemzetgyű­lésben ül.­­­ A reakció rémhírterjesztői találták ki azt a mesét is, hogy a választásokon csak előre meg­határozott pártok indulhatnak. A választásokon minden párt részt vehet, amelyik az 1945. évi vá­lasztási törvényben előírt kellé­kekkel rendelkezik. A választás tiszta és szabad lesz. Felesleges ide hivatalos külföldi megfigye­lőket küldeni. Felesleges,, mert aki be akar jönni az országba és sze­mélyes tapasztalatot akar szerez­ni az ország helyzetéről, hangula­táról, az eddig is szabadon bejö­hetett és ezután is bejöhet. A kormány miniszterelnöke ki­jelentette: a kormány a magán­­tulajdon elve alapján áll s éppen az a szándéka és terve, hogy az új gazdákat elindítsa és megerő­sítse és a paraszti birtokosok ösz­­szességének minél jobb életfelté­teleket biztosítson. A rágalmazók­­nak, a kishitűeknek csak azt üze­nem, minél inkább odaállítanak a támadások célpontjába, annál job­ban, erősebben tudom és érzem, hogy helyes és jó úton járok. Ne féltsék fe....­ és a karihásiytól a parasztságot, a magántulajdont az aszfaltgazdák­ és a politikai akarnokok! Agrárolló és beszolgáltatás A parasztság legjogosabb kí­vánsága és legfájóbb pontja az agrárolló kérdése, amelynek kö­vetkeztében, midőn egyrészt a mezőgazdasági termények árát ala­csony­ szinten tartja, úgy......azkor az ipari árak magasak. Ez tény, amit­­letagadni nem szabad, de nem is lehet. Azonban a kritizá­lók ne felejtsék el azt, hogy ez az agrárolló nem a mai kormány­zás ténykedése és intézkedései kö­vetkeztében jött létre. Okát en­nek több for­rásban kell keresni és abban,­­ hogy sokan, akik ma kritikával illetik a magyar kor­mányt, maguk is tevőleges része­sei váltak, annak, hogy az ipari árak a mezőgazdasági áraktól ennyire elszaladtak. A kormány­zat a magyar gazdákon segített akkor, amikor 15 holdon alul meg­­szü­­lette a beszolgáltatási köte­lezettséget és a gabona forgalmi árát 80 forintban állapította ma**) Mindössze a 15 holdon felüli gaz­dák fognak beszolgáltatást­ telje­síteni és ezek közé tartozom ma­gam is. Azonban örömmel válla­lom ezt az áldozatot és a 00 fo­rintos hőszolgáltatási árat, mert tudom azt, hogy áldozatok válla­lása nélkül gazdasági életünk is­mét belezuhan abba a káoszba, amelynek legiszonyúbb réme az fsafláfija­ — A fizetések és státusok ren­dezése kapcsán különösen fontos­nak tartom a bírói státusrende­­zést, mert a független és anyagi gondokkal nem­ küzdő bíró a fun­­admentuma, az alapja állami éle­tünk tisztaságának és ezen az úton lehet legsikeresebben felven­ni a harcot a korrupció ellen. — A lezajló választások után, amely valószínűleg még az új kor előtt fog megtörténni, továbbra is a koalíció szellemében kívánja folytatni újjáépítő munkáját a kormány. A demagógiát, a fele­lőtlen fecsegést és a felelőtlensé­get meg kell szüntetni. Nem en­gedhető meg és magam sem­ en­gedem meg, míg a kormány élén oíjok, hogy a parasztságot és a munkásságot szembeállítsák egy­mással, mert a parasztság és a munkáság közös munkáján halad­hat csak tovább az újjáépítés ha­­tadm­as munkája. A polgárság szer­vesen kapcsolódik bele ebbe a nagy építőmunkába, mzért csak így oldhatók meg a reánk váró fel­adatok.­­• A békeszerződések, ratifiká­lása előtt állunk. A nemzetközi jog szerint a hadifoglyok haza­szállítása csak a békeszerződés ratifikálása után szokott megkez­dődni. A magasabb humanizmus és igaz em­berbaráti szeretet nyil­vánul meg abban a tényben, hogy hadifoglyaink hazaszállítása és ha­zaérkezése már a békeszerződések ratifikálása előtt, megkezdődhetett. Hála és köszönet a Szovjetunió vezetőinek, elsősorban Sztálin ge­­neralisssimusznak, hogy lehetővé tette véreinknek idő előtti haza­térését. A tapssal és éljenzéssel mé­g­­megszakított beszédet a miniszter­elnök végül így fejezte be: , , Kívánom, hogy a magyar kenyérből mindenkinek jusson, mindenki egyen belőle, aki­­dolgo­zik. Dobi: Jó szövetségesei leszünk a munkásoknak Dinnyés Lajos miniszterelnök lelkes éltetése után Dobi István, a Kisgazdapárt elnöke tartotta meg beszédét. — Két kérdésre kell választ adni. Bízhat-e a nép a Kisgazda­­pártban és van-e a pártnak lét­jogosultsága? Az 1945. őszén tar­tott választásokon nem egy ri­degen meghatározott reálpolitika kapta a szavazatok többségét, ha­nem v­alami ködös bizonytalanság, amiben benne volt a békési ra­dikalizmus, de sok minden egyéb is, amitől az Isten óvott volna meg bennünket. Ma is sokan van­nak közöttünk, akik nem akarják megérteni, hogy megváltozott, a régivel össze nem hasonlítható új világban csinálunk politikát.­­ Amikor a választások után a kormányzás megkezdte munká­ját, akkor vettük észre, hogy a Kisgazdapárt nem eléggé alkal­mas egy céltudatos, erős, határo­zott politika vitelére. Nemcsak Budapesten voltak válságok, ha­nem vidéken is. A Kisgazdapárt emberei a régi módszerekkel po­litizáltak és emiatt igen sok ér­tékes pozíciót vesztett a párt. Át­meneti idő volt ez a két eszten­dő és ezt a párt nem jól hasz­nálta fel, de a párt olyan volt, mint a mögötte álló tömeg és ezért senki sem tehet szemrehá­nyást a másiknak. Nemcsak a képviselői csoportból vittek el a válságok jó embert, hanem a tö­megekből is leváltak azok, akik a Kisgazdapártban a reakció tá­madását, a régi úri világ, a gró­fok és bankárok elnyomó korsza­kának feltámasztását vélték meg­találni. — A bajokon túl vagyunk. A­ munkások a Kisgazdapárttól most már ne féltsék sem a köztársa­ságot, sem a demokráciát, sem a munkaadóikkal szemben elért, ki­verekedett jólétet. Jó szövetsége­seik leszünk harcaikban és meg­értő szövetséges társakat kere­sünk bennük a parasztság és ér­telmiségi tömegeink számára. A külpolitikával kapcsolatban hangsúlyozta a miniszter, hogy a párt minden külpolitikai lépésével­­a békét fogja szolgálni. A végte­len hála érzésével fogadtuk — mondotta — Magyarország­on a felszabadító szovjet hadsereget­ és el vagyunk ma is szánva, hogy hűséges barátai, megbízható szom­szédai leszünk a Szc . '' 'uniónak. A magyar parasztság nevében megköszönte Sztálin generalisszi­­musznak, hogy a magyarság iránt mutatott sok megértés és jós­­ta­­dék után most eljutottak a ma­gyar hadifoglyok tízezrei néző­­felé. Kérte a jelenlévő Szviridov altáborno­g­k­ot, hogy tolmácsolja köszönetét és egyúttal fejezze ki Sztálin generalisszimusz előtt azt a reményét, hogy a Kisgazdapárt egyik megbízható oszlopa lehet Magyarország és a Szovjetunió barátságának. Dobi István pártelnök beszéde után Csirke Ernő a Független If­júság országos elnöke szólott, majd Őry István zárószava­ival ért véget a nagygyűlés. 3 Mihályi­: A külföldi tudósítók szabad sápját továbbra is biztosítjuk A Kisgazdapárt debreceni szer­vezete a Debrecenben tartózkodó vendégek részére a nagyerdei vi­gadóban díszebédet adott, amelyen pohárköszöntőt mondtak Őry Ist­ván, Szabó Kálmán és a vendé­gek nevében Kéthly Anna. A dísz­­ebédre parasztember nem volt hi­vatalos. A külföldi tudósítók részére Mi­­hályfi Ernő tájékoztatásügyi mi­niszter érdekes nyilatkozatot adott. Határozottan megcáfolta azokat az álhíreket, amelyeket arról terjesz­tettek, hogy a­ magyar kormány a valótlanságokat közlő,­ a ma­gyar demokráciát rágalmazó kül­földi tudósítókra alkalmazni kí­vánja a demokrácia védelméről szóló törvényt, sőt halálbüntetést is kiszab rájuk. Mihályi­ miniszter leszögezte: annak ellenére, hogy­­a magyar demokráciáról rosszin­dulatú és valótlan híreket terjesz­tette a külföldi sajtó, továbbra is teljes szabadságot biztosít a tu­dósítóknak. A magyar demokrá­cia a tények meggyőző erejével akar a jövőben is a rágalmak el­len harcolni. A köztársasági elnök támogatást ígért a debreceni egyetemi klinikáknak Tildy Zoltán köztársasági elnök debreceni tartózkodása során -kí­séretével együtt- felkeresik a klini­kai telepet is, ahol dr. Sánk­ia Kálmán, az ideggyógyászat pro­fesszora kalauzolta. Munkatár­sunknak alkalma volt az elnökkel külön beszélgetni és felhívni fi­gyelmét a klinika gyógyszer- és felszerelésbeli hiányosságaira, rá­mutatva arra, hogy milyen óriási munkát fejtettek ki a professzo­rok és a klinikai telep alkalma­­z­ottai a háborús károk eltünteté­sére. Hogy a klinika itta apróbb zökkenőket leszúrni va, teljesíte­ni tudja feladatait a Tiszántúl köz­egészségügyi centrumában, az a kultuszkormány segítsége mellett, elsősorban nekik köszönhető. Tildy Zoltán és a kíséretében lévő miniszteriális vezetők ígére­tet tettek arra, hogy nem feled­keznek meg erről az­­intézményről , a hároméves terv keretén belül komoly támogatást fognak nyúj­tani úgy a tudományos munka folytatása, mint a felszerelésbeli hiányosságok­rót­ripár.

Next