Néplap, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-01 / 100. szám
1948 MÁJUS 1. SZOMBAT TISzaNíu Lí NtiPLAP A debreceni Cipőgyár sikerének titka a jó üzemi értekezlet fiz országos versenyben is megállják helyüket a debreceni üzemek Szinte felmérhetetlen az az óriási változás, amely pár hét óta az üzemekben tapasztalható. Azelőtt leginkább a jobboldali szociáldemokraták versengtek egymás között, hogy ki tud több borsot törni a kommunisták és a becsületes, haláladatú szociáldemokraták orra alá. Nem vitás, hogy ez a verseny éppenséggel nem szolgálta a népi demokrácia érdekeit. De amióta megszűnt a vetélkedés a két munkáspárt között, azóta a Szociáldemokrata Párt kiseperte tagjai sorából az osztályárulókat, az üzemek dolgozói új versenyre keltek egymással. Egyes dolgozók és csoportok az üzemeken belül munkaversenyre hívták ki egymást, azüzemek pedig országos viszonylatban akarják megmutatni, hogy az élen járnak az ország újjáépítésében, a termelés fokozásában s így a dolgozók életszínvonalának emelésében, s a versenyek megkezdése óta eltelt A legtöbb debreceni üzem résztvesz az országos munkaversenyben pár hét alatt is kitűnt, hogy a debreceni dolgozóknak nem kell szégyenkezniük az elért eredményei miatt. Elsősorban a Cipőgyárat kell kiemelnünk, amelynek a legtöbb esélye van arra, hogy megnyeri a cipőgyárak közötti országos munkaversenyt. Az Országos Munkaversenybizottság legutóbbi jelentésében az élvonalbeliek között sorolja fel a Debreceni Cipőgyári Munkaszövetkezetet. Ez érthető is, hiszen az üzemben az egy órára eső termelés forintban kifejezett értéke jelentős mértékben emelkedett, ugyanakkor a fajlagos, tehát az egy pár cipőre eső munkabér csökkent. A fajlagos munkabér 1947 augusztus 1-től 1948 január 31-ig átlagosan 15 forint volt, jelenleg elérte a 7 forint 78 fillért. A nyári cipők termelésével ez az összeg ugyan előreláthatólag 9 forint 54 fillérre emelkedik, ez azonban természetes, hiszen a nyári cipőkkel több munka van. Az egy órára eső termelés forintértéke pedig az elmúlt év augusztusa óta 17 forint 17 fillérről 29 forint 83 fillérre emelkedett. Az Országos Munkaversenybizottság megemlíti az élenjáró debreceni üzemek közül a Dohánygyárat is. Itt különösen az anyagmegtakarítás terén értek el nagy teljesítményt s a csomagolásnál a dohány- és papírmegtakarítás óriási anyagi kiadástól szabadította meg a debreceni Dohánygyárat. A munkaversenyen résztvevő üzemek sorából feltétlenül ki kell még emelnünk a kefegyárat, amely a szegedi Winkler-féle kefegyárral vívott 43 órás versenyt, s ez a debreceni gyár fölényes győzelmével végződött. Külön megdicsérjük a kefegyár irodájában látható táblázatot, amely kitérően szemlélteti a gyárnak a munkaverseny elindulása óta elért eredményét. A dolgozók eddig minden hónapban felülmúlták a termelési előirányzatot. ?..-.sonló táblázatot látunk a Bethlen utcai Textilgyárnál is. A textilgyári munkások, bár a gyár meglehetősen nagy nyersanyaghiánnyal küzd, mégis hónapról-hónapra túlhaladták az előre beállított termelési menetet. A gyár jelenleg két pesti textilgyárral versenyez s valószínű, hogy a debreceni textilgyár dolgozói akiknek a legnagyobb része ne viszik el a pálmát. A gyár egyébként állandóan kap külföldi megrendeléseket Ausztriából, Svédországból s még a távoli Egyiptom is érdeklődik terr.*“..ei iránt. A vagongyár, a Fűtőház, a Hajlított Bútorgyár,~a Rexgyár, a Vidon szalámigyár, a Bőrgyárak, a Világítási Vállalat, a Benyáts-féle textilgyár, az Állami Gőzfűrészüzem, a DHV és DNYBV dolgozói mind-mind teljes erejükkel dolgoznak a munkaverseny sikeréért. A munkaversenyekkel kapcsolatban felhívjuk az üzemek figyelmét arra: nagyon kevés ütemben tapasztaltuk, hogy ott mosst versenyértekezleteket tartanak. Pedig a verseny csak úgy lesz valóban az összes dolgozók öntudatos versenye, ha mindenki a legrészletesebben tudja, miért végzi azt a munkát, amelynek az elkészítését rábízták. Ebben dicséretes kivétel a Cipőgyár. Itt nem okozott meglepetést az Országos Munkaversenybizottság megjelent közleménye, amely szerint a Cipőgyár országos viszonylatban is az élen jár, az üzem dolgozói azonban mégis természetesen óriási lelkesedéssel olvasták az örvendetes hírt s üzemi értekezleten fogadták meg, hogy a jövőben erejük még nagyobb megfeszítésével küzdenek a verseny megnyeréséért. A debreceni dolgozók büszkék lehetnek az elért eredményekre s bizonyosak vagyunk abban, hogy a debreceni üzemek az országos versenyben is nagyon sok értékes díjat fognak elhódítani. PINCZÉS PÁL: MÁJUS ELSEJE TAMÁS ERVIN BAJZA Négyszáz tanyai iskolásgyerek számára rendez be új otthont Boross Gyula igazgató-tanító, Hajdú megye egyetlen Kossuth-díjjal kitüntetett dolgozója Egy dívány, két szék, meg az íróasztal, ez a szoba bútorzata, ahol Boross Gyula igazgjaó-tanító, Hajdú megye egyetlen Kossuthdíjas dolgozója lakik. Még nincs hét óra, hideg, fagy, Boross igazgató az ablaknál áll, nézi a parkot. Gyönyörű szép, évszázados fák között bájos tisztások, sűrű erdőrészletek terülnek el a volt Degenfeld-kastély körül 39 holdnyi területen. Baross Gyula eddig a zeleméri és még négy másik tanyai iskola igazgatója volt. Harminc kilométeres körzetben működött. Saját Nem régen helyezték ide Téglásra. Megbízása: a Degenfeldkastélyban rendezzen be tanyai iskolát. Hajdú megyében legalább négyszáz gyermek van, aki a legközelebbi tanyai iskolától is több, mint 3 kilométerre lakik. Ezek számára kell berendezni a kastélyt, hogy őt tanulhassanak és otthonukat is megtalálják. Szeptemberre, az 1948—19. tanév megkezdésére az iskolának is meg kellene nyílnia. Boross Gyula, a még nem létező iskola igazgatója azonban másképp fejezi ki: — Szeptemberben, a tanév kezdetekor az iskola megnyílik. Addigra azonban rendbe kell hozni a kastélyt. Az odavetődő ember eltéved a negyvenkilenc szobában. Hatalmas U-betű alakban terpeszkedik az óriási kostély a park közepén. Gigantikus konyha, óriási kamarák sorakoznak az egyik szárnyon. könyvtárszoba, díszterem, vendégszobák, hálószobák sokasága követik egymást a folyosó-. tanyai iskolájában is nyolc osztályt tanított egyszerre. Félóránkint vette sorra az osztályokat- Szinte emberfeletti munkát végzett, erről a kiváló eredmények tanúskodnak. — Nem díjért, nem kitüntetésért tanítottam — mondja. — Amit végeztem, kötelességemnek tartottam. Ezt cselekszem ezután is. Szavai, mondatai egyszerűek, komolyak és telve vannak felelősségérzettel. Kötelességadásról tanúskodnak. Nyolc évig volt tanyai tanító. Most 33 éves. Családos, egy gyermeke van,kon. A parkett csaknem mindenütt felpattogzott, a tapéták megtépve fityegnek a falakról, a cselédszobák meszelt fala megfüstölődött a háború viharában. Érdekes, hogy fürdőszobát nem találunk a szobák között. Az egész hatalmas épületben nincs egyetlen bútordarab sem, de még egy roncsot sem lehet sehol sem látni. A cserépkályhák összerepedezve ásítanak a belépőre, a keretnélküli ablakokon süvöltve fúj be a szél és csapdossa a feltört réstehajtóba , amelyek a padlásra és a pincébe vezetnek ... — Ebből a romból őszre iskola lesz. Az ám. De pénz is kel hozzá. Az induláskor összesen 15.000 forintot kapott Boross Gyula, ezután pedig havona 5000 forintot kap. Be kell szerezni legalább 250— 300 ágyat, ugyannal széket és a rengeteg iskolai felszerelést. Egy ágy 195 forint, egy szék úgy 100 forint körül van. Kellenek .Markok, berendezés, az épületet rendbe kell hozni, a negyvenkilenc szobába, negyvenkilenc kályha kell. Hogyan rendezi be, honnan szerzi a pénzt? Hiszen rengeteg sok kell! Boross Gyula igazgaó mosolyog, mosolyából kiviláglik, hogy nem pénzt, nem csodát vár, munkájában bízik. „Ez az igazi munka 41 A parkban már irtják a beteg fákat. Deszka és bútor lesz belőlük. Elmondja terveit. Alkudozik az asztalosokkal, már számtalan árajánlatot kapott a fára, és az ágyakra is. Az ágy, asztal- és székkérdés már szinte elintézett dolog. Már biztos, hogy lesz bútor. Alig két hete van itt. Már a konyhakertben kikelt a hagyma és több vélemény. A kastély körüli zűrzavarban már látszik az intéző ész nyoma. Látszik az akarat, kezdődik a retul. Boross Gyula igazgató beszél. Szavai nyomán felrémlik a jövő. Eltűnik a kastélyról a szétverte, fagyrombolta vakolat, sportpálya létesül a legnagyobb tisztáson, gyümölcsös az erdő egyik részén, virágágyak a kastély körül és a háború dúl a ősi úri fészekből boldog otthon a tanyai gyermekek számára...— Nehéz munka lesz ez! — jegyezzük meg. — Ez az én munkám. Igazgatónak lenni egy palotában könnyű, ez az igazi munka! . La*3* Szeptemberben megnyílik az iskola 3 Hajdú megyének az első tíz között kell lennie a mezőgazdasági versenyben! Kis a húsz versenypont közül, tizenkilencben csaknem egyenlő esélyekkel vehetjük fel a versenyt A kilencedik pontban azonban határozottan rossz a helyzetünk és rosszak kilátásaink, mert Hajdú megye termésátlagai mindig messze elmaradtak az országos átlag mögött. Lássuk csak részletesen. Búzából 7 . éves átlagban az első Csanád, a 27. Hajdú. Rozsból az első Csanád, 32. Hajdú. Árpában 18., zabban 23., lucernában 19, tengeriben 11., burgonyában 24., cukorrépában az utolsó az összes törvényhatóságok között Hajdú megye. Babból 16., borsóból 23. helyre jutottunk. Ellenben a dohányterméseredményünkkel 4., napraforgónkkal 5. helyre jutottunk előre. Esélyeink tehát határozottan rosszak a növénytermelés terén, de sokkal jobbak az állattenyésztés terén. Sok pontot szinte versenyen kívül megnyerhetünk. Hajdú megye mindig állattenyésztő megye volt, a Hajdúságnépe szereti az állatot, ezt bizonyítja, hogy az állatállomány rohamosan növekszik. A számbeli növekedéstől eltekintve még a szakértők számára is meglepetést keltett a hajdúmegyei állatok szinte hihetetlen minőségi feljavulása. Olyan kitűnő állatokkal vonultak fel az újgazdák is a nagyhegyesi kiállításra, amelyekre az országban még ilyen nagy tömegben nem volt példa. Ezzel pedig az esélyeink a versenyben kiegyenlítődnek. Tennivalónk azonban még sok van a verseny megnyerése érdekében. A legfontosabb, amita legtöbb helyen elhanyagoltak, hogy a gazdák indítsák meg az egyéni versenyt. Eddig ezen a téren a községi versenybizottságok részéről súlyos mulasztások történtek. Csak Hajdúszováton, Hajdúnánáson, Nyírábrányban és még egy-két községben indultak meg az egyéni versenyek. Nádudvaron, Balmazújvároson és a többi községekben a versenybizottság vagy nem működik, vagy nem tetz semmit az egyéni versenyek érdekében. Ezt a mulasztást sürgősen pótolni kell! A mezőgazdasági termelési versenyre újabb feladatot hárít Hajdú megyében és talán másutt is a múlt heti fagy. Az elpusztult vetések helyébe gyorsan új vetőmagot kell vetni. A gazdák, a községek és a megye, a szövetkezetek és a gazdasági felügyelőség most mutassák meg, hogy mit tudnak. Május elseje van ma, a munka ünnepe, a diadalmas munka ünnepe. A mai nap ünnepén mutassa meg a megye földmíves népe, hogy az elemi csapás nem verte le és újult erővel, erős munkával, nagy lendülettel új irányba tereli a dolgok folyását. Sok munka vár a megye földmíves népére, gyengék a versenyben is esélyeink, ha csupán a természeti adottságokat vesszük figyelembe. De figyelembe kell vennünk a hajdúsági nép törhetetlen munkakedvét, kiapadhatatlan szorgalmát és kitartását. Ha ezeket is számba vesszük, a verseny már nem kilátástalan. És ha a megye népének virtusát is a mérleg serpenyőjébe dobjuk, akkor már szinte bizonyossá válik, hogy Hajdú megye a versenyző megyék közül az első tíz közé kerül. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a versenybizottságok' is jó munkát, végezzenek. KOLOZSVÁR 1 G. LAJOS Már a megye minden községében megszerveződött a mezőgazdasági versenybizottság és a versenyiroda. Ezzel az első lépést megtettük. Hajdú megye is bekapcsolódott az országos mezőgazdasági versenybe. Felvetődik a kérdés: vájjon Hajdú megye milyen esélyekkel indulhat az országos versenyben? Valamennyien tudjuk, hogy megyénk területén igen nagy százaléka szikes és elég jelentős része homokos. Ennek ellenére nő