Hajdú-Bihari Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

Portugália gyarmati politikája Afrika egységét veszélyezteti A Biztonsági Tanács határozata New Yorst (MTI) A Bizton­sági Tanács szerda délelőtti — magyar tvő­ szerint a kora délutáni órákban megtartott — ülésén­­szavazásra bocsátot­ták a portugál afrikai gyar­­matok h­elyzetéről. Ghana, Ma­rokkó és a Fü­löp -szigetek által benyújtott határozati javasla­tot, amelyhez Venezuela mó­dosító indítványokat terjesz­tett elő, hogy enyhítse a hatá­rozati javaslat megfogalmazá­sát és rendelkező részét. A határozati javaslat mellett nyolc küldöttség (a Szovjet­unió, Ghána, Marokkó, a Fü­­löp-szigetek, Vervezuela, Bra­zília, Norvégia és a Csang Kaj­­sek­ ista klikk) szavazott. Elle­ne egyetlen küldöttség sem foglalt állást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselője tar­tózkodott a szavazástól. A határozati javaslat — amely tehát a Biztonsági Ta­nácsban eggyel több szavaza­tot kapott, mint az eüfo®eafis­hoz szükséges hét,— leszögezi, hogy Portugáliának az afrikai gyarmatokon folytatott po­litikáig ellentétes az ENSZ alapokmányának elveivel és a közgyűlés, valamint a Biztonsági Tanács e tár­gyú határozataival. A továbbiakban sajnálkozását fejezi ki a portugál kormány magatartása miatt, rámutat, hogy az afrikai portugál terü­leteken kialakult helyzet ko­molyan veszélyezteti Afrika békéjét és biztonságát, és fel­szólítja Portugáliát, hogy sür­gősen ismerje el e területek lakosságának jogát az önren­delkezésre és a függetlenség­re. Ugyanakkor felkéri a hatá­rozat az összes államokat, hogy a jövőben ne nyújtsanak a portugál kormánynak olyan segít­séget, amely előmozdítja az afrikai területek lakos­sága ellen foganatosított elnyomó intézkedéseit, és minden lehetséges eszköz­zel akadályozzák meg, hogy olyan fegyverszál­l­ítmán­yok érkezzenek a portugál kor­mány részére, amelyeket az afrikai területein élő népek elnyomására használhat fel. A határozat végül felkéri U Thant főtitkárt, hogy biz­tosítsa ezen rendelkezések megvalósítását, és 1962. októ­ber 31-ig tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak. Figyelemre méltó, hogy míg a NATO vezető hatalmai — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — azzal juttat­ták kifejezésre a portugál kormány iránti rokonszenvü­ket, hogy tartózkodtak a sza­vazástól, addig az ugyancsak a NATO-hoz tartozó Norvégia megszavazta a portugálellenes határozati javaslatot. A venezuelai módosító in­dítványok beiktatása követ­keztében az elfogadott határo­zat nem az alapokmány VII., hanem VI. cikkelyének tárgy­körébe tartozik és így az ab­ban foglaltak nem kötelező erejűek, hanem csupán „aján­lás” jellegük van. (MTI) A Scinteia a moszkvai KGST-értekezletről Bukarest (MTI). A szerdai Scinteia A testvéri egység jegyében című vezércikké­ben méltatja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ba tömörült országok párt­os kormányvezetőinek moszk­vai értekezletét. A Scinteia vezércikke a továbbiakban ismerteti a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének határozatát. Népünk — írja befejezé­sül a Scinteia — szívből he­lyesli a Gheorghiu-Dej elv­­társ vezette román küldött­ségnek a moszkvai ülésen kifejtett tevékenységét, vala­mint az ülésen hozott hatá­rozatokat. El van szánva arra, hogy a szocializmus és a béke drá­ga ügyének nevében tovább­ra is minden erőfeszítést megtegyen nagy és hatalmas szocialista családunk szünte­len erősítése érdekében. Zavargások Bolíviában ha­taz (DPA) Milicista egységek és bányá­szok véres összeütközésének volt színhelye kedden a bolí­viai fővárostól mintegy 200 ki­lométerre fekvő catavi bánya­vidék. Jelentések szerint ha­tan meghaltak, húszan megse­besültek. A zavargások előzménye: a bányászok szakszervezetei el­utasították az állami bánya­­társaságnak azt a követelését,­­hogy többek között egyezze­nek bele munkások elbocsátá­sába és „kommunista elemek­nek a szakszervezetből való kizárásába”. Megfigyelők szerint még job­ban fokozódni fog a bányász szakszervezeteknek a kor­mánnyal való szembenállása; erre mutatnak az Oruro vá­rosban jelenleg folyó bányász­kongresszus eddigi eseményei, egyebek között a Fidel Castro kubai miniszterelnök melletti rokonszenvtüntetések is. (MTI) "TrípIA fr|Tr IV /ZZr JbU| S. oldal — 1903. augusztus . A Német Demokratikus Köztársaság kész csatlakozni a moszkvai szerződéshez Ulbricht beszéde az NDK népi kamarájában Berlin (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaság né­pi kamarájának ülésén szerdán nagy beszédet mondott Walter Ulbricht, a Német Demokrati­kus Köztársaság Államtaná­csának elnöke. Hangsúlyozta, hogy az NDK-ban megkezdték a szocializmus általános fel­építésére irányuló munka cél­tudatos végrehajtását a Né­metország Szocialista Egység­­pártjának VI. kongresszusán elfogadott program szerint. Kijelentette, hogy ,az NDK az összes pártok és tömegszerve­zetek, az összes dolgozók együttes alkotó munkájával­­ nagy sikereket ért el a gazdas­­­ság fejlesztésében, s jelentősen­­ előrehaladt a tudomány és a­­ kultúra területén is. A nukleáris fegyverkísérle­tek megtiltásáról szóló moszk­vai szerződés parafálásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez nemcsak a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájának és Hruscsov szovjet miniszter­­elnök kezdeményezésének, hanem a szocialista népek testvériségének, a világ béke­mozgalmának, az atomfegyver ellen küzdő erőknek sikere is. Bejelentette, hogy az NDK szinté­n csatlakoz­ni fog a moszkvai szer­ződéshez. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez és a népek közötti ba­rátság megszilárdításához to­vábbi lépésekre van szükség, köztük a NATO-tagállamok és a Varsói Szerződésben részt vevő államok megnemtáma­dási szerződésének megköté­sére. Hruscsovnak a moszkvai szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen előterjesztett javaslataival kapcsolatban Walter Ulbricht kijelentette, hogy az NDK támogatja eze­ket a javaslatokat, amelyek a béke biztosítását szolgálják. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a németek többsége Kele­ten és Nyugaton egy­aránt egyetért a katonai költségvetések befagyasz­tásával és csökkentésével, az NDK, illetve a Nyugat- Németország területén ál­lomásozó külföldi csapa­tok létszámának csökken­tésével, ahogy Hruscsov elvtá­rs javasolta. A továbbiakban Walter Ulbricht hangoztatta, hogy olyan atomfegyvermentes övezeteket kell létesíteni Európában, amely magá­ban foglalja mind a két német államot, meg kell kötni a német békeszer­ződést. Nyugat-Berlint semleges, szabad várossá kell nyilvánítani, s ezzel békésen meg kell oldani a nyugat-berlini problémát. Hangsúlyozta, hogy mindkét német államnak ünnepélyesen le kell mondania az atomfegy­verről, egymással megnemtá­madási szerződést kell kötnie, csökkentenie kell a katonai kiadásokat és a fegyverzetet. Walter Ulbricht behatóan foglalkozott még az NDK me­zőgazdaságának szocialista át­alakulásával, kereskedelmének fejlesztésével, népgazdaságá­nak szervezési problémáival. Beszédének egy részét a szo­cialista demokrácia kérdései­nek szentelte. (MTI) Még kétszáz ember a romok alatt FÖLDOMLÁS FENYEGETI SZKOPLJÉT Belgrád (MTI). A földren­gés okozta ájultságból lassan magához térő Szkopljében óriási erőfeszítéseket tesznek a normális élet helyreállítá­sára. Számos gyár kéménye új­ból ontja a füstöt. A Tito fémművekben kedden 1300 munkás gyűlt össze, a Prole­tár textilüzem megkezdte a munkát, hogy időre le tudja szállítani a megrendelt árut a Szovjetuniónak és Lengyel­­országnak. A gyárak vezető­ségének a legnagyobb gon­dot a munkások elhelyezése okozza. Éppen ezért minden gyár kollektívája sátrakat kér. Az egyes gyárak körül máris sátorvárosok vannak kialakulóban. Az élet rendeződését jelzi, hogy kedden este a szkopljei utcákon megjelentek az első újságok. Várják a vendége­ket az első éttermek, az élel­miszerüzletek egy része ki­nyitott, a város nagy áru­háza pedig a szabad ég alatt árulja ruhaneműit. A vona­tok menetrendszerű pontos­sággal közlekednek. Az élet egyébként a szabad ég alatt zajlik. A szkopljei rádió munkaközössége is — stúdió híján — az utcán dol­gozik. Az üzenetek és intéz­kedések százait továbbítják innen. A katasztrófa pontos mér­legét még mindig nem tud­ják megállapítani. A leg­újabb jelentések szerint a halottak szám­a 833, a sebe­sülteké 2 170, s a romok alatt körülbelül még 700-an van­nak. A földlökések megszűnté­vel most újabb veszély, föld­omlás fenyegeti a várost. A geológusok megállapították, hogy Szkopljében és környé­kén a katasztrofális földren­gés folytán két nagy kiterje­désű repedéshálózat keletke­zett. A repedések hossza kö­rülbelül kétszáz méter, szé­lessége 1—16 centiméter kö­zött mozog. A geológusok ja­vasolják, hogy az érintett te­rületeken tiltsák meg a mo­toros járművek forgalmát. A katasztrófa következmé­nyeinek elhárítására tovább­ra is szakadatlanul érkezik Szkopljéba a bel- és külföldi segély. A jugoszláv lapok kiemel­kedő helyen emlékeznek meg arról, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány közös határozata alapján útnak indították a Szovjetunióból Jugoszláviába az első élelmiszer-, gyógy­szer- és épületanyag-szállít­­mányokat, továbbá hamaro­san 50 (MX) tonna cementet és 5000 tonna épületfát is kül­denek. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezete 70 tonna liszttel, több tonna cukorral és 20 000 doboz tej­porral, továbbá 50 000 rubel pénzösszeggel segíti a szkopl­jei lakosságot. A kínai vöröskereszt érte­sítette a jugoszláv vöröske­resztet, hogy 25 000 jüant ajánl fel a szkopljei földren­gés károsultjainak megsegíté­sére. Toronto kanadai város la­kosai 18 000 dollárt gyűjtöt­tek Szkoplje lakossága szá­mára.. Kedden három svéd szállí­tógép indult Jugoszláviába, s gyógyszereket és sátrakat visz. A svéd vöröskereszt 100 000 svéd koronát juttatott a természeti katasztrófa ál­tal sújtott város lakosságának. 1963. július 26-án hajnalban a dél-jugoszláviai Szkoplje (Skopje) várost nagy erejű földrengés döntötte romba. A földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés foko­zata: 12.) Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epicentruma) közvetlenül a város alatt volt. Térképünk Skopje földrajzi helyzetét ábrázolja, mellék­­térképünkön (balra lent) a földrengés által érintett egyéb városokat tüntettük fel. —Terra— Véget ért Torma Antal ÚJÍTÁSI KÁLVÁRIÁJA 74 000 forint újítási díjat kapott Torma Antal, a Hajdú- Bihar megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat fő­molnárja 7 évvel ezelőtt egy olyan hatásos gépet készített, amely egyszerre hántolja és csiszolja a héjas rizsét. A ha­gyományos rizshántolókkal szemben ezzel a géppel jelen­tősen csökkent a rizsszemek törése, több az elsőosztályú rizs. A rizshán­tással foglal­kozó szakemberek megállapí­tották, hogy a Torma-féle egyetemes rizshántoló és csi­szológéppel egyszeri felöntés­sel jobb eredményeket lehet elérni, mint amilyennel eddig dolgoztak. Az újító szabadalmi oltalmat kért a gépre. De amíg újítá­sának sorsa felett döntöttek, sok év múlt el, bár már előbb is tudták, hogy jelentős újításról van szó. Tiszaszentimrén egy kétva­­gonos rizshóntolót szereltek fel a Torma-féle újítás sze­rint, a hagyományos gépekkel működő szintén kétvagonos üzemmel párhuzamosan, hogy így a gazdasági eredményt ki­mutathassák, ami meg is tör­tént 1960-ban. Előbb 4, majd 7 százalékkal jobb eredményt hozott az újítás. Az eredmé­nyek láttán a malomipari igaz­gatóság műszaki fejlesztési osztályának vezetője elren­delte a további kísérletezést 10 vagonos teljesítményre a kar­cagi rizshántoló üzemben is. Az eredmény 10 százalék több­letkiaknázást mutatott a Tor­ma-féle gép javára. Ennek alapján közölték Torma An­tallal, hogy megvalósításra el­fogadták újítását üzemszerű alkalmazásra, és a szerződést két héten belül megkötik vele. De még mindig nagyon sok hétnek kellett eltelni a szer­ződés megkötéséig. A sok évig húzódó újítási ügynek még tavaly júliusban sem tettek pontot a végére, a szerződést nem kötötték meg. A párton kívüli újító az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságához fordult pana­szával. A pártbizottság ipari osztálya tárgyalt az Élelme­zésügyi Minisztérium Malom­ipari és Terményforgalmi Igazgatóságának meghatalma­zott képviselőivel az újítási ügyről. Még mindig majdnem egy évbe telt, de végre mégis csak megkötötték az újítási szerződést és bevezették az újítást. Torma Antal újítási kálvá­riájáról a Napló múlt év jú­lius 12-i számában közöltünk cikket. Most örömmel adjuk hírül a la­p olvasóinak, hogy az újító megkapta a megérde­melt újítási díjat, 74 ezer fo­rintot, és autót vásárolt belő­le. Júliusban hat bu­lfai kiállításon jelentek meg iparunk termékei Bár július a nemzetközi ke­reskedelemben nem tartozik a legforgalmasabb hónapok kö­zé, ebben az időpontban is több olyan nemzetközi árube­mutató­­ zajlott, amelyen kül­kereskedelmünk részt vett, sőt önálló kiállításokat is rende­zett. Ez utóbbiak közé tartoz­tak a nagy sikerű manchesteri magyar hetek, ahol árusítással egybekötött bemutatón közfo­gyasztási cikkeinket tárták az érdeklődők elé. Ulan Bátorban a Nikex vállalat bevonásával a Földművelésügyi Minisztérium rendezett két héten át tartó öntözési és vízgazdálkodási ki­állítást. A júliusban nyílt nemzetkö­zi vásárok közül külkereske­delmünk számára a sydneyi a legjelentősebb. Ausztráliában ugyanis a Magyar Kereskedel­mi Kamara most először ren­dezte meg 12 külkereskedelmi vállalat együttes részvételét. Leskovacban az ott megrende­zett nemzetközi textilipari ki­állításon, a szamfodridi vadá­szati kiállításon, a máltai ki­állításon és a stuttgarti kemo­terápiás kongresszuson össze­sen hét külföldi kiállításon képviseltette magát iparunk, külkereskedelmünk. (MTI) Vámháború az Egyesült Államok és a Közös Piac között? Washingon (Reuter) Wa­shingtont­­ól értesült körök szerint amerikai hivatalos he­lyen jelenleg az európai Kö­zös Piac elleni megtorló gaz­dasági intézkedések lehetősé­gét fontolgatják. Az intézke­désekre azért kerülne sor, mert az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsá­nak kedden véget ért brüsz­­szeli ülésszakán nem született kedvező döntés az Egyesült Ál­lamokból származó fagyasztott baromfi behozatali vámjának csökkentésére. Amerikai rész­ről már májusban felhívták a figyelmet arra, hogy bizonyos lépéseket lennének kénytele­nek foganatosítani, amennyi­ben a Közös Piac országai nem csökkentenék az amerikai ba­romfi behozatali vámját. A „hatok” az amerikai óhajnak nem tettek eleget, sőt a vám­tételeket azóta kissé még nö­velték is. Az Egyesült Államok hiva­talos körei most a brüsszeli tanácskozásokról szóló jelentést tanulmányozzák. Nem látszik lehetetlennek, hogy a közel­jövőben emelni fogják a Nyugat-Európából — elsősor­ban az amerikai baromfira a legmagasabb vámot kiszabó Franciaországból és NSZK-ból — az Egyesült Államokba szállítandó áruk vámját. (MTI) Külföldi kommunista vezetők látogatásai Moszkvában Moszkva (TASZSZ). L­eo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Központi bi­zottság titkára és Borisz Po­­nomarjov, a központi bizott­ság titkára szerdán fogadta a Finn Kommunista Párt küldöttségét. Wille Pessit, a Finn Kommunista Párt fő­titkárát, Ain Aaltonent, a párt elnökét és Hertta Kuu­­timnent, a párt politikai bi­zottságának tagját Ponomarjov szerdán ugyan­csak fogadta Dominique Ur­­banyt, a Luxemburgi Kom­munista Párt főtitkárát. A fogadáson a szovjet párt­vezetők a baráti kommunista pártok küldöttségeivel véle­ménycserét folytattak a­ nem­zetközi helyzetről és a nem­zetközi kommunista mozga­lomról. A megbeszéléseken teljes nézetazonosság nyilvá­nult meg. (MTI)

Next