Hajdú-Bihari Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

*• Q^_J^£Pianyfo_nagy^jelentőségű javaslata újabb Hruscsoi •"E találkozóra Felszólalások a közgyűlés péntek délelőtti ülésén New York (MTI) Pénteken délelőtt — ma­gyar idő sze­rint 15.56 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése, hogy folytassa a nem­zetközi helyzet általános vi­táját. A délelőtti ülésen a Válasz jogán elsőnek W. Gomulka, a lengyel ENSZ-küld­öttség vezetője kért szót. Macmillan angol miniszter­elnök csütörtöki közgyűlési beszédére válaszolva Gomul­­ka bevezetőül rámutatott, hogy Macmillan egyetlen tényt sem cáfolt még, ame­lyet ő (Gomulka) Nyugat-Né­­metországgal kapcsolatban, mindenekelőtt pedig a nyu­gatnémet revans-követelések­­ről a közgyűlés elé tért. A lengyel küldöttség vezetője Macmillan magatartását a né­hai Chamberlain politi­kájé­­hoz hasonlította, majd rámu­tatott: amikor a bonni állam vezetői „egyenjogúságot” kö­vetelnek a fegyverkezés te­rén és Nyugat-Ném­etország mai szövetségesei lépésről lé­pésre meghátrálnak az ilyen követelések előtt, azzal próbál-­­ nek érvelni, hogy nem lehet egy nagy nemzetet másokkal­ szemben hátrányos feltételek­ közé kényszeríteni. Gomulka­­ ezzel kapcsolatban emlékez­tetett Churchillnek egy 1933- ban elhangzott kijelen­tésére, amely szerint, ha Németor­szág katonailag ugyanolyan erős, mint a szomszédai, ak­kor ezek a szomszédok nyom­ban a háború küszöbén ta­lálják magukat. Ma ellenben az ilyen figyelmeztetést kom­munista propagandának minő­sítik — hangoztatta Gomulka. Macmillan úgy beszélt — folytatta Gomulka —, mintha nem lenne tudomása Ade­­­­nauer, Erhard és a nyugat­német kormány más vezetői­nek területkövetelő kijelenté­seiről. Tény azonban, hogy ezek a­­ kijelentések erélyes tiltakozásra találtak az­ euró­pai közvé­­ménynél, beleértve Nagy-Britanniát is — muta­tott rá Gomulka. A következő felszólaló Ah­med Sukeiri, Szaúd-Arábia képviselője, javasolta, hogy semleges országok vezetőinek részvételével tartsanak szov­jet—amerikai csúcstalálkozót. A szaúd-arábiai küldött hangsúlyozta, hogy a franciák a genfi konvenció rendelke­zéseinek megszegésével gyar­mati háborút viselnek Algé­ria ellen és rámutatott, az angolok harckocsikkal, lök­­hajtásos repülőgépekkel és ágyúkkal igyekeznek elnyom­ni a függetlenségéért harcoló ománi népet. Sukeiri felhívta a küldöt­tek figyelmét arra, hogy a közgyűlés munkája kedvezőt­len körülmények között fo­lyik. New York nem bizo­nyult ideális székhelynek az ENSZ számára — mondotta. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem szűnik meg­­a megkülön­böztetésnek, a félrevezetésnek és az igazság elferdítésének kampánya, akkor az ENSZ kénytelen lesz menedéket ke­resni ott, ahol biztosítják szá­mára a szabadságot és az igaz­ságosságot. Szaúd-Arbia képviselője ezután nagy elismeréssel be­szélt Hruscsovról, a szovjet minisztertanács elnökéről, a szovjet küldöttség vezetőjéről. Hruscsov miniszterelnöke nem egyszerűen államfő — mondotta —, ennél több. Tu­lajdonképpen egy világot át­fogó szociális, politikai és gazdasági rendszer megteste­sítője. A mai helyzetben az ENSZ nem teljesítheti mara­déktalanul kötelességét, ha nem megy Hruscsov elébe a békéhez vezető úton. A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Etiópia képviselője volt. Támogatta az ENSZ kongói­­akcióját, személy sze­rint pedig Hammarskjöld fő­titkárt. Az etiópiai küldött végül elítélte Franciaország algériai háborúját és sürgette, hogy tartsanak népszavazást Algériában. A péntek délelőtti ülés ma­gyar idő szerint 18.22 órakor ért véget. A délutáni ülés 20.00 órakor kezdődött. Ezen szólalt fel Sukarno indonéz köztársasági elnök ú­sítására. Rámutatott, hogy az ENSZ vok szerve ma nem kép­viseli sem a szocialista orszá­gokat, sem az ázsiai és afri­kai függetlenség felemelkedé­sét. Az átszervezés kérdése — hangoztatta — élet vagy halál kérdése lehet az ENSZ szá­mára. Sukarno élesen elítélte a nukleáris fegverkísérleteket és hosszasan foglalkozott az algériai kérdéssel. Javasolta, rendezzenek Algériában nép­szavazást az ENSZ védnöksé­gével, nem a függetlenség kér­désének eldöntésére — mert az nem lehet vitás —, hanem annak meghatározására, hogy milyen kapcsolatokat óhajt az algériai nép Franciaországgal. Sukarno követelte, hogy ál­lítsák helyre a Kihai Népköz­­társaság törvényes jogait az ENSZ-ben és nagy elismerés­sel szólott a népi Kínáról, an­nak vezetőiről és a kínai nép­ről. Afrika helyzetével foglalkoz­va Sukarno rámutatott, a bé­két fenyegető veszély közvet­lenül a gyarmati rendszer és az imperializmus létezéséből fakad. Az imperializmus meg­kísérelte, hogy megtartsa po­zícióit Kongóban, meg akarta csonkítani az új államot. Sukarno, anélkül, hogy meg­nevezte volna Hammarskjöl­­döt, hangoztatta, a főtitkárnak óvakodnia kell attól, hogy az imperializmus engedelmes esz­közeként, a gyarmatosítás rendszerének jobbkezeként cse­lekedjék, mert ha így tesz, minden bizonnyal pusztulásba dönti az ENSZ-t. Felszólította a közgyűlést, hogy tekintélyével és erkölcsi súlyával támogassa azokat, akik a szabadságért küzdenek. Tartson lépést a történelem­mel és ne igyekezzék annak kerekét visszafelé forgatni. A 878 000 négyzetkilométer nagy­ságú, 33,8 millió lakosú Nigéria 1960. októ­ber 1-én a független or­­szágok sorába lép át. Az ország felszíne a trópusi er­dlőkkel borított partvidéktől észak felé haladva fokozatosan 400-600 m magas, szavannákkal borított fennsíkba megy át, mely a Bauehl­­földön 9000 m magasságot ér el. Észak-Nigéria már félsivatagi te­rület. Lakói főleg Szudán-négerek, az Északi tartomány területén hau­­szak, Nyugat-Nigeribátt jofibák, délkeleten ibok és fuibék laknak. A 88 000 négyzetkilométer nagy­ságú, 1,5 millió lakosú Brit-Kame­­run, egykori német gyarmat, je­lenlegi gyámsági területet az ENSZ határozatait megsértve a brit gyar­mattartók 1946 végén Nigériához csatolták. Északi részét közvetlenül közigazgatásilag is beolvasztották az Északi tartomány területébe, míg déli részét Dél-Kask­erun né­ven Nigérián belül önálló területté nyilvánították. Nigéria függetlenné válása után Brit-Kamerun terüle­tei (térképünkön pontozva) továb­bi döntés tárgyát képezik. Bár Nigéria területének csupán egytizede áll külterjes mezőgazda­sági művelés alatt, mégis Afrika legfontosabb mezőgazdasági or­szága. A világ pálmamag termelé­sének felével első, a pálmaolaj ter­melés egyharmadával második, földimogyoró és kakaó termelésé­vel pedig harmadik helyen áll a világranglistán. Iparában a vezető helyet a bányászat foglalja el. A JoS-környéki columbit bányák szolgáltatják a kapitalista világ columbittermelésének 95 százalé­kát. Ugyancsak jelentősek ón- és horganyércbányái is. Az érceket eddigi gyarmati helyzetének meg­felelően Nagy-Britanniába és az USA-ba szállítják feldolgozásra. Az új, független ország területén fe­keteszén, valamint kőolaj is talál­ható. Feldolgozóipara fejletlen, mindössze néhány kisebb élelmi­­szeripari üzemre korlátozódik. Sukarno beterjesztette az öt ország határozati javaslatát Mint az ADN jelenti, az ENSZ-közgyűlés 15. üléssza­kán részt vevő öt magasrangú államférfi — Nkrumah ghánai elnök, Nehru Indiai miniszter­elnök, Sukarno indonéz elnök, Nasszer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök — hatá­rozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben java­solja Hruscsov szovjet minisz­terelnök és Eisenhower ameri­kai elnök találkozóját. A határozati javaslat első része sürgős lépésként követeli, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének miniszterelnöke ál­lítsa helyre nemrégen megsza­kadt személyes kapcsolatait, hogy ezzel végül is kedvezően megvalósulhasson az a kinyil­vánított készségük, hogy tár-,­gyalások útján keresik a meg­oldatlan problémák rendezé­sét... A határozati javaslat be­nyújtói — mint a Reuter je­lenti — felkérik Roland köz­gyűlési elnököt, hogy juttassa el a javaslat szövegét az ENSZ valamennyi tagállamához. Mint megfigyelők rámutatnak, szinte egyedülálló a diplomá­cia történetében az ilyen ma­gasszintű együttes kezdemé­nyezés. Diplomáciai körökben rámutatnak: tekintettel az el nem kötelezett országok je­lentős befolyására, gyakorla­tilag lehetetlen, hogy bármely küldöttség a határozati javaslat ellen szavazzon, sőt még a tartózkodás is kérdéses. Lehet­ségesnek tart­ják, hogy a hatá­rozati javaslat beterjesztői, vagy legalábbis ketten közü­lük szószékről támogatják majd javaslatukat, ha sor ke­rül annak vitájára. Tájékozott körökben lehet­ségesnek tartják, hogy Roland kérni fogja a közgyűlést, biz­tosítson elsőbbséget a határo­zati javaslat vitájának.­ Az AFP jelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterel­nök pénteken ebéden látta vendégül a szocialista küldött­ségek vezetőit, valamint Titó elnököt, Nasszert, Mulai Hasszán marokkói trónörö­köst, Nehru indiai miniszter­­elnököt, Szelem libanoni mi­niszterelnököt, Kob­ala nepáli miniszterelnököt és Nairn af­gán miniszterelnökhelyettest. Pénteken New Yorkba ér­kezett Menzies ausztráliai miniszterelnök, hogy részt ve­gyen az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán — jelenti az ADN. Nyugati hírügynökségiek je­lentése szer­int Macmillan angol miniszterelnök szomba­ton Washingtonba utazik, hogy Eisenhower elnökkel tanácskozzék. Macmillant el­kíséri lord Home külügymi­niszter, New York (MTI) Az ENSZ- közgyűlés pénteken délután — magyar idő szerint 20.16 óra­kor — folytatta a nemzetközi helyzet általános vitáját. A délutáni ülésen elsőnek Ahmed Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke szólalt fel. A Reuter jelenti, hogy Su­karno elnök öt ország küldött­sége — Ghána, India, az Egye­sült Arab Köztársaság, Jugo­szlávia és Indonézia — nevé­ben határozati javaslatot ter­jesztett a közgyűlés elé. A ja­vaslat felszólítja Hruscsov szovjet miniszterelnököt és Eisenhower amerikai elnököt, hogy a vitás kérdések tárgya­lások útján történő rendezése érdekében állítsák helyre egy­más közti kapcsolataikat. Sukarno — mint az ADN jelenti — beszédében indítvá­nyozta, hogy tegyék át az ENSZ székhelyét a hideghá­ború légköréből Ázsiába, Af­rikába vagy Genfbe. Javasol­ta, szervezzék át az ENSZ-et, hogy az napjaink világának valódi helyzetét tükrözze. Szükség van — mondotta — a Biztonsági Tanács, az ENSZ más szervei, sőt talán a titkár­ság átszervezésére, a mandá­tumok megoszlásának módo- Kitüntetéses doktoravatás Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) nek sorén az elmúlt tanév­ben 39 oktató 133 hetet töl­tött külföldi tanulmányúton, ezen idő alatt az egyetem 67 külföldi tudóst látott vendé­gül, összesen 54 hétre. A párt- és államvezetés minden anyagi és erkölcsi tá­mogatást megad tanulóifjú- ] Ságunknak boldogulásához, a szocialista haza ügyét szolgá-­­­ló­­munkára való felkészülés­hez. Kész a legmagasabb el­ismerésre is, amint ezt ép­pen most, dr. Kántor Sán­dor kitüntetése bizonyítja. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkeznünk a feladatokról sem, amelyek az új fiatal ér­telmiségiek előtt állnak. Ne­kik mind nagyobb részt kell vállanok a szocializmus építésében, hazánk és népünk javára, hogy biztost állást nyerjen és megélhetése legyen. Ma egészen más a helyzet —­ mondotta Dobi István. — Ismeretesek az ötéves terv irányelvei, amelyeknek ki­dolgozása most van folyamat­ban. De ha csak az egyetem fejlődését nézik , ebben is az egész ország fejlődésének képe tükröződik. Beszélt ezután az egyetem óriási arányú fejlődéséről, s arról, hogy a párt- és kor­mányszervek, bármilyen mun­kakörbe kerüljenek is, mindig segítenek és megbecsülik az orvosok munkáját. Ezután Dobi elvtárs át­nyújtotta Juhász Nagy Sán­dornak és Óvári Imre Pál­nak kiváló munkájuk elis­meréseképpen a kitüntetéses doktorrá avatás jelét, a Ma­gyar Népköztársaság címeré­vel ékes aranygyűrűt. Végül dr. Kesztyűs Lóránd, az egyetem rektora mondott beszédet. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. NAPLÓ, 1960. OKT. 1., SZOMBAT Magyar államférfiak távirata a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, MAO CE-TUNG elvtársnak, Kína Kommunista Pártja elnökének, CSUD­EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének, CSU­TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökének, PEKING. A kínai nép dicsőséges, forradalmi harcainak világra­­­­szóló győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. év­­­­fordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­­­­nácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága,­­ a forradalmi munkás-paraszt kormány és népének nevében­­ forró, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és a Kínai­­ Népköztársaság hős népének. A hatalmas kínai nép, dicső kommunista pártja vezeté­sével, lelkes, önfeláldozó, alkotómunkával a szocialista forra­dalom és a szocializmus építése terén, az elmúlt 11 év alatt lenyűgöző eredményeket ért el. E nagyszerű eredmények — párosulva a világ békéjét szolgáló lankadatlan erőfeszítései­vel, állhatatos antiimperialista és antikolonialista harcával — szerves és kiemelkedő részét képezik a szocialista tábor legyőzhetetlen erejének. A magyar nép és kormánya őszintén nagyrabecsüli és határozottan támogatja a Kínai Népköztársaság következetes békepolitikáját, Ázsia, s a Csendes-óceán térsége országainak kollektív biztonságáért, békéjéért folytatott harcát és határo­zottan elítéli az Imperialisták Kína ellen folytatott akna­munkáját. Jogos és igazságos a kínai nép harca országa egységének helyreállításáért. A magyar nép is követeli, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg az őt megillető törvényes helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és minden nemzetközi szervezetben. Szívből kívánjuk, hogy a magyar és kínai nép testvéri barátsága és együttműködése népeink, a világbéke és az em­beri haladás érdekében tovább fejlődjék, erősödjék. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk önöknek és a kínai népnek további sikereket a szocializmus győzelmes fel­építéséért és a béke megőrzéséért folytatott nemes küzdel­mükhöz. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. DR. MÜNNICH FERENC, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ★ Táviratot küldött az évforduló alkalmából Csen Ji-nek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének, dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is.­­ A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött a szakszer­vezetek össz-kínai szövetségének. (MTI) Ünnepélyes doktoravatás az Orvostudományi Egyetemen Szünet után került sor Ju­hász Nagy Sándor és Óvári Imre Pál orvosok avatására. Az ünnepi tanácsülést dr. Kesztyűs Lóránd, a debrece­ni Orvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Dr. Bot György rektorhelyettes is­mertette a két doktorjelölt doktori szigorlatának ered­ményeit. Mindkét kitünteté­ses doktorjelölt minden vizs­gáját, a középiskolától kezd­ve kitűnő, illetve jeles ered­ménnyel végezte. Juhász Nagy Sándor kö­szöntötte Dobi Istvánt, az El­nöki Tanács elnökét, meg­köszönve megjelenését, Óvá­ri Imre Pál pedig előterjesz­tette doktorráavatási kérel­müket. A két jelölt ezután ismer­tette doktori értekezését. Majd az ünnepélyes esküté­tel és doktorráavatás követ­kezett. A rektor, a két rek­torhelyettes kézfogásukkal doktorrá fogadták Juhász Nagy Sándort és Óvári Imre Pált, és ünnepélyesen átad­ták doktori oklevelüket. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke emelkedett ez­után szólásra. Beszédében többek között elmondotta, hogy amióta önállóvá vált a debreceni Orvostudományi Egyetem, első alkalommal ke­rült sor kitüntetéses doktor­­ráavatásra. A mostani dok­­torráavatás másképpen tör­ténik, mint 1933-ban ugyan­itt, amikor is Horthy kor­mányzó képviselője beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy a magyar ifjúság sorsa nem irigylésre méltó, sivár, gon­dokkal teli, kétségbeejtő, mert alig lehet reménye. Kollégiummá nyilvánították a debreceni Orvostudományi Egyetem diákotthonát Péntek este Doleschák­ Fri­­gyes egészségügyi miniszter jelenlétében nyilvánították kollégiummá a debreceni Or­vostudományi Egyetem több mint 250 személyes diákott­honát. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában megrendezett ün­nepségen megjelent Stozics­­ki Ferenc, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára, Siti András, az MSZMP debreceni városi bi­zottságának titkára, Csahos József a debreceni városi ta­nár( v. b. titkára, Szabó Fe­renc, a KISZ Központi Bi­zottságának képviselője, az Orvostudományi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem rektorai, professzo­rai, az egyetem hallgatói és az érdeklődő közönség. Bodnár Imre, a diákotthon igazgatója mondott megnyitó beszédet, majd dr. Doleschall Frigyes egészségügyi minisz­ter nyújtotta át a kollégium vezetőinek a kollégiummá nyilvánítást elismerő okleve­let, melyet a KISZ Központi Bizottsága és az Egészségügyi Minisztérium hagyott jóvá. Szabó Ferenc, a KISZ Köz­ponti Bizottsága üdvözletét tolmácsolta, majd dr. Kesz­tyűs Lóránd, a debreceni Or­vostudományi Egyetem rek­tora méltatta a kollégiummá nyilvánítás jelentőségét és ismertetette a Markusovszki kollégium névadójának, Mar­­kusovszki 48-as szabadsághar­cos orvosőrnagynak a mun­kásságát A kollégiummá avatást a debreceni orvos­tan­hal­lgatók műsora követte.

Next