Hajdú-Bihari Napló, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

A nyugati álláspont merevség tükrözi az angol—amerikai emlékirat Genf (MTI) Hétfőn délelőtt tartotta Genf­ben 115. plená­ris ülését a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Az ülé­sen — mint minden hétfőn — az atomfegyver-kísérletek el­tiltásának kérdéséről folytat­tak vitát. Az elsőnek felszólaló Blusz­­tajn lengyel küldött hangsú­lyozta, hogy a nyugati hatal­mak csak azért hozakodnak elő egyre újabb és újabb technikai tudományos részlet­­kérdésekkel, mert így akar­ják leplezni az atomfegyver­kísérletek megszüntetésével kapcsolatban elfoglalt nega­tív álláspontjukat. Az ülésen Stelle amerikai küldött az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nevében közös emlékiratot terjesztett elő. Az emlékirat nem tartal­maz új mozzanatokat. Csupán összefoglalja mindazokat a javaslatokat, amelyeket a két angolszász küldöttség az el­múlt hónapokban az atom­csend kérdésében előterjesz­tett. A nyugati emlékirat híven tükrözi az angolszászoknak ezt az igyekezetét, hogy a föld alatti robbantások ellenőr­zésével kapcsolatban a rész­letkérdések mellékvágányára tereljék az értekezletet. A lé­nyegbevágó kérdésekben pe­dig újabb bizonyítékát adja az Egyesült Államok és Nagy- Britannia merev, megegyezés ellenes álláspontjának. Az emlékirat ragaszkodik az évenkénti 7 nemzetközi hely­színi ellenőrzéshez, követeli, hogy minden egyes ellenőrzés egy 500 négyzetkilométer te­rületre terjedjen ki, s végül indítványozza, hogy a három atomhatalom mindegyikének területén 717 automatikus szeizmikus állomást, úgyne­vezett „fekete dobozt” he­lyezzenek el.­­ Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában újból leszö­gezte kormányának álláspont­ját, az atomcsend kérdésében és hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs évente két-három nemzetközi helyszíni ellen­őrzésnél többet követelni. Ez ugyanis teljes mértékben ele­gendő a megfelelő ellenőrzés megvalósításához. A szovjet küldött amerikai államférfiakat — köztük Bush külügyminisztert és Humphrey szenátort — idézve felhívta a figyelmet arra, hogy az ameri­kai tudósok az utóbbi időben jelentős eredményeket értek el a gyanús szeizmikus jelen­ségek észlelésének techniká­jában, ezt azonban eltitkol­­­­ják a közvélemény elől. A bizottság szerdán délelőtt tartja következő plenáris ülé­sét. Egy hónapja tart a francia bányászok sztrájkja , Párizs (MTI). A francia szénbányászok sztrájkja hét­főn második hónapjába lépett. Ebből az alkalomból a három nagy szakszervezet újabb nyi­latkozatban szögezte le ál­láspontját. A CGT, a keresz­tény CFTC és a szocialista Force Ouvriere határozottan kitart a sztrájk folytatása mellett. A bányászok mindad­dig nem veszik fel a munkát, amíg a kormány nem teljesí­ti követeléseik lényegét. Vasárnap a kelet-franciaor­szági szén­medence bányászai Mertebachban tartottak nagy­gyűlést, s újból leszögezték: a sztrájk ötödik hetében töret­len a bányászok egysége, hiá­bavaló a kormánynak az a számítása, hogy a nélkülözés megadásra kényszeríti a bá­nyászokat. A francia munkásosztály, a lakosság csaknem valamennyi rétege, továbbra is támogatja a bányászok harcát. Az üze­mekben, hivatalokban a dol­gozók egynapi keresetüket ajánlották fel a bányászok sztrájkalapjára. A nagyváro­sokban a munkáscsaládok több tízezer bányász­ gyerme­ket látnak vendégül a húsvéti vakáció alatt. Vasárnap több mint ezer gyermek érkezett Párizsba Észak-Franci­aország­­ból. Az egy hónapja tartó szén­bányász sztrájk eddig négy­millió tonna széntől fosztotta meg a francia gazdaságot. A szénhiány egyre erőteljeseb­ben érezteti, hatását az ipar­ban. Egyes hőerőművek már beszüntették működésüket. Az Angliából érkezett szénszál­lítmányok a nyugat-franciaor­szági kikötőkben vesztegelnek, a dokkmunkások mindenütt megtagadták a szén kirakását. Párizs (MTI): Párizsban hétfőn este bejelentették, hogy a négy francia bányász szak­szervezet képviselői kedden délelőtt találkoznak az állami kezelésben levő francia szén­bányák vezetőségének képvi­selőivel. A két fél képviselői között a tárgyalások március 24-én történt megszakadása óta ez lesz az első hivatalos érintkezés. Személyi igazolvány kiosztó ünnepség A Debrecen I. kerületi Ta­nács társadalmi események állandó bizottsága hétfőn dél­után személyi igazolvány ki­osztó ünnepélyt rendezett. A megyei tanács III. emeleti nagytermét zsúfolásig megtöl­tötték a szülők és fiatalok, 16 esztendős fiúk és leányok. Az ünnepségen Félepyházi Loránd, az I. kerületi Tanács v. b.-elnökhelyettese köszön­tötte a fiatalokat, akik ez­után, személyi igazolvánnyal a zsebükben a felnőttek sorá­ba lépnek. Az ünnepély vé­gén a debreceni városi és já­rási rendőrkapitányság kép­viselője 400 fiatalnak nyújtot­ta át a személyi igazolványt. TALÁLKOZÁSOK Igaz, a lipcsei vásár már jó ideje véget ért. A vásári építés tóhibáiáik már az új, az őszi vásár költségei gyűlitek. De va­jon napok vagy hetek múltán fakulhat-e az emlékezés? Elmo­­sodhat-e a számos élm­ény vagy Ha Lipcséről esik szó, szin­te mindenki azonnal hozzáte­szi: a vásár. Tavasz és ősz kezdete jelenti e nagy város életének két csúcsát, e két időszak teszi a Világkereske­delem egyik központjává. Már a XII. században itt talál­juk a kalmárok sokaságát, a vásárjog kiváltsága gyorsan fejlődő találkozóhellyé teszi az Elster partján elterülő mező­várost. Ha valaki körsétára szánja magát a mai Lipcsében, ugyancsak nagy fába vágja a fejszéjét, hiszen hatalmas ki­terjedésű, szinte bejárhatatlan várossal találja magát szem­be. Széles, hosszú kőutak, kacskaringók, szűk kis utcák, középkori sikátorok és a házak alatt kígyózó passzázsok út­vesztője csapja be az embert. S e szinte mértani pontosság­gal körülölelt városközpont után semmivel sem egyszerűbb a város határáig egyenletesen beépített, magas házakból áll (1) A vásárok városa tapasztalat? Nem hiszem, van­nak benyomások, megdöbbentő és elgondolkoztató találkozások, melyek versenyképesek a gyor­san pergő napokkal. Ezeket rög­zítette a figyelő szem a ceruza a tiszta papíron, só többi kerület áttekintése sem. Hogy milyen város Lipcse? Túlzás lenne szépnek monda­ni. A városközép hangulata tagadhatatlan, az üzletek, üz­­letházak, keskeny utcák né­mileg a Váci Utcát idézik. A város egésze kicsit szürke be­nyomást tesz az emberre, az utcahosszan húzódó három­emeletes házak sora eléggé komor, túlfegyelmezett han­gulatot áraszt. Sok helyen merednek még az ég felé a háborúban lebombázott há­zak tűzfalai és kéményei, de a szomorú képbe sokszor ve­gyül bele az építkezési daru égbenyúló gémje is. Épületek nőnek a Petersstrassén, a Ringen, épületek alapjait ás­sák a Bayerischer Bahnhof környékén is. Kalauz nélküli villamosok kígyóznak a girbe­­gurda utcákon, szinte lehetet­len útvonalakon jutnak el céljukhoz. Ha nincs nemzet­közi vásár, Lipcse nyugodt, Csendes, a hatalmas területen szinte észre sém venni, hogy több mint félmillió ember él benne. Ez a tempó azonban valames kipástként változik EGY VÁROSSAL, EMBEREKKEL, EMLÉKEKKEL egyik napról a másikra. A Messe — nemzetközi vásár — idején mint bolydult méhkas, olyan a belváros, kiállítók, üzletemberek, látogatók, turis­ták tízezrei töltik meg az Ut±­cákat, melyekről erre az időre a járműforgalmat is kitiltják. Az árumintavásároknak he­lyet adó palotákban szünte­len járnak a liftek, a papír­ipari, háztartási, bőripari, já­ték és ruha bemutatók ter­meiben mozdulni sem lehet. A­­házak alatt, egyik utcából a másikba vezető passzázsok­ban reklám- és fényőrök, s mindenütt bábeli zűrzavar. Az épületeken, az utcák felett, a kirakatokban zászlóartíő, tar­ka forgatag, mely jelzi: Lip­cse a világ sok országából fo­gad vendégeket. Turisták ró­ják az áruházakat, (s milyen kevés van köztük, aki eljut a műemlékekhez!), vásárolnak a könnyűipar bőséges árukész­letéből, s mintha a világkeres­kedelem szele öltet is érinte­né, eladnak, ki jelvényt, ki szalámit, ki cigarettát. E téren kicsit szégyenkezhetünk is, mert hazánk fiai nem mindig a jó ízlés határain belül élték ki az ősi csereösztönt. A parkolóhelyeken a világ minden rendszámával ékített autók ezrei, az idegenek talál­kozóhelyén gyom, pontos és tökéletes Információ, a vásár irodáiban óramű pontossága-568 254 vásárlási utalvány, 575 334 robotgép, 581 085 vil­lanytűzhely, 582 004 rádió, 1 309 148 magnetofon, 1 525 678 rádió, 1 530 542 külföldi uta­zás, 1 533 413 televízió, 1 543 973 televízió, 1 545 284 porszívógép, 1 554 284 padlókefélőgép, 1 555 533 Budapest, VIII. Ba­ross tér 20—21. IV. em. 26. sz. alatti­­ szoba, hallos örökla­kás, 1 559 056 rádió, 1 561 182 vas működő szervezés, a ha­talmas sajtóközpontban min­den egy helyen, amit egy új­ságíró megkívánhat. Sok száz év során kialakult pontos gé­pezet, tökéletes, s mégis köny­­nyed, nem riasztó, sőt meg­nyugtató. A főbb útvonalakon tábla jelzi, merre visz az út a vásárlási utalvány. 1 561 756 rádió, 1 565 078 lemezjátszó, 1 571 858 csemegekosár, 1 589 864 televízió, 1 589 025 mosógép, 1 393 322 rádió, 1 618 241 rádió, 1 623 592 rá­dió, 1 627 201 televízió, 1 630 077 rádió, 1 633 721 robotgép, 1 641 482 villanytűzhely, 1 657 091 külf. társasutazás, 1 680 673 camping felszerelés, 1 681 088 lemezjátszó, 1 691 700 r»▼»»**▼▼*▼*▼▼»»»»****' technikai kiállít«« hatalmas,1 300 060 'négyzetméternyi terü-' letéhez, melyik villamoson­­ utazhat legkönnyebben a ki-« váncsi ember a technika új-J­donságainak megtekintésére. « A Vásár él — tehát él a vá-J ros. Lipcse utánozhatatlan —, így fogalmazott a kiállításon­" részt vevő egyik francia cég" képviselője. Mint mondotta« számos vásáron járt és jár aj világon, de itt valami különös« hangulat, valami magyarázha-t tatlan varázs tölti el még a» számító üzletembert is. Le-is­het-e ezután csodálkozni­ azon, hogy az idén félmillió« ember volt kiváncsi arra, mit­ is takar ez a fogalom: tavaszi* lipcsei vásár? Képzeljük el,­ hogy a városban 9000 kiállító« különféle áruját láthatjuk. J Hatvanhárom ország képvise-« lői keresik az üzleti kapcsola-J tokát, szövik a barátság szá-J táit. Kontinensek randevúja « a vásár. Ceylonit akar látni? J Itt vannak, hogyne, arra tes-« sék. Vagy uruguayit keres?J Igen, arra, ott ahol a szovjet« elvtársak vannak. Hogy merre* van a plaueni gyér kiállítása?« Csak arra tessék, a magyar" pavilon mellett A belgák? A­ belvárosban, a Hansahaustban« találni őket. J Lipcse szívesen és gonddal« fogadja látogatóit. A város" mely egykor a népek csatájá-J nak volt színhelye, most a né-« Pék békés kereskedelmének j » világjelentőségű centruma. J Lenyűgöző. De engedjünk a« tömeg sodrásának, vegyüljünk^ ] bele a zajló forgalomba, is-« , merkelljtünk emberekkel, em-J lékekkel, a vásár látogatóival,« ; mindennel, ami minden évben" ] kétszer a világ előtt Lipcsétől jelenti. Borger Lajos robotgép, 1 698 095 külf. tár­sasutazás, 1 698 866 rádió, 1 701 664 rádió, 1 707 978 vá­sárlási utalvány, 1 748 202 rá­dió, 1 766 678 rádió, 1 771 802 éléskamra utalvány, 1 782 649 motorkerékpár, 1 806 129 rá­dió, 1 807 984 hűtőgép, 1 825 656, rádió, 1 827 130 varrógép, 1 832 007 külf. társasutazás, 1 832 660 külf. társasutazás, 1 853 672 bútor, 1 878 065 tele­vízió, 1 888 754 rádió, 1 889 186 fényképezőgép, 1 889 359 tele­vízió, 1 896 001 fényképezőgép, 1 889 218 bútor, 4 229 599 bútor, 5 580 616 rádió, 5 501 953 mag­netofon, 5 576 287 rádió, 5 579 633 televízió, 5 593 971 éléskamra utalvány, 5 593 200 kerékpár, 5 594 337 fényképe­zőgép, 5 622 922 rádió, 6 300 793 lemezjátszó, 0 308 741 vásárlási utalvány, 6 311 394 éléskamra utalvány, 6 319 022 külföldi társasutazás, 6 323 421 televí­zió, 6 323 756 perzsaszőnyeg, 0 332 063 hűtőgép, 6 336 368 Vásárlási utalvány, 6 341 806 külföldi társasutazás, 6 349 188 magnetofon, 9 563 670 porszívó­­gép, 6 673 840 fényképezőgép, 9 576 393 porszívógép, 9 577 101 bútor, 9 578 434 Vásárlási Utal­vány, 9 593 453 rádió, 9 607 309 személygépkocsi, 9 617 329 rá-, dió, 9 619 473 csemegeskosár. A gyorslista közvetlen a hú­zás után készült, az esetleges számihibeikért felelősséget tierti vállalunk. A nyertes „jutalom­­sorsolás” ferelvényrészt az OTP-fiókok, totók­-lőttekiren­­deltségek, posta útján április 20-ig kell eljuttatni a Sport­­fogadási és Lottóigazgatóság lebonyolítási osztályához. (MTI) Gyorslista a lottó április 1-i jutalomsorsolásról Égszínkék Dederon műszálból készült St. Tropez stílusú Hi­­lóruha. A lipcsei divatbemu­tató egyik legnagyobb sikere volt 7. oldal — 1963. április 7. BAJDÚBIHAM N—«—■ » NAPLÓ ti­­jemmingMa fsa­­ urnám Bukarestben megkezdődtek a magyar —román húszéves távlati terv egyeztető tárgyalások Bukarest (MTI) Bukarest­ben hétfőn megkezdődtek a magyar—román húszéves távlati terv egyeztető tárgya­lások. Az előreláthatóan nyolc-tíz napig tartó megbe­széléseken részt vevő magyar küldöttséget Osztrovszki György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese vezeti. Peralta ezredes megalakította kormányát Guatemala (MTI) Enrique Peralta Azurdia ezredes, a szombatról vasárnapra virra­dó éjszaka végrehajtott állam­csíny során hatalomra jutott katonai junta vezetője hétfőn megalakította kormányát. A külügyminiszteri tisztet Al­berto Herrarte, Guatemala korábbi állandó ENSZ-kül­­dötte kapta. Belügyminiszter Louis Maximiliano Serrano Corzo ezredes lett. Az UPI je­lentése szerint a fegyveres erők felhatalmazták Peral­­tát, hogy rendeletekkel kor­mányozzon. (UPI) M­ateos mexikói elnök Varsóba érkezett Varsó (MTI). Adolfo Lopez Mateos mexikói elnök Alek­­sander Zawadzki, lengyel ál­lamelnök meghívására hétfőn Varsóba érkezett. Az elnök kíséretében van a felesége és leánya, valamint Tello kül­ügyminiszter, továbbá a mexi­kói gazdasági és tudományos élet számos vezetője, a sajtó több munkatársa. A vendéget a varsói repülő­téren Aleksan­der Zawadzki, az államtanács, elnöke, Józef Cyranki­ewicz miniszterelnök és a lengyel kormány több tagja fogadta. A mexikói elnököt A. Za­wadzki üdvözölte, majd sza­vaira Adolfo Lopez Mateos válaszolt. Mateos mexikói elnök és kísérete hétfőn délután ud­variassági látogatást tett a lengyel állam vezetőinél, meg­koszorúzta az ismeretlen ka­tona sírját, ismerkedett Varsó­val, majd megkezdődtek a két ország gazdasági szakemberei­nek tanácskozásai. Este a kül­döttség részt vett Zwadakdnak az államtanács elnökének fo­gadásán. Z­ENDÜLÉS A HALADÁS ELLEN Guatemalai helyzetkép Enrique Peraltay Zabria ez­redes, Guatemala volt hadügy­minisztere katonai puccsot hajtott vég­re az országban, aminek következményeként Miguel Ydigoras Fuentes elnök Nicaraguába menekült, az al­kotmányt felfüggesztették, a parlamentet szétkergették és a politikai pártok működését be­tiltották. A katonai puccs jobb­oldali, még inkább az mint Fuentes rendszere volt, mely fenntartás nélküli amerikaba­rát politikájával amúgy sem volt haladó. Az államcsíny okát a katonai mozgalom ab­ban jelölte meg, hogy Guate­malába visszatért a hajdani halad­ószellemű elnök, dr. José Arevalo, s félő volt, hogy en­nek eredményeként megélén­külnek azok a népi mozgal­mak, amelyek már egy ízben megteremtették a reformok lehetőségét. Az esemény nyomán vessünk egy pillantást Guatemalára és a közel­múlt évek rövid történelmi hely­zetére. Közép-Amerika legészakibb országáról van szó. Négy ország­gal és két tengerrel határos, te­rülete 108 889 négyzetkilométer, la­kossága megközelíti a négymilliót. Elmaradott, monokulturális mező­gazdasági ország, fő terménye a kávé és a banán. Az ország gaz­dasági életét — s ezzel együtt po­litikai irányítását is — három ame­rikai nagyvállalat tartja a kezé­ben, a United Fruit, az Interna­tional Railways és az Empressa Electrica de Guatemala. Ipara csak a helyi fogyasztást szolgálja. 1944 októberében népi felkelés meg­dönti Ubico utódjának, Federico Ponce tábornok diktatúráját, s a hatalmat a baloldali Nemzeti Új­jászületési Front veszi át. Tíz évig tartotta magát a haladó mozgalom,a melynek hatalma alatt az elnöki tisztet dr. José Arevalo, majd Jacobo Arbenz Ouzmán töltötte be. 1954. június 27-én az United Fruit támogatásával emigráns­­tisztek megtámadják az országot, s demokratikus erők helyébe ka­tonai junta lép. Majd Armas ez­redes kerül az elnöki székbe, aki­nek antidemokratikus rendeletei számos tüntetést eredményeznek. De Armast is utoléri a közép-ame­rikai diktátorok szokásos végzete, 1957. július 26-án egyik testőre meggyilkolja. A kiírt elnökválasz­táson a Nemzeti Demokratikus Mozgalom jelöltje, Ortiz Passa­­relli győz, de győzelmét a szélső­jobboldali Ydigoras Fuentes­tá­ , hornok nem ismeri el. katonai fel­kelést robbant ki. Általános vá­lasztások helyett a nemzetgyűlés választ elnököt, s Ydigoras átveszi a hatalmat. Az új elnök eg­y pil­lanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy hű barátja az Egye­sült Államoknak. Kiképzőtábort engedélyez a kubai ellenforradal­­mároknak letartóztatja a balol­dali pártok vezetőit, s katonai kormányzatot vezet be. Az elnökválasztás ideje ro­hamosan közeledett. A balol­dali erők az elmúlt évek alatt komoly erővé nőttek, s egy elnökválasztás esetén szinte biztos sikerre számíthattak. Ezért volt elsősorban szüksé­ges a szélsőjobboldali tisztek puccsára. Lépésükkel a szél­sőjobboldali elnököt távozás­ra kényszerítették, s az alkot­mány hatályon kívül helyezé­sével kitolhatták a választás időpontját, s felszámolhatták az ellenzéki erőket. (­) A az Adenauer párt választási veresége Mainz (DpA, Reuter, ADN). A CDU (Kereszténydemokrata Unió) a vasárnap tartott raj­­napfalzi tartományi választá­sokon elvesztette abszolút többségét. Szavazati aránya az 1959-es 48,4 százalékhoz ké­pest most 41,4 százalékra csökkent. A Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) a szava­zatok 40,7 százalékát, a sza­bad demokrata párt (FDP) pe­dig 18,1 százalékát szerezte meg.

Next