Hajdú-Bihari Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Történjenek együttes erőfeszítések a nemzetközi helyzet megjavítására Hruscsov és Brezsnyev­­ újévi üzenetváltása Kennedyvel Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija kedd esti számában közli azokat az újévi üzene­teket, amelyeket Hruscsov szovjet kormányfő és Brezs­nyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnö­ke váltott Kennedy amerikai elnökkel. A szovjet vezető államfér­fiak távirata kifejti, hogy „1962-ben olyan események­re került sor, amelyeknek végzetes fejleményeit azért sikerült elkerülni, mert a fe­lek józanul kezelték a kér­déseket, és a kompromisszu­mok útjára léptek”. — Most a világ népei ener­gikus erőfeszítéseket várnak tőlünk annak érdekében, hogy megoldódjanak azok a halaszthatatlan problémák, amelyek új válságok kirob­banásával fenyegetnek, to­vábbá annak érdekében, hogy tartósan biztosítva le­gyenek a békés élet és az al­kotó munka feltételei — írja a továbbiakban Hruscsov és Brezsnyev. A szovjet vezető államfér­fiak annak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy az új év során „javuljanak meg országaink kapcsolatai, és történjenek együttes erőfeszí­tések a nemzetközi helyzet határozott megjavítására az egész emberiség érdekében”. Kennedy amerikai elnök Hruscsovhoz és Brezsnyevhez intézett újévi üzenetében a következőket írja: „Az amerikai nép attól a hó óhajtól eltelve néz a most beköszöntő új év elébe, hogy haladás történjék­ a bé­ke ügyében. Részünkről biz­tosíthatom Önöket, hogy nem fogunk elszalasztani egyetlen lehetőséget sem az egyete­mes béke és az összes nép kölcsönös megértésének elő­mozdítására”. Az Izvesztyija kedd esti száma közli Hruscsov szovjet és Macmillan angol kormány­fő újévi üzenetváltásának szövegét is. Hruscsov üzenetében kife­jezi azt a reményét, hogy az új év során „tovább fejlőd­nek az angol—szovjet kap­csolatok országaink népei, a világ békéje javára”. — A Karib-tenger térsé­gében nemrég lezajlott vál­ság leküzdése igazolja — mu­tat rá Hruscsov —, hogy még a legélesebb problémát is meg lehet oldani békésen, ha az érdekelt felek jóakaratot tanúsítanak. „Szeretném re­mélni, hogy Nagy-Britannia kormánya a szovjet kormány­hoz hasonlóan erőfeszítéseket fog tenni, hogy megtaláljuk a megoldást az általános és teljes leszerelés valamint a német békerendezés égető problémáira” — írja Hrus­csov. Macmillan válaszában hangsúlyozza, Nagy-Britannia kormánya „minden erejével arra törekszik, hogy megta­láljuk a megoldást tárgya­lások útján azokra a nehéz problémákra, amelyeknek tisztázásától a világ békéje függ”. Macmillan osztja Hruscsov azon reményét, hogy az új évben a Szovjetunió és Nagy- Britannia kapcsolatai tovább fejlődnek. (MTI) „ENGEDMÉNYÉRT ENGEDMÉNYT“ Az új esztendő előestjén a londoni Daily Express kérdé­seket tett fel Hruscsov szovjet miniszterelnöknek. A szovjet miniszterelnök nyilatkozott a német kérdés­ről, Nyugat-Berlin jövőjéről, az ésszerű kompromisszumok politikájáról, a szovjet—ame­rikai viszonyról, a leszerelés ügyéről, a népek újévi várako­zásairól. A nyilatkozatot kommentál­va a nyugatnémet Rheinzei­­tung hangsúlyozza: Hruscsov véleménye szerint kompro­misszum útján kell bekövet­kezni a fordulatnak 1963-ban a nemzetközi helyzetben. En­gedményért engedményt. Ez természetesen helyes, és ez­zel egyetértenek a józanul gondolkodó nyugati politiku­sok is. Nagy lehetőségek nyílnak a kompromisszumra a két né­met állam közötti kapcsola­tok rendezése terén — mu­tat rá a továbbiakban a lap. A Rheinische Post c. lap azt emeli ki címében az in­terjúból, hogy „Hruscsov kompromisszumot ajánl a berlini kérdésben”. A lap ezzel az alcímmel közli Hrus­csov­­ nyilatkozatának, kivona­tos szövegét: ’­A’ ’Nyugatnak a nagy Roosevelt szellemé­ben hozzá kell járulni a megoldáshoz”. Csembe egyezkedni akar Katangai helyzetkép 32 kilométernyire délkeletre átkeltek a Lufira folyón. Az ENSZ-katonák Elisabethville­­ből indultak el. A visszavonu­ló katangaiak felrobbantották a folyón átvezető hidat, az ENSZ-katonaság ezért ponton­­hídon kelt át a túlsó partra. Ekkor egy zászlóalj­nyi katan­gai támadt rájuk, heves ösz­­szecsapás kerekedett, a szem­benálló felek nehéz géppuskák­ból lőtték egymást. Három indiai ENSZ-katona meghalt, és 14 megsebesült. A katan­­giak ekkor elmenekültek. A tartomány fővárosába már megérkeztek a központi kormány képviselői. Csembe katangai elnök kö­zölte, kész visszatérni Elisa­­bethville-be, ha a nyugati or­szágok konzuljai útközben „elébe járulnak”, és elkísérik­ a tartományi fővárosba. Az AP londoni jelentése szerint az angol külügyminisz­térium szóvivője közölte, hogy az elisabethville-i angol kon­zul hajlandó Csőmbe elé menni, és más konzulokkal együtt a tartomány székhelyé­re kísérni. Ily módon biztosíta­ni kívánják, hogy katonailag senki se üssön rajta Csőmben és kíséretén. Leopoldville-i diplomáciai körökben közölték, hogy Csőmbe sürgős kéréssel for­dult U Thant ENSZ-főtitkár­­hoz. A katangai diktátor­ azt kérte, hogy találkozhasson az ENSZ valamelyik képviselőjé­vel, de feltételül nyomban hozzá , is fűzte, csak olyannal hajlandó ta­lálkozni, aki „nem vesz részt” az ENSZ jelenlegi akciójában. A nyugati hírügynökségek brüsszeli jelentésükben arról tájékoztatnak, hogy a nagy ka­tangai bányászati konszern, az Union Miniére közölte, kép­viselői Leopoldville­be utaznak, hogy „támogas­sák“ a központi kormány és Katanga képviselőit a társa­ság exportjövedelméről foly­tatott tanácskozásokban. Leopoldville (MTI) A nyu­gati hírügynökségek legújabb jelentése szerint a Katangá­­ban előrenyomuló indiai ENSZ-csapatok Jodelville-től Kuba a forradalom győzelmének negyedik évfordulóját ünnepelte Havanna (TASZSZ). Kuba népe szerdán megünnepelte a kubai forradalom győzel­mének negyedik évfordulóját. Havannában a José Marti téren katonai díszszemle és színpompás népi felvonulás volt. Fidel Castro miniszterel­nök nagy beszédet mondott. Moszkva (TASZSZ): A ku­bai forradalom győzelmének negyedik évfordulóján Carlos Olivarez Sanchez, a Kubai Köztársaság moszkvai nagy­követe a Szovjetunió népgaz­dasági kiállításának hangver­senytermében megszervezte a Moszkvában élő kubai ál­lampolgárok találkozóját az SZKP, a szovjet kormány, a szovjet társadalmi szerveze­tek képviselőivel. Megjelent a találkozón Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Jurij And­ropov, a Központi Bizottság titkára, a szovjet kormány több tagja, különböző társa­dalmi szervezetek számos vezetője. Ott volt Henry Winston, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának egyik vezetője. A találkozón Mihail Szusz­lov és Carlos Olivarez San­chez beszédet mondott. * A moszkvai televízió szer­dán a kubai forradalom 4. évfordulója alkalmából köz­vetítette Carlos Olivarez Sanchez kubai nagykövet be­szédét A nagykövet kijelentette, hogy a kubai nép a „Haza vagy halál” jelszóval eltökél­ten lépett a szocializmus épí­tésének útjára. A forradalmi eredmények elérésében nagy segítséget nyújtottak Kubá­nak barátai, élükön a Szov­jetunióval, a hatalmas szo­cialista táborral. Carlos Oli­varez Sanchez hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom nemcsak a kubai nép számá­ra fontos szakasz, hanem történelmi esemény a többi latin-amerikai nép számára is. Fogadás Havannában a kubai forradalom évfordulóján Havanna (TA­SZSZ): Osval­­do Dorticos kubai elnök ja­nuár 1-én nagy fogadást adott Havannában a kubai forradalom győzelmének ne­gyedik évfordulója alkalmá­ból. A fogadáson megjelentek Raul Castro miniszterelnök­­helyettes, Bias Roca, Joaquin Ordoquiz, Augusto Martinez Sanchez, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek or­szágos vezetőségének tagjai és más vezető személyiségek, a különböző forradalmi és társadalmi szervezetek kép­viselői. A külföldi vendégek között részt vett a fogadáson Pavel Popovics szovjet űr­hajós, P. N. Fedoszejev, a forradalom évfordulójának ün­nepségeire Kubába érkezett szovjet küldöttség vezetője, N. J. Krilov marsall, a szov­jet katonai küldöttség vezető­je és a küldöttség tagjai. A fogadás után meleghan­gú baráti beszélgetés alakult ki Dorticos elnök, Raul Cast­ro miniszterelnökhelyettes, valamint Pavel Popovics és Fedoszejev között. A beszél­getésben részt vett A. J. Alekszejev, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Oscar Mas Bringuez, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a kubai forrada­lom győzelmé­nek negyedik évfordulója alkalmából szer­dán este fogadást adott a Gellért szállóban. A fogadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai: Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Lo­sonczi Pál, Pap János, Péter János, Tausz János, a Mi­nisztertanács tagjai, a politi­kai, a gazdasági és a kultu­rális élet több más vezető személyisége. (MTI) Túl a 24 millió Lilon­gét­rec Moszkva (TASZSZ). 1962. december 26. és 1963. január 1. között a Mars—1 önmű­ködő űrállomással rendszere­sen megteremtették a rádió­összeköttetést. Az űrállo­másról telemetrikus értesü­léseket nyertek, végrehajtot­ták a pályaelemek szükséges módosításait. 1963. január 2-án moszkvai idő szerint nyolc órakor az űrállomás helyét a következő csillagászati koordináták ha­tározzák meg: rektaszcenzió — 6 óra 27 perc, deklináció — 39 fok 52 perc. A Mars—1 űrállomás ekkor huszonnégy­millió 227 ezer kilométerre volt a földtől. (MTI) Magyar és külföldi államférfiak táviratváltása Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke újév al­kalmából táviratban üdvözöl­te Ny. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkárát, a miniszter­­tanács elnökét és L. I. Brezs­­nyevet, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnökét. „Együtt örülünk — írják többek között — azok­nak a világra szóló eredmé­nyeknek, amelyeket a testvéri szovjet nép a kommunizmus építésében a nemzetközi béke és biztonság védelmében el­ért ... Az újév alkalmából to­vábbi sok sikert és jó egész­séget kívánunk Önöknek”. Ny. Sz. Hruscsov és L. I. Brezsnyev a magyar vezetők­höz intézett táviratukban közük jókívánságaikat. „A szovjet nép — írják — őszin­tén örül a testvéri magyar nép sikereinek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével elért a szo­cializmus alapjainak építésé­ben. Nem kétséges, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének nagyszerű fel­adatait szintén sikeresen meg­oldják. Kívánunk Önöknek, kedves barátaink és a Magyar Népköztársaság minden dol­gozójának az új esztendőben is további sikereket a szo­cialista építésben, a béke­harcban. Péter János külügyminiszter az újév alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte Andrej Gromiko szovjet külügymi­nisztert, Gromiko pedig Péter Jánost. Ugyancsak­­ újévi táv­iratváltás volt a magyar álla­mi és pártvezetők, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság állami és pártvezetői között. Az új esztendő alkalmából a magyar államférfiak számos más ország vezetőivel is üd­­vözlőtáviratot váltottak, így eddig Algéria, Afganisztán, Ausztria, Bolívia, Csád, az Egyesült Arab Köztársaság, Gabon, Görögország, Guinea, Irán, Líbia, Mali, a Szíriai Arab Köztársaság és Tunézia vezetőiktől kaptak illetve ezek­be az országokba küldtek új­évi üdvözlő táviratot. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Mona Lisa vagy De Gaulle? A minap ismét szóba ke­rült, hogy De Gaulle talál­kozik Kennedy amerikai el­nökkel. Az illem most úgy diktálná, hogy a francia el­nök utazzék Washingtonba, s visszaadja amerikai kollégá­ja látogatását. De miután a jelen találkozó témája kelle­metlen lenne, a francia el­nöki hivatal csendes célzá­sokat tesz arra vonatkozóan, hogy De Gaulle nagyon el van foglalva, s hogy ősz előtt aligha lesz ideje átkelni az óceánon. Nem lesz ideje, mert nem is akarja, hogy legyen. Ken­nedy ugyanis megint ki akar­ja oktatni a tábornok-elnö­köt, s meg akarja magyaráz­ni neki, hogy az önálló fran­cia atomütőerő helyett egy­­gyezzék bele a NATO-atol­­­erőbe, ami felett az USA gyakorolná a felügyeletet. De Gaulle tehát úgy okosko­dik, hogy „aki időt nyer, életet nyer”, illetve jelen esetben atomütöe őt. A rossz nyelvek szerint De Gaulle azért kü­ldte a múlt hónapban a Mona Lisat Amerikába, hogy ezzel emnl­­hítse a hűvösödő francia— amerikai viszonyt. V lenne, ha jövőben is reá­l­­­nák a diplomáciai küls­dt -seket. Feltétlenül jobb sz­olgá­­lato­kat tenne a világnak, mint két atomhaderőről tárgyaló elnök. Nem old meg semmit­ Az angol parlamentben még mindig nem ült el a Skybolt-vita. A Skybolt rossz boltnak bizonyult, s az an­golok most attól tartanak, hogy Kennedy még rosszabb boltot akar ráerőltetni az an­golokra. A Polaris program ugyanis végképp szertefosz­­latná azt a reményt, hogy Anglia önálló atomerővel rendelkezzék, s saját hazájá­ban rakétákat gyártson. Jó­zan ésszel ennek örülni kel­lene, viszont bőven akadnak olyan angol képviselők, akik éppen emiatt háborodnak EÚTÉK. Újév táján az állam- és kor­mányfők számos levélben, táviratban köszöntötték egy­mást, vontak mérleget az el­múlt esztendőről, s fejezték ki óhajukat, hogy a világon 1963 sikereket hoz, közelebb hozza a népeket és kormá­nyokat, megoldja a rende­zetlen kérdéseket. Az üze­netek, levelek és táviratok sokasága udvarias, kellemes hangú, ünnepélyes volt, tar­talmukban dominált a béke szó és a gondolat, úgy tűnt, mintha egy napra valóban mindenki legjobb szándékát fel. Néhány konzervatív hon­atya egy közös beadványban azzal érvelt a Poláris prog­ram ellen, hogy ezzel meg­szűnik az angol rakétagyár­r­­ás lehetősége, s befagy az a terv, mely rakéták angliai előállításával akarta megol­dani az egyre súlyosodó mun­kanélküliséget. Hogy erre a legjobb mód lenne a skyborí­­tatlan és polaristalan világ, arra nem gondoltak a képvi­selők. Ők még ott tartanak, hogy a fegyverektől remélik problémáik megoldását. Pe­dig se a gyártott, se a kilőtt rakéta nem old meg semmit, vette volna elő, s kivétel nélkül a közeledést óhajtaná. Jó lenne ezeket a távirato­kat és leveleket gondosan el­tenni, megőrizni. S év köz­ben gyakran előszedegetni. Minden olyan esetben, ami­kor valaki másként tesz,­ mint azt újév napján ígérte. Úgy véljük, ezzel meg le­hetne mozgatni néha-néha a lelkiismeretet. És­­akkor a következő újévkor a sok­ ígéret megvalósult légköré­­ben koccinthatnának a poli­tikusok. "a-v«* Milyen lesz az új év? Az új esztendő első percei­ben a világon általában mindenütt csend volt. Har­cot, mozgalmat, csetepatét és nyugtalanságot csak Kongó­ból jelentettek. Csembe és az ENSZ csapott össze, s úgy tűnt, mintha a katangai dik­tátor az egész világgal haj­landó lenne szembeszállni s a végsőkig védeni megbízói érdekeit. Ő beígérte a vég­pusztítást, zsoldosai levegő­be repítették a hidakat, át­kelőhelyeket, s mozsárágyúk­ból tüzet nyitottak a világ­szervezeti csapatokra. Köz­ben a központi kongói kor­mány is viaskodott a belpo­litikai válsággal, s a távoli hatalmas afrikai ország is­mét a zűrzavar képét mutat­ta. Boldog új év? Boldogabb 1963? Nem ezt ígérik ez első napok. Jó szándékú ENSZ-főtitkári nyilatkozat, kevéssé határozott ENSZ-katonai ak­ció, angol—amerikai—belga üzleti és diplomáciai, keres­kedelmi tevékenység, belső széttagoltság és külső be­­avatkozás jellemzi az eszten­­dő első napjait. i Hogy mi lesz mindebből? -j Senki nem tud válaszolni. j Túl sokak érdeke, hogy : *“ zűrzavar maradjon, a ren­­­dezetlenség tartósodjék. Y­Hogy mi lenne mindenért?..a lett a kongói népek érdeke? Arról 1963 első napjaiban is kevés szót hallottunk. Pedig ez lenne elsősorban a lényeg. Reméljük, hogy az igen költ­séges ENSZ-akció végül is eredményez legalább any­­nyit, hogy ezt is figyelembe veszik. Elvégre az ügyben mégiscsak a legérdekelteb­­bekről van szó. B. L. Gyalogosok, vigyázzunk! Csúszós a járda — 71 baleset egy nap alatt Súlyos helyzetet teremtett Hajdú-Biharban a rend­kívül változékony időjá­rás. Az új esztendő első napján elég hideg volt, azt enyhülés követte, másodikén hajnalra virradóra fagyott, majd hószitálás kezdődött. A hó alatti síkos, fagyos út sok embert megtévesztett. A munkába siető emberek közül jónéhányat baleset ért. Délre már nagyon megszaporodott a segítségre szorulók száma, a megyei rendelőintézetnek se­gítséget is kellett kérni. Több mint száz azoknak a száma, akik kisebb-nagyobb sérülés­sel bekerültek a rendelőinté­zetbe. Az esti órákban megkeres­tük a megyei tanács kórházá­nak baleseti osztályát. Amint azt dr. Fülöp György segédor­vos elmondotta, reggel nyolctól este fél kilencig ösz­­szesen 71 személyt vettek ke­zelés alá! Az igénybevétel oly nagy volt, hogy két kórtermet „kölcsön" kellett kérni ,más osztálytól. A sérülések java­része csukló- és bokatörés. Négy-öt agyrázkódás is tör­tént. A betegek között életve­szélyes sérült nincs. Sajnos, három embernél műtétre lesz­ szükség. Az év első munkanapja te­hát alaposan igénybe vette a­­­ mentőket, a sebészorvosokat. A sok baleset arra figyelmez­teti a járókelőket, hogy foko­zott figyelemmel közlekedje­nek. Arra is int a sok sérülés: lelkiismereti kötelességüknek tartják a házfelügyelők, a há­zigazdák és közintézmények gondnokai, hogy mindenütt le­szórják a járdákat, az­ úttestek átjáróit. Csak így vehetjük elejét a további sérüléseknek. 2. oldal — 1963. január­­­ tósDOBmjini in »I» m NAPLÓ

Next