Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 255-278. szám)

1949-11-03 / 255. szám

2 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 8, CSÜTÖRTÖK A brit csapatok Görögországból való kivonását és a Balkán Bizottság feloszlatásét követelte Visinszkij elvtárs Az ENSz-ben Visinszkij, a Szovjetúnió küldött­ségének vezetője újabb beszédet mondott az ENSz közgyűlésének első bizottságában a görög kérdés­ről. Bírálta a Balkán Bizottság je­lentését, megállapította, hogy a je­lentésben szemmel látható a tények­nek az elferdítése és a hamis kár­tyakeverés. A különleges bizottság a valóságban csak azokat az adato­kat gyűjtötte össze, amelyek meg­erősíthetik az USA és Anglia, vala­mint más országok kormányai ré­széről Görögország északi szomszé­daival szemben támasztott vádakat. A bizottság semmibe sem vette azokat az adatokat, amelyek a ha­mis vádakat megdönthetik. A bi­zottság úgynevezett bizonyítéki anyagának vizsgálatából könnyen meg lehet állapítani, hogy a leg­főbb „bizonyítékok“ hamis tanuktól származnak. Ismét más tanuk val­lomása azért megbízhatatlan, mert az illetők letartóztatásban voltak, bírósági eljárás alatt álltak, a gö­rög rendőrség bocsátotta őket a bi­zottság rendelkezésére a börtönök­ből és koncentrációs táborokból. Visinszkij megjegyzéseket fűzött McNeil angol küldöttnek ahhoz a kijelentéséhez, hogy az athéni kor­mányt „a nép szabadon választotta meg“. Ez az állítás egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A Szovjet­únió külügyminisztere itt Szofu­­liszra, az akkori görög miniszter­­elnökre hivatkozott, aki 1946-ban a választások idején nyíltan kijelen­tette, hogy a monarchofasiszták ki­vételével senki sem állíthatott je­löltet és nem nyilváníthatta szaba­don a véleményét s azonkívül Ba­­randariszra és Cuderoszra, az ak­kori miniszterelnök-helyettesekre, akik a választási visszaélések miatt lemondtak és visszavonultak a po­litikától. Idézte a „New York Herald Th­­­boune“-t, amely annak idején meg­írta, hogy a görögországi választás körülményei szégyenletesek és az adott viszonyok között becsületes választásokról szó sem lehetett. Emlékeztetett arra, hogy Neu­­m­ant, a kaliforniai egyetem tanárát, az amerikai ellenőrző csoport egyik tagját elmozdították megbízásából, amikor kijelentette, hogy az ő adatai szerint 38 nyilvántartott sza­vazólap közül 30 hamis volt. Ezt az „Associated Press“ annak idején nyíltan megírta. Milyen „szabad választás volt ez és milyen lehetett az a nemzetközi ellenőrzés, ahol egy becsületes embert, az ellenőrző szerv egyik tagját elűzték azért, mert leleplezte a csalókat? Visinszkij utalt McNeilnek arra a törekvésére, hogy visszavonja azt az állítást, amely szerint Anglia stratégiailag érdekelt Görögország­ban. McNeil 1948 október 26-án Pa­risban pontosan ezt mondta: „Azt mondják, hogy Angliának straté­giai érdekei vannak Görögország­ban. Ez talán igaz is.“ Ez kétségte­lenül és félreérthetetlenül elisme­rése az angol kormány görögor­szági stratégiai érdekeltségének. — Ez a körülmény egymagában is elegendő ahhoz, hogy megért­sük, mi a lényege és hol a forrása az úgynevezett balkáni kérdésnek — mondotta Visinszkij beszéde be­­fejező részében. — A kiinduló pont nemcsak a görög kormánynak Al­bániával és Bulgáriával kapcsolatos hódító törekvésében rejlik, hanem az USA-nak és Angliának straté­giai érdekeiben is, amelyekről McNeil a mai évben a vita hevé­ben elszólta magát és amelyeket Angliának és az USA-nak a bal­káni államokkal és Görögország­gal kapcsolatos egész politikája alátámaszt. Emlékeztetek azokra az érdekekre, amelyek az USA és Nagybritannia kormányköreit irá­nyítják, hogy politikai, gazdasági és stratégiai támaszpontot létesítsenek a maguk számára a Balkánon, tá­madó terveik megvalósítása cél­jából. — A szovjet küldöttség ragasz­kodik ahhoz, hogy vonják vissza Görögországból az amerikai é­s an­gol haderőket, katonai missziókat, mert ez a görögországi helyzet normalizálódásának egyik legfonto­sabb feltétele. — A Szovjetúnió küldöttsége ra­­gaszkodik ahhoz, hogy oszlassák fel a különleges Balkán Bizottságot, mert az csak kárt okoz és az Egye­sült Nemzetek Szervezetét olyan útra irányítja, amely további bo­nyodalmakkal terhes Görögország és északi szomszédainak kapcsola­taiban s amely semmiesetre sem vezethet sem a görög helyzet ren­dezéséhez, sem azoknak a viszo­nyoknak a szabályozásához, ame­lyek Görögország külpolitikájában a fentiek következtében álltak be. Ez a mi álláspontunk az úgyneve­zett görög kérdéssel kapcsolatban — mondotta Visinszkij. Magyar Dolgozók! Abban a nagy alkotó munkád­ban, amelyet munka­ságunk és hazánk dolgozó népe a kommu­nisták vezetése alatt a Szovjet­unió hős hadserege által való fel­­szabbaltításu­ik óta véghezvitt, a dolgozók áldozz,­készsége és szor­galma mellett nem kis szerepet játszott a dolgozók kezdeményező ereje. Országunknak a romokból való újjáépítése, a reakció felszá­molása, a szocializmus felé vezető útra való rá­t­ér és nagy terem­ő munkának eredménye, amely te­remtő munkában döntő jelentősé­ge van a munka termelékenysége növelésének és a technika e­lajá­nlásának. Azok a munkások v­elük ez­en a téren élenjárnak, nagy szolgálatot tettek és tesznek kö­zös ügyünknek, a szocializmusért vívott harcnak. Ezek közé a dol­gozók közé tartoznak az újítók és élmunkások. A Magyar Dolgozók Pártja, bölcs vezére, Rákosi Mátyás elv­­társ nagy jelentőséget tulajdonít a dolgozók kezdeményezésének egész építő munkánkban. Pártunk, Rákosi civtárs közvetlen segítsé­gének és támogatásának köszön­hetjük újítómozgalmun­k létrejöt­tét. A fordulat éve megteremtette ú­jí­tómozgalmunk kialakulásának társadalmi és politikai előfeltéte­lét. Az üzemek államosítása vég­leg felszabadított bennünket a kapir­alista kizsákmányolás bék­lyóiból. Most már minden tettünk, amellyel a termelést előbbre vis­­­szük, saját ügyünket szolgálja, saját jólétünk és hazánk boldog szocialista jövőjének alapjait épí­ti. Ennek a felismerése adott lö­kést nyító mozgalmunknak. Az újítómozgalom szerves része a szociális é­, munkaverseny egyre szélesedő mozgalmának, eredmé­nye a szakszervezetek Pártunk vezetése alatt végzett nagy mun­kájának. A múlt év folyamán fi­zikai és értelmiségi dolgozók több­ezer újítása már 35 millió forint évi megtakarítást eredményezett. Pártunk kezdeményezésére népi demokráciánk oly­­n intézkedése­ket léptetett életbe, amelyek lehe­tővé tették újítómozgalmunk kor­látlan kibontakozását. Nagy gaz­dasági és erkölcsi ösztönzést nyúj­tottak az újítóknak, elhárították az akadályokat az újítások meg­valósítása újából, újítómozgal­­omunk példátlan fellendülése kö­vetkezett be. Ez évben már 45.000 újítási javaslattal járultak hozzá fizikai és értelmiségi dolgozóink terme­lésünk javításához. 200 mil­lió forintot takarítanak meg ném­­ei gazdaságunknak, felszámoltak sok szűk­ kérész­­metszetet, leküz­döttek sok technikai nehézséget, javították a munka feltételeit. Ennek nem kis része van három­­éves tervünk, két év és öt hónap fela­tt való sikeres végrehajtásá­ban. Ötéves tervünk egész országun­­kat átalakító négy célkitűzése azonban még sokkal nagyobb fel­adatokat aluít dolgozóink és első.­. Mayhew angol külügyi államtit­kár — mint a Reuter-iroda közli — hétfőn hivatalosan bejelentette az alsóházban, hogy Nagybritannia a közeljövőben visszavonja a görög­­országi brit csapatokat. Mayhew külügyi államtitkár be­jelentéséhez hozzáfűzte: „Csapa­taink visszavonása semmiképpen sem érinti a görögországi brit haditengerészeti, katonai és rendőri misszió helyzetét.“ sorba® az élenjáró dolog ezök: az újítók és feltalálók elé. Új gyá­rak, erőművek, bányák, vasútak, gépállomások százait kell felépí­tenünk. Korszerűsítenünk kell neiva­i­g­a­zdaságun­k minden terü­letét. Így­ teremtjük meg az erős, független és virágzó szocialista Magyarországot. Ez nagy erőfe­szítést és áldozatkészséget köve­tel népünktől. Az újítómozgalom, az élmun­­kások és a szocialista munkaver­senyben élenjárók feldata, hogy könnyebbé tegyék népünknek a nagy­­ terv m­ivalósí­ását, minél gyorsabb és tökéletessbb végre­hajtást. Ezt elérhetjük akkor, ha újítómozgalmunk fejlesztésében­ is követjük felszabadu­ónk s tiújí­­tómeseterünk, a Szovjetunió pél­dáját. A szikhánov-mozgalom mu­tatja meg számu­nkra a követen­dő utat, ahol az élenjáró újítók ezrei viszik előre merész kezde­­ményezéssel a technikát, túlszár­nyalják az elavult normákat és egyik­ megvalósítják a pontos, tiszta, selejtanentes és jól meg­szervezett munkát. Kezdeménye­zésüket a dolgozók milliói veszik át és tökéletesítik tovább. Ennek köszönhető, hogy a h­áború utáni példátlan méretű sztálini ötéves tervet a szovjet nép négy év alatt hajtotta végre és ezalatt nemcsak helyreállította a szörnyű háborús pusztításokat, de messze a háború előtti színvonal fölé emelte a gaz­daságot. Az újítótevékenység tervszerű­­sítis­ével és szervezettségével, a fizikai és értelmiségi dolgozók együttes munkájával, egész mű­helyek és üzemek dolgozóinak a sztahanovista módszerekre való betanításával és a tapasztalatok villámgyors országos általánosítá­sával érte el ezt az eredményt a Sztihanov-mozgalom. Ezt kell ne­künk is tenni, hogy hasonló ered­ményeket érhessünk el. Ezért az Újítók és Feltalálók Első Országos Kongresszusa a kö­vetkezőkben határozza meg a fő­­­feladatokat újítómozgalmunk to­vábbi,­­jjesztésében. 3. Tegyük tervszerűvé és töme­gessé az újító és észszerűsítő mun­kát. Tárjuk fel mindent üzem min­den műhelyében és minden mun­kahelyén, hogy mik a leányossá­­­gok, mik a szűk keresztmetsze­tek, milyen műszaki, vagy szer­vezési kérdések oldanódók meg, hogy termelésük megfeleljen a tervfelada­toknak, minőségi és mennyiség tekintetében egyaránt. Ennek alapján készítsünk feladat­­erveket az újítók és ésszerűsítők számára. 2. Szervezzük meg a kollektív újítómunkát, a feladattervek alap­ján. Az újítási terv minden egyes fela­dtánál is valósítsuk meg a fi­zikai és értelmiségi dolgozók ösz­­szefogását azokét, akik elméleti tudásuk és gyakorlati tapasztalat­t­ik alapján leginkább hivatottak a­nnál­ megoldására. Nehéz fel­adatoknál vegyük igénybe a la­boratóriumok és kutatási intéze­tek segítségét. Gyorsítsuk meg a tapasztalatok átadását és átvételét. Tegyük rendszeressé és szervezetté a mun­­kamódszerátadást minden üzem­ben és minden műhelyben. M­inden dolgozó emelje és javítsa a terme­lést azáltal, hogy elsajátítja a jobb, eredményesebb­ munkamód­szereket. Mindenki adja át kész­séggel tapasztalatait, mert azzal nemcsak munkatársának, de sa­ját magának és hazájának is szol­gál. Bátran és merészen vegyük át a bevált újításokat, mihelyt annak el­ő híre érkezik. 4. Sajátítsuk el és tegyük or­szágossá a szovjet sztahanovisták r­end­ő olyan kezdeményezését, amely megmutatja, hogyan kell selejt nélkül jó minőségű terméket előállítani és hogyan kell a mun­kát megszervezni ahhoz, hogy jobban és olcsóbban dolgozzunk. 5. Szélesítsük ki műsza­ki látó­körünket és használjuk fel a te­chnika eddigi eredményeit újító­­munkánkhoz. Vegyük igénybe a műszaki tájékoztatás szolgálatát és tanulmányozzuk a szabadalmi irodalmat, amelyből kevés fárad­sággal a találmányok és újítások ezreit vihetjük át termelésünkbe. 6. Ugyanilyen alapon fejlesszük újítómozgalmárok­at nemcsak az iparban, de a mezőgazdaság, a közlekedés, gazdasági és társa­dalmi életünk minden egyéb terü­letén is. Munkások, technikusok, mérnö­kök, tudósok, fizikai és értelmisé­gi dolgozók! Az Úyitó Kongresszus harcra hív minden magyar dolgozót, hogy munkájával és gondolataival, minden tudásával és tudásának átadásával küzdjön a technika fo­kozott elsjjátításáért, a technika fejlesztéséért, az ötéves terv sikeréért, a szocializmus győzel­méért. Lépjen mindenki az újítók so­rába, aki a termelő munkánkat fejlesztő gondolattal hozzá tud járulni előrehaladásun­khoz. Az Újító Kongresszus egyhan­gú lelkesedéssel csatlakozik a Ganz Villamossági gyár dobozai­nak kezedm­ényezéséh­ez. Sztálin elvtárs 70. születésnapját minden magyar dolgozó jó szocialista munkával és kiváló teljesítmény­­nyel teszi emlékezetessé. Minden élenunkás és újító ne­­mes kötelességének tartja a há­roméves tervnek Sztálin elv­­áró születésnapjára való teljes, min­den részletében való befejezéséért harcolni. Kövessük a nagy Szovjetunió újítóinak példáját! Előre dicső vártunk a Magyar Dolgozók Pártja és dolgozó né­pünk nagy vezére, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus építé­séért. Az Újítók­ és Feltalálók Első Országos Kongresszusának Résztvevői Az újítók, élmunkások kiváló teljesítményekkel készülnek Sztálin elvtárs 20. születésnapjának megünneplésére Az újító kongresszus határozata Dolg­azók.­­áfák : Minden traktoros előfizetője lesz a „Néplapé­nak Pártunk Megyei Bizottságának lapját, a Néplapot eddig is sokan olvasták a gépállomás dolgozóinak sorából. Olvastuk, mert onnan me­rítettünk nemcsak a megyei politi­kai és gazdasági ismereteinket, ha­nem a bennünket igen közelről érintő gépállomási híreket is. Meg­tudjuk a Néplapból, hogyan dolgo­zik a többi­­ hajdúsági gépállomás. A Néplapból ismerjük a problémán­kat és főleg azért becses nekünk a lap, mert a népnevelőink a Nép­lapból az aktuális és helyi anyago­kat jól megismerik és tudják hasz­nosítani az agitáció során. Ezek a legfőbb ekek, amiért Pártunk me­gyei lapjának, minden traktoros előfizetője lesz. ANGYAL DÁNIEL a szoboszlói gépállomásról: A NÉPLAP naponta közli a béketábor híreit! MINDEN DOLGOZÓ KEZÉBE NÉPLAP­ ot ! Bulgária, Románia és Magyarország felvételének ellenzésével az USA és Anglia megsértik a békeszerződéseket Criipu­in elvtárs fesszólalása az ENSz bizottságában Az ENSZ különleges politikai bizottsága október 31-én kezdte meg az új tagok felvételének vi­táját. A bizottság elé a Biztonsági Tanács jelentése került, amely megállapítja, hogy a Tanács nem tud pozitív ajánlatot tenni a 13 állam: Albánia, Mongol Népköz­­társaság, Bulgária, Románia, Ma­gyarország, Finnország, Olaszor­szág, Ausztria, Portugália, Íror­szág, Transzjordánia, Ceylon és Nepál tagfelvételt kérő ügyében. Az Egyesült Államok ezenkívül megkísérelte az ENSZ tagállamai­nak sorába csempészni a délkoreai úgynevezett „köztársaságot”. Az USA és Anglia arra is megpró­bálta felhasználni a kérdést, hogy politikai nyomást gyakoroljon a saját független bel- és külpoliti­kájukat folytató népi demokrati­kus országokra. C­a­r­a­p­k­i­n elvtárs, a Szovjet­únió képviselője felszólalásában leleplezte az angol-amerikai tömb­nek e kérdésben véghezvitt mes­terkedemet. Rámutatott, hogy az új tagon felvételének kérdésében az ENSZ azért jutott zsákutcába, mert az USA-t és Angliát a kér­déssel kapcsolatban nem az ENSZ alapokmánya vezérli, hanem az egyes országok politikai rendszere iránt érzett rokonszenve, vala­mint más országok demokratikus rendszerével szemben érzett ellen­szenve. Az USA és Anglia min­dent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Albánia, a Mongol Népköztársaság, Bulgária, Magyarország és Románia felvé­telét az ENSZ-be. Ezzel kapcsolat­ban nem átallja ezeket az orszá­gokat befeketíteni. Azok az ürü­gyek, amelyek segítségével az USA és Anglia ezeknek az orszá­goknak felvételét akadályozza, annyira ostobák, rágalmazó jelle­gűek és teljességgel tarthatatla­nok, hogy ez minden tárgyilagos embernek szemébe ötlik. moh APOLLO _i 4, 6, 8 órakor I „ D A forradalom hősi napjai! | A viborgi városrész I —---------- l Fél 4, fél 6, fél 8 drákói I || Lengyel Pim a bányászok ö­t hősi ellenállásáról! I Acélszivek .g! VÍG:­­ I vasárnap 8 órakori IL DÍSZBEMUTATÓ !*

Next