Hajdú-Bihari Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Egyetértés van közöttünk korunk alapvető kérdéseiben Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a fő­városi Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelőmunka legjobbjai, a társadalmi és tömegszerveze­tek legeredményesebben dol­gozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagy­gyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titovic, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárával. Tag­jai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminisz­ter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Ká­roly, Szurdi István, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhe­lyettese, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter. Az el­nökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tö­megszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a sast Kádár János elvtársnak, hazánkban ma minden tár­sadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azono­sak. Rámutatott, hogy felada­taink teljesítésének feltételei biztosítva vannak, mert a Magyar Szocialista Munkás­párt marxista-leninista poli­tikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kom­munista világmozgalom nem­zetközi érdekeinek. Kádár elvtárs ezután népeink törte­(F­oly­tatás a 2. oldalon) Tóth János igazgató beszámolóját tartja az őszi szállí­tási feladatokról Kádár János beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya s a magam nevé­ben szívből köszöntöm Buda­pest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm Tito elvtársat, a jugoszláv kom­munisták, a jugoszláv nép ki­emelkedő vezetőjét s a kísére­tében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendé­günket. Kedves elvtársak! A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoz­nak, hogy eszmecserét foly­tassanak a közös érdekű kér­désekről, hogy személyesen és még közelebbről megismer­kedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájá­val, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt eszten­dőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, ha­nem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek orszá­gaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocialista épí­tésnek és a béke megvédésé­nek közös céljai fűznek össze bennünket. Ezután méltatta Jugoszlávia eredményeit, majd így folytat­ta: " A szocializmus korunk uralkodó gondolatává lett Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási válto­zások következtek be. Kiala­kult a 14 országból álló szo­cialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyhar­­madát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mu­tatja az utat az emberiség­nek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erővi­szonyok, hogy túlsúly­ban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk ural­kodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a leg­döntőbb szocialista átalakulá­sok Magyarországon is. Most, második ötéves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a terv­nek megfelelően alakul. Az idén az első félévben az álla­mi ipar 9,7 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy két százalékkal túl­teljesítette tervét. Parasztsá­gunk a múlt év őszén idejé­ben elvetette a gabonát, ta­vasszal pedig jó gazda mód­jára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termé­sünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgaz­daság állami szektorában fog­lalkoztatott dolgozók átlag­­keresete kereken 8 százalék­kal emelkedett. A nemzeti jö­vedelem az ötéves terv első három évében mintegy 17 szá­zalékkal növekedett. A néphatalmat megszilárdí­tottuk, a gazdasági és kultu­rális építőmunka lendülete­sen fejlődött, a szocialista társadalom alapjainak leraká­sát befejeztük, így ! Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagy­ra értékeli Jugoszlávia ered­ményeit. Tito elnök látogatása a mezőgazdasági kiállításon Joszip Broz Tito, a Jugo-­­ szláv vendégek kedden dél­szláv Szocialista Szövetségi előtt meglátogatták a 65. or- Köztársaság elnöke és fele­­számos mezőgazdasági kiállt­­sége valamint a velük együtt test és vásárt. ___ hazánkban tartózkodó jugo- a­­Mr'fil Á­­­V­m HAJDÚ-BIHARI Világ. yxalete^aL, ^ XXI. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ItT jfpjjf Jg£§[ ImM. ÁRA: 50 FILLÉR JjnKl HMjpT |||| §MÍ 1964. SZERT. 16., SZERDA 1|||| Legfontosabb a forgalom biztonságának megteremtése Kibővített választmányi értekezleten tárgyaltak a debreceni vasútigazgatóságon az őszi feladatokról Tegnap, kedden a debrece­ni vasútigazgatóság székházá­ban kibővített választmányi ülést tartott a Vasutas Szak­­szervezet Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. A választmányi tagokon kívül részt vettek a tanácskozáson az igazgatóság osztályvezetői és a szolgálati helyek vezetői. A tanácskozá­son az igazgatóság eddigi eredményeiről és a további feladatokról tárgyaltak. A választmányi­ ülés beszá­molóját Tóth János, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője tartotta. Bevezetőben az első félév teljesítményei­A debreceni igazgatóság munkájára általánosan az jellemző, hogy a mennyiségi tényezők javultak, viszont az üzemviteli és üzemgazdasági minőségi mutatók messze el­maradtak a követelményektől. A mennyiségi követelmé­nyek emelkedésére jellemző, hogy a tehervonatok száma napi 28-cal, a személyvona­tok száma pedig kilenccel volt több, mint egy évvel ko­rábban. Személyszállításnál a korábbi időszakkal szemben 5,8 százalékos emelkedést ér­tünk el, de a tervhez képest 8,7 százalékos lemaradással zártuk a félévet. Az emelkedés a személy­szállító vonatok számá­nak növekedésével magya­rázható, míg a lemaradás­sel foglalkozott. Mint mon­dotta, a népgazdaság vala­mennyi szektorában érvénye­sülő egyenletesség és tervsze­rűség elhalványította, szinte megszüntette az egyes idősza­kok közötti különbséget. Nin­csenek éles különbségek a téli, nyári és őszi forgalom között. Ma már úgyszólván nem is beszélhetünk őszi csúcsforgalomról. Mégis a vasútigazgatóság területén ez évben különösen nagy jelen­tősége van az őszi forgalom­nak, mert sokkal nagyobb feladatok várnak megoldásra, mint az elmúlt évben, oka az első negyedévi vonatforgalmi korláto­zásban és a rendkívül zord időjárásban keresen­dő. A beruházásokról szólva az igazgatóság vezetője elmon­dotta, hogy üzemszerűen he­lyezték üzembe a Püspökla­dány—Kaba, az Apavára— Püspökladány közötti máso­dik vágányt, és szeptember végéig Kisújszállás—Karcagi­puszta, október végéig pedig Karcag—Apavára és végül év végéig Karcag—Karcagi­pusz­ta között is megindul a má­sodik vágányon a forgalom. Folynak a Debrecen—Apafa Kedvezőtlenül hat a menet­rendszerűségre, a vonatok pontosságára az a körülmény, hogy 1961 óta a menetrendben közlekedő vonatok menettar­tama megrövidült, utazási se­bessége nagyobb lett — a szükséges feltételek biztosítá­sa nélkül. A minőségi romlás­ra jellemző, hogy 38 százalék­kal több vonat késett, mint tavaly. Igaz, hogy a vonatfor­galom jelentős emelkedése to­­­vább növelte a kapacitás hiá­nyából adódó problémákat, különösen a Debrecen és Apa­fa közti szakaszon. A Debre­cen és a nyíregyházi állomás szűk átbocsátó képessége ked­vezőtlenül hatott a menet­rendszerűségre. A dízel von­ta­tási rendszer szélesítése és gyakorlati alkalmazása már kedvezően éreztette hatását a második negyedév menet­rendszerűségében és az uta­zási sebesség emelkedésében. közötti második vágány épí­tési munkálatai is. Az Apafa és a Köztemető közti szaka­szon nemsokára be is fejezik a sínfektetést. Már a közeli napokban emelkedik a szállítási igény mind az ipari, mind a mező-i gazdasági területen — mor­­totta ezek után az igazgató —. Számolni kell azzal, hogy a harmadik negyedév végén fo­kozódnak az ipar igényei, és (Folytatás a 3. oldalon) Több a szállítani való *Épül a második vágány a fővonalon A tanácskozás részvevőinek egy csoportja

Next