Hajdú-Bihari Napló, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

LUIGI LONGO VÁRNÁBAN Úton a Szovjetunió felé hét­főn felesége társaságában ér­kezett Várnába Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Todor Zsivkov ebédet adott tiszteletére. Az OKP főtitkára a Litva hajón folytatta útját. (MTI) BÁZZÁZ BAKUBAN Abdel Rahman Al Bazzaz iraki miniszterelnök hétfőn or­szágjáró útja során Leningrád­­ból Bakuba érkezett. Az azer­bajdzsáni főváros repülőterén Ali Ibrahimov, a köztársaság minisztertanácsának első el­nökhelyettese üdvözölte. (TASZSZ) SZEMLE AZ ÚJ SZÉKHELYEN Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek fő­­parancsnoka hétfőn Brüsszel­be érkezett, hogy megtekintse Casteau Chievres-t, a Belgium déli részén a francia határtól 100 kilométerre fekvő helysé­get, amelyet a belga kormány a NATO európai haderői fő­parancsnoksága új székhelyéül javasolt. (AP) VERGES ELVTÁRSAT PÁRIZSBA SZÁLLÍTOTTÁK Hétfő reggel repülőgépen a francia fővárosba szállították a csendes-óceáni szigetről a Réunioni Kommunista Párt főtitkárát, Paul Verges-t, akit július 28-án tartóztatott le a rendőrség Saint Denis-ben, a sziget közigazgatási központjá­ban. (AFP) TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK MOSZKVÁBAN A szovjet külügyminiszté­rium diplomáciai főiskolája és a moszkvai nemzetközi politi­kai intézet kétnapos tudomá­nyos ülésszakon vitatta meg a XXIII. pártkongresszus külpo­litikai állásfoglalásait és az azokkal összefüggő elméleti feladatokat. (MTI) VITA AZ ARAB „CSÚCS” KÖRÜL A MEN hírügynökség jelen­tése szerint Szaúd-Arábia el­utasította az EAK-nak az arab csúcsértekezlet elhalasztására vonatkozó kérését. (MTI) Az amerikaiak folytatják a vegyi- és gázháborút Dél-Vietnamban A Dél-Vietnam felszabadí­tott területeiről Hanoiba érke­zett jelentések, valamint a Felszabadulás Rádió, sőt a saigoni kormánycsapatok ke­zén levő Hué város rádióadó­jának hírei szerint is az ame­rikaiak változatlanul folytat­ják vegyi és gázháborújukat Dél-Vietnamban. A vegyiháború szervesen hozzátartozik hírhedt rizshad­járatukhoz, amelyet azzal a céllal folytattak, hogy a la­kosságot, következésképpen a szabadságharcosokat megfosz­­szák az élelemtől. A legutóbbi hetekben a fő célpont a má­jusban és júniusban palántáit és mostanra szárba szökkent rizs-másodvetés volt. Egyedül Közép-Vietnamban 4000 hektár rizsvetést és több tízezer gyümölcsfát pusztítot­tak el. Sok helyen a szél a dzsungelre is rápermetezte a vegyianyagot és az erdő né­hány óra alatt az utolsó levél­ig elvesztette lombozatát. A repülőgépekről szórt ve­gyianyaggal megfertőzött nö­vényzettől, a víztől százezrével döglöttek meg a tyúkok és ka­csák és rengeteg ember is megbetegedett. Egyedül Hoa Dong és Go Dong járások 20 falujában három nap alatt összesen ötezer embernek lett magas láza, vért hánytak, fog­ínyük és testük tele lett kiüté­sekkel. A fertőzöttek közül száz gyengébb szervezetű — főleg gyerekek és nők — meg­halt, köztük egy nyolctagú és egy tizenegytagú család. A parasztok elkeseredettsége növekszik és gyűlöletük foko­zódik az amerikaiakkal szem­ben. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága mellett műkö­dő összekötő bizottság tiltako­zott a nemzetközi ellenőrző bizottságnál amiatt, hogy az amerikai repülőgépek az elmúlt két napban ismételt támadá­sokat hajtottak végre a demili­­tarizált övezet térsége ellen. Bombatámadások Thai Binh és Nam Ha tartomány külön­böző célpontjai, elsősorban gá­tak és öntözőberendezések el­len irányultak. A demilitarizált övezet el­len folyó támadások miatt ag­godalmát nyilvánította hétfőn a nemzetközi ellenőrző bizott­ság is. A VNA­ hírügynökség jelen­tése szerint a VDK területe el­len intézett amerikai légitá­madások során hétfőn a viet­nami néphadsereg légvédelmi egységei három támadó repü­lőgépet lőttek le, s ezzel 1271-re emelkedett az Észak-Vietnam fölött elpusztult amerikai re­pülőgépek száma A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának összekötő missziója július 31-én a viet­nami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz inté­zett táviratában erélyesen til­takozott amiatt, hogy amerikai B-52-es bombázógépek július 30-án öt hullámban támadtak egy dél-vietnami területet, mindössze egy kilométerre a demilitarizált övezet határá­tól. A VDK vízgazdálkodási mi­nisztériumának szóvivője hét­főn erélyes nyilatkozatban ítél­te el az Egyesült Államok el­járását, amellyel Észak-Viet­nam területén következetesen légitámadásokat intéz öntöző­művek és gátak ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában ün­nepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet—vietnami baráti társaság megalakulásának év­fordulójáról. Hanoiban július 31-én Csen Hao, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének katonai at­taséja fogadást adott a kínai népi­ felszabadító hadsereg megalakulásának évforduló­ján. Vietnami részről a vendé­gek között ott volt Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter. A tábor­nok beszédében méltatta azt a segítséget, amelyet a Kínai Népköztársaság a proletárnem­zetköziség szellemében nyújt a vietnami népnek a szocializ­mus felépítéséhez és az ame­rikai agresszorok ellen vívott harcához. (VNA, MTI) A repülőgépszerelők tovább sztrájkolnak Az amerikai repülőgépszere­lők szakszervezetének 35 ezer tagja vasárnap 3:1 arányban elvetette azt a megállapodást, amelyet a szakszervezet veze­tősége pénteken a Fehér Ház­ban Johnson elnök nyomására kötött az öt legnagyobb ameri­kai légiforgalmi társaság kép­viselőivel. Tovább folytatódik az ame­rikai polgári légiforgalom 60 százalékára kiterjedő sztrájk, amely az említett­­ vállalatok-­ nak naponta mintegy 8 millió dollárjába kerül (naponta 150 ezer utas kénytelen más köz­lekedési eszközt választani). Politikai megfigyelők szerint a megállapodás elvetése a szakszervezeti, tagság részéről súlyos csapás­ Johnson elnök tekintélyére. (MTI) Hatalomátvétel Nigériában Jakubu Gowon alezredes, a nigériai hadsereg magasrangú tisztje, aki a hadsereg lázadó egységeinek nevében tárgyalt a katonai kormány képvise­lőivel, hétfőn a nigériai rádió­ban bejelentette, hogy átvette a hatalmat az országban. Hangoztatta, hogy hatalom­­rajutása a legfelső katonai tanács többségének hozzájáru­lásával történt. Megerősítette, hogy Ironsi tábornok nigériai államfőt a lázadók elfogták és hollétéről — valamint az ugyancsak foglyul ejtett Fa­guiyi kormányzóról — nem tudnak. Gowon utasítást adott a fegy­veres erők tagjainak, hogy­ maradjanak laktanyáikban, mert „nem szabad terrorizálni­ a lakosságot”. Hangsúlyozta,­ hogy folytatni fogja elődje nemzetközi és egyéb vonatko­zású politikáját, tiszteletben fogják tartani az előző kor­mány által kötött összes nem­zetközi megállapodásokat és az általa vállalt pénzügyi kö­telezettségeket. Hétfőn reggel még lövöldö­zés folyt Lagos térségében, s hír szerint a lázadók egy híd két oldalán foglalták el állá­saikat. Ez a híd köti össze La­­gost a szárazfölddel (MTI) eineű SIRAtt * NAPLÓ 2. oldal — 1965. augusztus 2. HASZNOS, DE... A hétfő reggeli francia la­pok értékelik Couve de Mur­­ville magyarországi és cseh­szlovákiai látogatását. „A mérleg pozitív — írja a Figaro — a jó megálla­podásokat azonban most meg kell valósítani a gya­korlatban. Yves Moreau, az Hu­­m­a­n 11 é „hasznos látogatá­sok —de...” című vezér­cikkében rámutat: a francia külügyminiszter meglehe­tősen korlátozott célokat tűzött maga elé. Nem arról volt szó, hogy megegyezésre jusson magyar és csehszlo­vák partnereivel a megvita­tott problémák megoldásá­ról, hanem csupán arról, hogy kicseréljék nézeteiket. Nem kétséges — írja —, hogy Budapest és Prága haj­landó lett volna ennél tovább is elmenni. Ilyen körülmé­nyek között a látogatás leg­főbb eredménye, hogy meg­erősítette Franciaország és a meglátogatott országok kap­csolatainak kedvező fejlődé­sét amit egyébként a cseh­szlovákok és a magyar kül­ügyminiszter korábbi párizsi látogatásai indítottak el. A cikkíró hangsúlyozza, e téren még sok a tennivaló. Ma­gyarországnak a nyugati országokkal folytatott kül­kereskedelmében Franciaor­szág csak 7 százalékkal van képviselve. Elsősorban a francia kormányon múlik, hogy hitelkönnyítésekkel és a behozatal fokozásával változtasson ezen a helyze­ten. Budapesten és Prágá­ban is élénken sajnálják, hogy Nyugat-Németország e téren több realizmust mu­tat, kezdeményezőbb és ru­galmasabb, mint Franciaor­szág. Az Humanité vezércikke ezután rámutat: a nemzet­közi kérdésekben Franciaor­szág osztozik szocialista or­szágoknak a vietnami hely­zet miatti aggodalmában és az európai enyhülést kereső törekvéseiben is. Couve de Murville, bár óvakodott ál­lást foglalni Bonn politikáját illetően, hangsúlyozta, Pá­rizs szeretné, ha Nyugat- Németország megjavítaná viszonyát Közép- és Kelet- Európa országaival, mert ez egész Európa érdekét szol­gálná. (MTI) Kínai—indiai jegyzékváltás Kína július 28-án jegyzéke továbbított az indiai kor­mányhoz és elutasította a május 13-án kelt indiai jegy­zéket. Ez utóbbiban India válaszolt Kínának arra a vádjára, hogy India támogatja a „két Kína” elvét. A július 28-i kínai jegy­zék „köntörfalazásnak” nevezi az indiai választ. Július 28-án India újabb jegyzéket intézett Kínához. Azt állítja, hogy Peking „újabb propagandaháborút kezdett India ellen” s a tibe­ti—szikkimi határon, hang­szórón közvetített rádióadá­sokban az indiai hadsereg egységeit zendülésre bujtogat­­ja. (Szikkim India protektorá­tusa). (Új Kína) Potsdam Potsdam programot adott és reményeket. A szörnyű­­ világháborút lezáró szövetségesi konferencia a béke ló Programját adta Európának, és a világ népeinek, s reményt,­lpa hogy a kontinensen, amely két világháború tűzfészke volt, a fó biztonság és az együttműködés valósul meg. Most, a konfe­­­e­rencia befejezésének 21. évfordulóján a potsdami program fH papíron maradását, a remények meghiúsulását állapíthatjuk IH meg, s azt, hogy még mindig nem szűntek meg a második vi­­s vllágháború következményei, továbbra sincs német békeszerző­­igl­zés, léteznek a feszültség gócai, s egyre veszélyesebbek, s ko­­­j­­rántsem nevezhetők rendezettnek az európai államok kap­­­s­csolatai. Nem az európai népeken múlott, hogy nem éltek a reális flit lehetőséggel, amelyet a fasizmus elleni győztes összefogás­­nyújtott. Potsdamban a konferencia részvevői meghatároz­­hatták, hogy az európai biztonság legfőbb feltétele a német mi­li­­i­tarizmus és nácizmus újjáéledésének megakadályozása, an­­­nak biztosítása, hogy Németország soha többé ne fenyeget­­­­hesse szomszédait, vagy a világbékét. Ma van egy német ál- Ujlam, amelyben Potsdam programja hiánytalanul megvalósult, írja Német Demokratikus Köztársaság. De van egy másik né­­­met állam, amely semmibe véve a német nép érdekeit és íj­nyugati szövetségeseinek, az egykori potsdami konferencia íjnyugati részvevőinek támogatásával ma nyíltan agresszív cé­­lulokat követ­ ez a Német Szövetségi Köztársaság. Kell-e ma ilsorolni az európai embernek a bizonyítékokat, amelyek azt­­tanúsítják, hogy Nyugat-Németországban, amely megszület­etésével a potsdami megállapodások megszegését jelentette, az 1945-ös deklarációval homlokegyenest ellenkező fejlődés ment végbe? Ebben a Németországban nem semmisítették ___meg a nácizmust, újjáélesztették a hadimonopóliumok urab­­­almát, amelyek újra hadivágányokra állítják át az ország gaz­­gzdasági potenciálját, ebben a Németországban újra megerősö­­gődött a militarizmus, létrehozták a Bundeswehrt, ezt a volt­­náci tisztek által vezetett káderhadsereget , ez a Németor­szág Európának az az országa, amely nyíltan területi igénye­ket hangoztat. Potsdam évfordulóján tehát sajnos megálla­píthatjuk, hogy Európa és a világ békéjére újra veszélyt je­lent a német imperializmus, amelyik egyre leplezetlenebbé törekszik a második világháború eredményeinek revíziójára, s jellemző fő követelése ma a nukleáris fegyverek birtoklása. A potsdami program semmibevevéséért egyedül és kizá­rólag a nyugati hatalmak felelősek. A háború utáni történe­lem tanúsítja, hogy a Szovjetunió mindenkor a Potsdamban vállalt kötelezettségek megtartására és érvényesítésére töre­kedett. De nem véletlen, hogy a nyugati hatalmak s minde­nekelőtt az európai létérdekeket a saját imperialista céljainak alárendelő amerikai imperializmus, megszegték a potsdami megállapodásokat. Hiszen már ott, a konferencián tapasztal­hatók voltak annak jelei, hogy a nyugati államférfiak a hi­degháború előkészítésén munkálkodtak. Truman akkori ame­rikai elnök, aki a jaltai és teheráni konferencián még részt vett Roosevelt utódaként érkezett Potsdamba, emlékirataiban kijelenti, hogy időnként „ingerültségemben szerettem volna szétfeszíteni a palotát”. Truman akkor már az erőpolitika kép­viselőjeként tárgyalt, az amerikai feltételeket szerette volna érvényesíteni, és elsősorban a négy nap múlva, augusztus 6-án felrobbantandó atombombára koncentrált, az amerikai hata­lompolitika új fenyegető eszközére. A potsdami megállapodá­sokban még nem, de a nyugati hatalmaknak Potsdamhoz való viszonyában már akkor tükröződött a kezdődő hidegháborús szemlélet, ami az európai népek reményeinek megcsalásához vezetett. Ma már, két évtizeddel a konferencia után, lényeges vál­tozások mentek végbe Európában, amint az egész világon is. A továbbra is napirenden levő kérdés, az európai biztonság ügye ma új feltételek figyelembevételével oldható meg. Nem­régiben a potsdami évforduló előtt a szocialista országok kö­zössége, a Varsói Szerződés tagállamai új programot adtak, megjelölték az európai biztonsághoz elvezető mai utat. De azok az elvek, amelyek az európai antifasiszta háborút lezáró potsdami megállapodásban megfogalmazódtak, ma is irány­mutatóak. A. ti . Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Hétfőn Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága. A plénum áttekintet­te a Legfelsőbb Tanács kedden kezdődő ülésszakával kapcso­latos kérdéseket — hangzik a központi bizottsági ülésről ki­adott sajtóközlemény. (MTI) Kedden összeül a szovjet parlament Kedden délelőtt a Kremlben összeült a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának újonnan megválasztott 1517 képviselő­je, hogy fontos bel- és külpo­litikai döntéseket hozzon. Tíz órakor kezdődik a leg­felsőbb tanács szövetségi taná­csának, majd délben a nemze­tiségi tanácsnak az ülésszaka. Ezen az ülésszakon a szovjet kormány benyújtja lemondá­sát, majd megtörténik az új minisztertanács kijelölése. A két ház együttes ülésén megvá­lasztják a legfelsőbb tanács el­nökségét, majd az elnökség megválasztja saját elnökét. (MTI) Az új indonéz kormány elnökségének első ülése Nyugati hírügynökségek a djakartai rádióra hivatkozva jelentik, hogy az új indonéz kormány elnöksége hétfőn Su­harto tábornok elnökletével megtartotta első ülését. A meg­beszélésen az új kormány munkaprogramjáról volt szó,­­ az általános politikai és gaz­dasági célkitűzésekről. A prog­ram részletei nem ismeretesek. Augusztus 16-án Sukarno el­nök is elmondja szokásos évi beszédét. Az elnöki beszéd az idei Törvényhozási esztendő zá­rását jelzi, mert augusztus 17-én — a függetlenség kikiál­tásának évfordulóján­­ új időszak kezdődik. Ezen az új ülésszakon dönte­nek várhatólag az új általános választások kiírásáról. (MTI) Csembe kérkedő nyilatkozata „Hazámnak szüksége van rám” — hangoztatta Csembe volt kongói miniszterelnök az Il Tempo című olasz lapnak adott nyilatkozatában. „Naponta kapok leveleket Kongóból, amelyekben felszó­lítanak, honosítsak meg az or­szágban olyan demokráciát, amelyhez Kongó népe 15 hó­napos kormányzásom alatt hozzászokott” — kérkedett nyilatkozatában Csembe, majd hozzátette: „Nincs jogom csa­lódásban hagyni ezeket az em­bereket. Ezért nem bújok ki a felelősség alól és visszatérek Kongóba, hogy ott elfoglaljam az engem megillető helyet.” (MTI) Tüntetései­, összecsapások Amerikában Vasárnap este Chicago egyik fehér negyedében újabb össze­csapásra került sor polgárjogi tüntetők és fehér fajgyűlölők között. Mintegy 350, főként néger polgárjogi harcos tüntetett a néger nyomornegyedekben uralkodó állapotok ellen. A bé­kés tüntetést azonban megza­varta egy körülbelül három­ezer főnyi tömeg, amely faj­gyűlölő jelszavakat kiáltozva­­ kövekkel, üvegekkel támadt a­­ polgárjogi harcosokra. Az észak-karolinai Raleigh­­ból ugyancsak zavargásról ér­kezett jelentés. A városban a Ku-Klux-Klan nagygyűlése után a gyűlés színhelyéről el­vonuló egyik fajüldöző meg­támadott egy néger csoportot. A Klan biztonsági őrei az egyik néger fiatalembert el­hurcolták azzal a váddal, hogy „verekedést kezdeményezett”. (MTI)

Next