Hajdú-Bihari Napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

Odaítélték a nemzetközi Lenin-békedíjakat Moszkva (TASZSZ) A nem­zetközi Lenin-békedíj bizott­ság a béke fenntartásában és megszilárdításában szerzett kimagasló érdemeikért a kö­vetkező közéleti személyisé­geket tüntette ki a népek köz­ti béke megszilárdításáért 1962. évi nemzetközi Lenin­­békedíj­jal: Modiko Keitát — a Mali Köztársaság államférfiét, Manolisz Glezosz görög új­ságírót, Georgi Trajkovot — a Bolgár Népköztársaság ál­lamférfiét, Oscar Niemeyer brazil műépítészt. A bizottság április 16-án és 17-én tartott ülést Dmitri­j Szkobelcin akadémikus (Szov­jetunió) elnökletével. Dmitrij Szkobelcin akadé­mikus, a bizottság határozatát kommentálva, az új Lenin­­békedíjasokat „a béke humá­nus és nemes hadserege olyan állhatatos és önfeláldozó har­cosainak nevezi, akik az em­beriség boldogulásáért és szebb jövőjéért küzdenek”. Modibo Kelta — a Mali Köztársaság államfője és mi­niszterelnöke — aktívan küzd Afrika népeinek felszabadí­tásáért. A gyarmatosítók ül­dözései, letartóztatásai és száműzetései ellenére nagy munkát végzett annak érdeké­ben, hogy az antikolonializ­mus egységes frontjába tö­mörítse a néptömegeket. A népek örökre emlékezni fognak Manolisz Glezosznak, az Akropolisz hősének tetté­re. A görög nép hős fia a hit­leri megszállás idején a görög nép e szentélyéről leszaggat­ta az oda kitűzött fasiszta zászlót, ezzel jelet adva a hitleristák elleni harc fokozá­sára. Glezosz a fasizmus és a reakció elleni harc, a haladás és a béke nagy ügyének szen­teli életét. Tehetséges újság­író, akit sokszor üldöztek bá­tor szókimondásáért. Gle­­zoszt 1948-ban a görög bíró­ság halálra ítélte, majd 1958- ban koholt vádak alapján is­mét a kínzókamrába vetet­ték. A világközvélemény és Görögország népének nyomá­sára a görög kormány mind­két alkalommal kénytelen volt Glezosznak amnesztiát adni. Georgi Trajkov, a nemzet­közi békemozgalom kimagasló személyisége sokat tett a kü­lönböző országok paraszt­mozgalmainak és parasztszer­vezeteinek egysége, a béke védelme és a népek együtt­működése érdekében. Georgi Trajkov a bolgár minisztertanács elnökének el­ső helyettese, a bolgár népi földműves szövetség örökös titkára. A nagy tehetségű építész, a tevékeny békeharcos Oscar Niemeyer a háború utáni évek­ben világhírre tett szert: Bra­­siliának, Brazília új főváro­sának főbb középületeit tervezte, részt vett a New York-i ENSZ-palota és Euró­pa különböző országaiban több nagy épület tervezésé­ben. Niemeyer következetes híve a népek és az államok békés együttélésének, tevékenyen részt vesz a latin-amerikai országok társadalmi életé­ben, leleplezi a béke ellensé­geinek terveit, védelmezi a népek barátságának elveit. Élüzemavató ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) Nagy elvtárs a megyei pártbi­zottság és a SZOT megyei tanácsának kongresszusi ver­senyzászlaját adta át a gazdag­ság dolgozóinak. A gazdaság igazgatója 148 ezer forint jutalmat, osztott ki a legjobb dolgozóik között jó munkájuk elismeréséül i­s csaknem százan kapták meg a mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést, miniszteri kitüntetést, kiváló dolgozó­­jelvényt vagy oklevelet. A hatodik élüzemavatás a Biharkeresztesi Állami Gazdaságban A Biharkeresztesi Állami Gazdaság 1952 óta hatszor nyerte el az élüzem címet. Április 30-án délután 5 órakor a gazdaság központjában ün­nepélyes keretek között került sor a hatodik élüzemavató ünnepség megtartására. Az ünnepségen részt vett dr. Ba­logh János elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Főiskola rektora, országgyűlé­si képviselő, Bartha János, a megyei tanács v. b.-elnökhe­lyettese, országgyűlési kép­viselő, Fülesi Emil, az Ál­lami Gazdaságok Főigazgató­ságának főosztályvezetője, valamint a járási pártbizott­ság és járási tanács v. b. kép­viselői. Az ünnepségen az állami gazdaság részéről négyen kapták meg az „állami gaz­daságok kiváló dolgozója”, 30-an a „kiváló dolgozó” jel­vényt, négyen pedig a minisz­teri oklevelet. Emellett 145 fő 60 ezer forint pénzjutalom­ban részesült. A GYENGÜLŐ LÁNCSZEM, A CENTO A hajdani bagdadi paktum ma a Közép-Kelet sajátos földrajzi státusára utalva a Central Treaty Organisation (Központi Szerződés Szerve­zete) nevet viseli, mely köz­­pontiság nemcsak az előbb említett geográfiai körül­ményből ered, hanem abból is, hogy a két nagy támadó tömböt, a NATO-t és a SEA­­TO-t köti össze. Irán, Török­ország, Pakisztán és Nagy- Britannia képezi a tagságot, de a katonai bizottságban (s vajon mi más lenne lényeges ebben a szervezetben?) az Egyesült Államok is ott ül. Törökország NATO és CENTO tagságával, Pakisztán CENTO és SEATO tagságával bizto­sítja a nyugati támadó tömb­hálózat kontinuitását Norvé­giától a Fülöp-szigetekig. A Központi Szerződés Szervezete tehát láncszem, mégpedig fon­tos láncszem a nyugati kato­napolitikai tervekben, nem­csak az itt létesült támasz­­pontrendszerek miatt, hanem azért is, mert elsősorban ezen keresztül ellenőrizhető a Közel- és Közép-Kelet állan­dóan nyugtalan térsége. Karachiban, Pakisztán fő-,­városában összeült a CENTO miniszteri tanácsa, éppúgy, mint minden évben április— május táján. Az Egyesült Ál­lamok Dean Rusk külügymi­nisztert küldte erre az érte­kezletre, szinte ezzel is kife­jezni akarván, hogy az idei megbeszélések bonyolult körülmények között zajlanak. De nézzük mik ezek. Mindenekelőtt az arab világ egységmozgalma az első fi­gyelemre méltó esemény. Az Egyesült Arab Köztársaság el nem kötelezettségi politi­kája bizonyos konszolidációt helyez kilátásba, az ígért szo­ciális reformok pedig gazda­sági és társadalmi fejlődést ígérnek. El tudják-e zárni ez elől Iránt, a CENTO egyik je­lentős katonai tényezőjét? Sikerül-e az országot megtar­tani jelenlegi politikai hely­zetében? Ez egyik fontos kér­dése a paktum tanácsának. Iránban a sah feltétlen nyu­gatbarát politikájának szá­mos ellenfele van, akik első­sorban a katonai elkötele­zettség terhei miatt támad­ják. A szomszédos Afganisz­tán higgadt politikája, az arab el nem kötelezettség ezeknek erőt és lökést adhat, ami egyben Iránnak a tömb­ből való kimaradását is je­lenthetné adott esetben. A másik, semmivel sem ki­sebb gond Törökország. Itt a belpolitikai gondok nyomasz­tó súlya nyomja az öreg is­mét Inonü vállait, s ismét pasa — ahogy nevezik — hol a hadsereget játssza ki az Igazságpárt ellen, hol saját te­kintélyét a hadsereg ellen. A török tisztek, s köztük is leg­inkább a hajdani NATO-tiszt Alparssan Türkes csoportja ti­tokban lázadásra készül, s a volt elnök, Bayar hívei is éle­zik a helyzetet. Az agrár Tö­rökország külföldi segélyei nélkül ma a szó szoros értel­mében éhen halna. A külföld segély egy része viszont a CENTO és NATO költségeit fedezi. Következésképpen a belpolitikai feszültség olyan mérvűvé duzzad, hogy a CEN­TO és NATO mind több aggo­dalommal tekinthet Törökor­szágra. Nem kisebb jelentőségű gond a szinte ide sem tartozó angol „koronagyarmat” Aden helyzete. Igaz, ma itt az angolok össze­tákoltak egy úgynevezett Dél­arab Föderáció nevű állam­­szövetséget, ez azonban sem­mit nem változtat a lényegen: Aden megmaradt az angolok bázisának, az egyetlen össze­kötőnek Ciprus és Singapore között. Kharmaskar légiki­kötőjében állomásozó hosz­­szú hatósugarú bombázóik stratégiai tűzoltóságot ké­peznek Madagaszkár, Kame­run és India között. Aden fe­kete szikláiban, villanyáram­mal töltött szögesdróttal vé­dik a Közép-Kelet legnagyobb lőszerraktárát. Ez a puskapo­ros hordó is bármikor felrob­banhat. Adenban az arab la­kosság 80 százaléka jemeni, 20 000 indiai és 10 000 szomáli valamint 4000 európai él raj­tuk kívül itt. A feudális törzs­főnökök és az angolbarát ke­reskedők, bankárok képezik Nagy-Britannia támaszait, míg velük szemben feszül az angolellenes értelmiség, s a legdöntőbb erő, a pánarab szakszervezetek több tízezres serege. Nasszer képe minden má­sodik határon kinn függ, s a szíveikben mind jobban terebé­­lyesedi­k az arab egység erősö­dő gondolata. Az angol és ameriikai politi­kusokat azonban más is nyug­talanítja. Az egyik ilyen problémájuk a Pakisztán és India között folyó vita Kasmír hovatartozásáról. A jelen szakaszban ez a dis­puta, mely farkasszemet néző fegyverek árnyékában zajlik, két okból is zavarja az ameri­kai politikát. Az első: úgy ér­zik, hogy az Egyesült Államok India iránt tanúsított politiká­ja kudarcra van ítélve, ha ép­pen egy CENTO tagállam fe­nyegeti a megnyerendő ország biztonságát. Ez a körülmény bizalmatlanságot kelthet az indiai nacionalista erőkben mind a CENTO mind a SEATO iránt, s így az amerikai igye­kezet India semleges helyzeté­nek gyengítésére valószínűt­lenné válhat. A másik ok ezz­el kapcsola­tos. Pakisztán ugyanis, okos megfontolásokból határmegál­lapodást írt alá a Kínai Nép­köztársasággal a kasmíri te­rületekkel kapcsolatosan. Ez az amerikaiak által „flört”­­nek nevezett politikai lépés szintén Indiával kapcsolato­san kelthet zavart, hiszen mintegy kontra ez az indiai— kínai határvitára, nem beszél­ve arról, hogy Pakisztán reális megegyezése az eddigi ameri­kai—pakisztáni viszonyra is árnyékot vethet. A pakisztáni lapok egyre melegebben írnak a Kínával való kapcsolatokról, s még kormánykörökben is elhangzott olyan felvetés, hogy az amerikai segély kere­tében érkező dzsipeket nem lehet megenni ... A CENTO vezetői a kurd kérdés bonyolult voltát is elemezni kénytelenek. A kurdok *Irak­­ban, Törökországban egy nagy­­ Kurdisztán gondolatát forgat-' ják fejükben, ami szükség-­ szerűen belpolitikai zavarokat­­ idéz elő az említett országok- ,­ban. Törökország hallani sem , akar ilyen megoldásról, bár ■ az Egyesült Államok titokban támogatja a kurdok tervét. Meggondolása abból ered, hogy az Irakban levő petró­­leumkutak java része a kur­dok lakta vidéken van. A kur­­dokkal könnyebben meg tud egyezni Washington adott eset­ben, mint az EAK-kal. Ezért a kurd egyesülést támogatni egyet jelent az olaj koncessziók megszerzésével. A törökök nemzeti ok­ból ellenkeznek, Irak is helyteleníti a kurd autonómiát, így az ügy a megoldatlan és még sok zavart tartogató kérdések sorába vo­nul. A vázlatosan felsorolt prob­lémáik is elegendőek ahhoz, hogy érzékeljük: a CENTO miniszteri tanácsa nem a leg­nyugodtabb körülmények kö­zött ül össze. A támadó szervezetek célki­tűzései nemcsak általában, de az egyes országokon belül — főleg ott, ahol a gazdasági hely­zet súlyos — világosakká vál­tak, s ma a szövetség kormá­nyai a külső „védelmi” és tá­madó tervek helyett inkább a belső ellenállás leküzdésére kell, hogy koncentráljanak. Ez a gyengülési folyamat len­dületet ad a népek ellenállá­sának, s fokozza a tömbelle­nes politikát folytatók harcát. A CENTO tehát ez esetben ténylegesen védelemre kény­szerül. A ,jogos érdekeikért harcoló népek fokozódó küz­delmével szemben. Ez a vé­delem azonban a történelem tanúsága szerint kevésnek bi­zonyul az objektíve szükség­szerű, jogos küzdelmekkel szemben. Bürger Lajos [ 2. oldal — 1963. május 1. HAJDÚ-BIHARI •*.***._««. * NAPIG ­ FIDEL CASTRO LÁTOGATÁSA HRUSCSOV NYARALÓJÁBAN Moszkva (TASZSZ). Fidel­­ Castro és a kíséretében levő személyiségek kedden délelőtt­i látogatást tette­k Hruscsov­­ Moszkva környéki nyaralójá­­­ban. A szovjet kormányfő és csa­­l­­ládja nagy örömmel fogadta­­ Fidel Castrót, és élénk beszél­­­getés fejlődött ki közöttük.­­ A kubai miniszterelnök né­hány órát töltött a nyaraló­­­­ban, ahol jelen volt Leonyid­­ Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­­­­felső Tanácsa Elnökségének­­ elnöke és felesége, Gromoko külügyminiszter és felesége­­ és több más szovjet vezető személyiség is. (MTI) Kiéleződött a nyugat-németországi sztrájkharc Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: A bonni állam történetének­­eddigi leghevesebb bérharca közepette ünnepli az idén a nyugatnémet munkásosztály május elsejét. „Az idei május­­ a harc napja lesz számunk­ra” — írja a Metall, a közel kétmillió tagot számláló fém­ipari dolgozók szakszerveze­tének lapja, majd hangsúlyoz­za: a nyugatnémet munkások ezen a napon nemcsak jogos követeléseikért tüntetnek, ha­nem a béke megőrzéséért is. Azt követelik, hogy a tömeg­­pusztító fegyverek gyártásá­ra szánt óriási összegeket fordítsák a békés fejlődés fel­adatainak teljesítésére. Baden-Württembergben im­már hétfő reggel óta folyik a fémipari munkások sztrájk­ja, és sztrájkra készülődnek a Ruhr-vidéki acélipar mun­kásai is, a szakszervezet ott pénteken dönt a sztrájk meg­kezdésének időpontjáról. A gyáriparosok azonban tovább­ra sem hajlandók teljesíteni a munkások béremelési kö­vetelését, ellenkezőleg mint már közöltük, provokatív lé­pésre szánták el magukat, és elrendelték a munkások ki­zárását az üzemekből. Ez azt jelenti, hogy egész Baden- Württemberg tartományban, amely a Ruhr-vidék után Nyugat-Németország második legfontosabb acélipari köz­pontja, a száz munkásnál többet foglalkoztató acélipari üzemek bezárják kapuikat, azok is, amelyeket eddig a sztrájk nem érintett. A munkáltatók ezzel a lé­péssel nyomást akarnak gya­korolni a szakszervezetre, amelynek most valamennyi kizárt, szervezett munkás szá­mára folyósítani kell a sztrájksegélyt. A gyárosok azt remélik, hogy a szakszervezet kasszái hamarabb kiürülnek, s könnyebben letörhetik majd a sztrájkot. SUKARNO NYUGATBIANBAN Nakasar (Új Kína). Szukar­­no indonéz elnök hétfőn elin­dult Djakartából Nyugat-Irián­­ba, ahol május 1-ével veszi át Indonézia a közigazgatási ha­talmat az ideiglenes ENSZ- hatóságtól. Sukarno május 4-én érkezik Koca Baruba, Nyugat-Irián fővárosába. (MTI) A zene feledhetetlen élménye volt Debrecenben szerepelt Szvjatoszlav Richter Debrecen kedden este nagy zenei ese­mény színhelye volt­­ a Bar­­tók-teremben, ahol esztendők óta a komoly­zene legna­gyobb hang­versenyeit tart­ják, páratlanul nagy sikert aratott Szvja­­t­oszláv Richter szovjet­ zongo­raművész. Richter buda­pesti legújabb sikerei már előkészítették Debrecenben is a közönséget. A várakozás a világ egyik ki­válóságának szólt. Richter most lépett fel elő­ször debreceni hangversen­ydo­bogón. A művész zsenialitása le­írhatatlan ha­tást váltott ki. Szvjatofszlav Richter Beethovent Schubertet és Prokofjevet ját­szott. Klasszikus és modern műveket. Szívesen mondjuk el mi is, mint hazai kritikusai: Richter korunk Liszt Ference. A hangszer korok, hangula­tok, érzések minden árnyala­tát képes kifejezni, amikor Richter szólaltatja meg. Ezen a hangversenyen lehetett az igazi muzsika valóságát, ere­jét kitapintani, mert a szer­zők egyéniségéhez egy nagy művész gondolati ereje, szuggesztívitása járult. Richter a zene csodálatos varázsával ajándékozza meg a hallgatóit. Azonosul a zené­vel. Amikor a zongoránál ül, annyira lenyűgöz a muzsika, hogy nincs gondolat, amely a zenész művészetének titkát kutatná. Zúg a taps, és újra meg újra zenét akar hallani a közönség. A művész ismétel, és mindegy, hogy mit játszik, Richter előadásában nem lehet különbséget tenni. Richter diadallal járta meg Amerikát. Európában és min­denütt a világon ismerik a nevét, szeretik a művészetét, s ahol Richter, a Lenin-díjas szovjet művész hangversenyt ad, ott a zene ünnepe van. Debrecen is ünnepelt, s a zene feledhetetlen emlékét vitte magával a hatalmas si­kerű hangverseny után. (KJ) Sz. Richter a zongoránál Növekedett az Olasz Kommunista Párt népszerűsége Meggyengült a kereszténydemokraták helyzete legerősebb pártja, a keresz­ténydemokrata párt meggyen­gülten került ki a küzdelem­ből. Az Olasz Kommunista Párt jelentékenyen növelte szavazatainak számát, és megerősödött a kormánytól jobbra álló, nagytőkés rétege­ket képviselő liberális párt is.­­ A kereszténydemokraták az 1958-as eredményeikhez képest négy százalékot vesztettek,­­részarányuk 41,2 százalékról­­37,2 százalékra csökkent. Az­­Olasz Kommunista Párt 21,8­­százalé­król 25,5 százalékra növelte szavazatainak rész­arányát. A Nenni vezette bal-­­­oldali szocialistáik egy tized­­százalékot vesztettek (14,1-ről ,14-re). A szocialista demo­­ra­­­ták az 1958-as 4,4 százalék­­helyett 6,3 százalékhoz jutot­tak. A liberálisok — akiknek­­1958-ban mindössze 3,9 száza­lékuk volt — a keresztényde­­lmokratáktól hódítottak el sza­vazatokat, s volksaik részará­nyát 7,5 százalékra növelték.­­Némileg erősödtek a neofa­siszták (4,3 százalékról 5,2 szá­­zalékra). Súlyos vereség érte­­a monarchistákat, mert 1958-­­ban szerzett szavazataik nagy­­részét elveszítették, 5,2 szá­­­zalék helyett csupán 1,6 szá­­­zalékot szereztek. A köztár­­­sasá­giaknak és a töredékpár­­­­taiknak 2,7 százalék jutott.­­ Milánóból, az ország máso­­­dik legnagyobb városából ka­­­pott eredmények szerint a­­múlt választásokhoz képest a­­ kommunista párt 50 000 új­­szavazatot szerzett, (190 001-ről 1 240 840-re), a keresztényde­­­mokraták 251 685 szavazathoz j­utottak (1958: 285 048). Itt­­volt a leglátványosabb a­ibe­­­rálisok megerősödése.­­ Róma (MTI): A Reuter és az S AP jelentése szerint Taviani­­olasz belügyminiszter kedden­­délelőtt közzé tette a szenátusi­­ választások ideiglenes vég­­eredményét.­­ A mandátumok megoszlása: . Kereszténydemokraták 133,­­kommunisták 85, baloldali­­szocialisták 44, szocialista de­­­mokraták 14, liberálisok 19,­­neofasiszták 15, monarchisták 1­2, egyéb 3. Róma (DPR). Az Olaszor­szágban vasárnap és hétfőn megtartott választások szava­zatainak jó részét már ösz­szeszámlálták. A legfrissebb jelentések is megerősítik azo­kat a kezdeti részeredménye­ket, amelyek szerint az ország

Next