Hajdú-Bihari Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET ÜLÉSE Kedden plenáris üléssel kezdődött az Afrikai Egység­szervezet minisztertanácsa ülésszakának második napja. A zárt ajtók mögött tartott lésen Diallo Telli az ESZ főtitkára tartott beszé­det a szervezet tevékenysé­gről. (MTI) KIM IR MOSZKVÁBAN K o s z i g i­n, az SZKP Poli­t­kai Bizottságának tagja, a Szovjet Minisztertanács elnöke ■ idén a Kremlben elvtársi, vélyes légkörben megvitatta­k im­ír­rel, a Koreai Munka­párt Politikai Bizottsága el­nökségi tagjával, a KB titká­­r­ával, a KNDK miniszterta­­nácsának első elnökhelyette­­s­e él a Szovjetunió és a KNDK g gazdasági kapcsolatainak és együttműködésének további fejlesztését. (TASZSZ) RAPACKI HAZAÉRKEZETT VARSÓBA Rapacki lengyel külügymi­niszter feleségével és kíséreté­vel hétfőn este hazaérkezett Nagy-Britanniából. (PAP) KUDARCBA FULLADT NEONÁCI-GYŰLÉS Freiburgban a szélsőjobbol­dali Nemzeti Demokrata Párt NDP) egyik gyűlésén nem hagyták szóhoz jutni Adolf von Th­ad­dent, a párt he­lyettes elnökét. A gyűlést az NDP-t pártoló diákok hirdették meg, de azon a párt ellenfelei közül többen jelentek meg, mint hívei kö­zül. Von Thadden elől a diá­kok elálltak valamennyi bejá­ratot. Végül a rendőrség segít­ségével tudta csak elfoglalni helyét az emelvényen, szóhoz jutni azonban nem hagyták. Végül kénytelenek voltak a gyűlést bezárni. (MTI) SZOVJET KATONAI KÜLDÖTTSÉG INDIÁBAN Kumaramangalam tá­bornok, az indiai hadsereg ve­zérkari főnökének meghívásá­ra Zaharov marsallnak, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettesének, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­kének vezetésével katonai kül­döttség érkezett Indiába. (TASZSZ) A DÉL-AFRIKAI Köztársaság új ELNÖKE A­z elektorok parlamenti kollégiuma — kizárólag fehé­rekből álló testület — keddi ülésén Theofilus Dönges volt pénzügyminisztert válasz­totta meg a Dél-afrikai Köz­társaság új elnökévé a május 31-én távozó Charles Swart helyébe. (TASZSZ) SZOVJET—ETIÓPIAI TÁRGYALÁSOK A Kremlben kedden folyta­tódtak a szovjet—etiópiai tár­gyalások. Szovjet részről N­y­i­­kolaj Podgornij, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nöke, Kirill Mazurov, a minisztertanács első elnökhe­lyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hiva­talos személyek vesznek részt a megbeszéléseken. Etiópiai részről H­a­i­­­é Szelasszié császár és a kí­séretéhez tartozó államfér­fiak vesznek részt a tárgyalá­sokon. (MTI) Kádár János elvtárs Moszkvában A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga február 28-án ebédet adott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Erdélyi Ká­roly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes tisz­teletére. Szovjet részről az ebéden je­len volt: L. I. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. N. Selepin, M. A. Szuszlov, G. I. Voronov, V. V. Grisin, P. N. Gyemicsev, J. V. Andropov, valamint A. A. Gromiko, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminiszter, N. G. Jegoricsev, a Központi Bizottság tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, F. J. Tyitov, a Központi Bizott­ság tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, L. I. Iljicsov külügyminiszter-he­lyettes és A. F. Kudrjasov, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezető­je. A vendégek között volt Szip­ka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet és a nagy­­követség több diplomatája. A meleg, szívélyes légkörű ebéden L. Z. Brezsnyev és Ká­dár János baráti pohárköszön­tőt mondott. Moszkva új létesítményei­vel ismerkedve Kádár János, Biszku Béla, Erdélyi Károly és Szipka József megtekintette az osztankinoi televíziós köz­pont épületét, a Rosszija szál­lodát és más épületeket. A vendégeket N. G. Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszk­vai pártbizottság első titkára és V. F. Promiszlov, a moszk­vai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke kísérte. (MTI) A Béke-világtanács elnökségének határozata Vietnamról A Béke-világtanács elnök­ségének ülése határozatot ho­zott a vietnami kérdésben. A Béke-világtanács elnöksé­ge, amely 1967. február 25— 27-én ülést tartott Prágában, felhívja a világ minden népét, hogy a legerélyesebben ítélje el azt a szörnyű igazságtalan háborút, amelyet az Egyesült Államok folytat Vietnam mindkét övezetében. A Béke-világtanács elnök­sége ismét kijelenti, hogy tel­jes mértékben támogatja a VDK négypontos és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­­tási Front ötpontos nyilatko­zatát, amelyekben kifejezésre jut az 1954-es genfi egyezmé­nyek betűje és szelleme. (MTI)! WALDECK ROCHET: Közös kormányzati programra van szükség Az FKP Politikai Bizottsága javasolja, hogy a márciusi nemzetgyűlési választások napján azonnal üljenek össze a Francia Kommunista Párt és Demokrata Szocialista Bal­oldali Szövetség képviselői va­lamennyi baloldali párt közös kormányzati program­jának és többségi szerződésének kidol­gozására — jelentette ki Wal­­deck Rochet, az FKP főtitkára a kommunisták nagygyűlésén, amelyen csaknem tízezer em­ber vett részt hétfőn este a pá­rizsi sportcsarnokban. Waldeck Rochet aláhúzta: a személyi hatalom megdöntésének és igazi demokratikus rendszer; megteremtésének elsőrendű­ feltétele az összes baloldali­ pártok közös kormányzati­ programon alapuló egysége. ■ Ma a helyzetet egyre inkább­ az jellemzi, hogy nem a balol­­­dal, hanem a reakció tábora­i­ban tapasztalható a széthúzás.­ Az FKP főtitkára megismétel­­ te, hogy a baloldal választási­­ győzelme esetén a kommun­is-­­ták készek az ebből származó, minden felelősséget vállalni,­­ beleértve adott esetben rész-­ vételüket egy demokratikus­ egységkormányban. (MTI) Felelőtlen pekingi nyilatkozatok A tényekkel szöges ellentét­ben az utóbbi hetekben Kíná­ban mind gyakrabban olyan jelentések látnak napvilágot, amelyek szerint az úgyneve­zett szovjet revizionisták állí­tólag provokációkat követnek el a kínai—szovjet határon. Felelős kínai személyiségek nyilatkoznak arról, hogy a kí­nai hadsereg és az ifjúság há­borúra készül a Szovjetunió ellen. Számos pekingi külföldi megfigyelő véleménye szerint a Kínában folyó szovjetellenes kampány szervezői nyilván­valóan elégedetlenek a Pe­­kingben és az ország más vi­dékein lezajlott kéthetes szovjetellenes kilengések és tüntetések hatásával. Nem si­került elvonni a nép figyel­mét a „kulturális forradalom" által előidézett súlyos gazda­sági és politikai nehézségek­ről. Sok megfigyelő vélemé­nye szerint nincs kizárva, hogy a szovjetellenes politika szervezői Kínában éppen eb­ben a helyzetben esetleg va­lamilyen súlyos provokációt követnek el a szovjet határon, s aztán a felelősséget a Szov­jetunióra igyekeznek háríta­­­ni. (MTI) Washington jutalmaz Washington kész nagyössze­gű segélyt nyújtani az új in­donéz rezsimnek. Az Amerikai Egyesült Államok ígéretet tett, hogy idén mintegy 200 000 000 dollárt folyósít In­donéziának. Ez az összeg kö­rülbelül egyharmada annak, amire a djakartai kormány­nak szüksége van. Washing­ton 1964-ben felfüggesztette az­ Indonéziának nyújtott segít­séget. A Washington Post jelenté­se szerint a segélyprogram fel­­újítását pénteken közölték a djakartai kormánnyal. A lap utal arra, hogy az amerikai politikai motívumok magyarázzák: Suharto tábor­nok ugyanis most távolította el véglegesen a hatalomból Sílcarno elnököt. (MTI) aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmimsimm „Hálásak vagyunk” ! A szabadságáért és füg­­­­getlenségéért harcoló hős , vietnami nép képviseleté­ben tartózkodik hazánk-­­­ban a Vietnami Béketa­­­­nács küldöttsége, amely­­­­nek vezetője, Hoang Bac,­i nyilatkozott a Magyar­­ Távirati Iroda munk­atár­­­sának. : — Népünk nagyra érté­­­keli, hogy a Magyar Nép­. ■ köztársaság újra meg új­­­­ra állást foglal a Vietna­­­­mi Demokratikus Köztár­­­saság négy és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadí­­tási Front öt pontba foglalt javaslatai mellett, ismétel­ten elítéli az Egyesült Ál­lamok agresszióját és bar­bár bűneit, s határozatok­ban, nyilatkozatokban kö­veteli a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bom­bázásának feltétel nélküli megszüntetését, a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivoná­sát. Nagyszerű eredményt­­ hozott az „egy kórházat,­­ egy iskolát Vietnamnak”­­ akció. Tizennyolcmillió for f­rint gyűlt össze a háború . okozta károk enyhítésére,­­ s ebből az összegből négy ’■ iskola és egy 300 ágyas­­ kórház helyreállítására és berendezésére futja — , mondotta Hoang Bac. : — Vietnam 31 millió la­ :­kója készen áll arra, hogy­­ elszántan küzdjön függet­­­­lensége megőrzéséért, a­­ végső győzelemért, s telje­­­­sítse az imperializmus el­­­len harcoló népek iránti­­ kötelességét. • — Még egyszer hangsú­l­­yozom: mélységes hálát­­ érzünk a magyar nép test­­­­véri támogatásáért, együtt­­­­érzéséért — fejezte be nyi­­­­latkozatát Hoang Bao. (MTI) Suharto felfegyverzi a jobboldali diákságot A Reuter és az AFP jelenté­se szerint a djakartai katonai hatóságok kedden puskákat és géppuskákat juttattak el a szélsőjobboldali diákság félka­tonai alakulatához, és megbíz­ták a város védelmével. A kö­zeli Bandung városában is fel­fegyverezték a jobboldali diákcsoportokat. Az intézkedés oka, hogy a katonai szervek attól tartanak, Sukarto hívei fegyveresen be­szivároghatnak a fővárosba. Azóta, hogy az elnök átadta a végrehajtó hatalmat Suharto tábornoknak, több összetűzés volt Indonézia különböző ré­szein. (MTI) BELPOLITIKA Választási nagygyűlés Gödöllőn A Hazafias Népfront válasz­tási nagygyűlést rendezett Gö­döllőn, a gépgyár művelődési termében. A nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, művelő­désügyi miniszter és Cserven­ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. A zsúfolásig meg­telt teremben Kocsis István, a gépgyár párttitkára mondott megnyitót, majd akn Pál mondott beszédet (MTI) Összegezték a kisajátítási ügyek tapasztalatait Csaknem másfél évvel ez­előtt léptek hatályba a kisajá­tításról szóló új jogszabályok. A Legfőbb Ügyészség, az Igaz­­ságügyminisztérium és a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya a közelmúltban meg­vizsgálta, hogy az új jogsza­bályok rendelkezései miként jutnak érvényre a jogalkal­mazó szervek munkájában, s milyen iránymutatást igénylő elvi kérdések merültek fel. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint az új kisajátítási jogsza­bályok általában megfelelnek a követelményeknek, a gya­korlatban beváltak. A nagyobb arányú egyezség­­kötést és a felesleges jogviták elkerülését elsősorban az ne­hezíti meg, hogy sok szerv mereven ragaszkodik kártala­nítási ajánlatához, s azt még akkor sem módosítja, ha az egyezségi tárgyaláson nyilván­valóvá válik az ajánlat meg­alapozatlansága. Az ajánlatok túlnyomó része alacsonyabb a tényleges érték­nél, bár az is előfordul, hogy egyes szervek a társadalmi tu­lajdon sérelmére túlzott ösz­­szegű kártalanítást ajánlanak fel. Nem ritka eset, hogy a tanácsi beruházásban megva­lósuló létesítményekhez szük­séges kisajátításnál maga a ta­nács is irreálisan alacsony kártalanítási ajánlatot tesz. A kisajátítást kérő szervek az eddigiek során ige­n ü egyik kis részében vették igénybe az újonnan létrehozott szakér­tő bizottságok munkáját A jövőben az igazgatási osz­tályoknak is az eddiginél tevé­kenyebben kell közreműköd­niük az egyezség létrehozásá­nak elősegítésében, s indokolt esetben élniük kell azzal a jogszabályban biztosított lehe­tőséggel, hogy felhívják a ki­sajátítást kérő felettes szervet a kártalanítási ajánlat megala­pozatlanságára. A vizsgálat alapján az illeté­kes szervek különböző intézke­déseket tesznek a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére. Egyöntetű tapasztalat, hogy a kártalanítási irányárak több vonatkozásban merevek, nem mindenben alkalmazkodnak a reális követelményekhez. Fő­képpen a beépítetlen telkeknél és a régi, elavult épületeknél okoz problémát az érték helyes megállapítása. Előbbinél ugyanis az irányárak olykor alacsonyak, utóbbinál viszont túlságosan magasnak tűnnek. Az aránytalanságok kiküszö­bölésére indokolt olyan irány­ár kialakítása, amely lehetővé teszi a kisajátított telkek he­lyett hasonló megvásárlását Ugyanakkor hasznavehetetlen, vagy nehezen hasznosítható, el­avult épületeknél kerülni kell a túlzott ármegállapítást (MTI A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalása a szabadságvesztés végrehajtásáról A Legfelsőbb Bíróság bünte­tő és katonai kollégiuma leg­utóbbi ülésén állásfoglalásban adott iránymutatást a bírósá­goknak azzal kapcsolatban, hogy március 1-én lépnek élet­be a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módo­sításáról és a szabadságvesztés végrehajtásáról szóló törvény­­erejű rendeletek. A törvényerejű rendelet szerint a szabadságvesztés végrehajtásának alapvető cél­ja az, hogy az elítéltet tör­vénytisztelő emberré formál­ják. A büntetés végrehajtása során a szocialista humaniz­musnak kell érvényesülnie. Az elítéltet a társadalomra hasz­nos munkával kell foglalkoz­tatni; a végzett munkát az ál­talános bérezési elveknek megfelelően díjazzák. Az új szabályozás értelmé­ben — mint ismeretes — a szabadságvesztésnek négy fo­kozata lesz. A fiatalkorúaknál két ilyen kategóriát állapít meg a rendelet. A kollégiumi állásfoglalás többek között megállapítja, hogy a szabad­ságvesztés egységes büntetési nem, csupán a végrehajtása történik különböző fokozatok­ban. E fokozatoknak, valamint az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának az a szerepe, hogy hatékonyabbá tegye az elítélt átnevelését. A bíróság — figyelemmel minden körülményre — ítéle­tében határozza meg, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása melyik fokozat­ban történjék. Kivételesen — az elítélt személyével, cselek­ményével kapcsolatos körül­mények alapján — sor kerül­het arra, hogy a bíróság egy­­gyel enyhébb fokozatot jelöl­jön ki a büntetés végrehajtá­sára, a konok, megátalkodott, többszörösen visszaeső bűnö­zőkkel szemben pedig egy fo­kozattal szigorúbb büntetés­végrehajtási módot is meg le­het állapítani. (MTI) A másik német katona Német katona... Két világháború poklát megjárt Európánkban különösen rossz emlékeket éb­reszt ez a két szó. Az újságolvasó, aki napról napra követi a világ eseményeit, épp elegendő okot találhat arra, hogy örök figyelmeztetésként őrizze ezeket az emlékeket. A Német Szövetségi Köztársaság hadserege, a Bundeswehr ugyanis nem csupán drilljével, s nem is csak a Wehrmachttól örökölt tizenkétezer tisztjével folytatja — természetesen megváltozott külső körülmé­nyek között — a harmadik birodalom militarista ha­gyományait. A Német Szövetségi­ Köztársaságban kor­mánypolitika az atomipar fegyverkezési célzatú kifej­lesztése, ami épp ezekben a napokban, a genfi atom­­sorompó-tárgyalásokkal kapcsolatban annyit szerepel a hírekben. A kormánypolitika az NSZK-ban, méghoz­zá a napokban Seebohm miniszter nyilatkozatával újó­lag megerősített politika, hogy a bonni állam nem haj­landó semmisnek tekinteni a hírhedt müncheni egyez­ményt, nem hajlandó elismerni a második világháborút követően kialakult Európa-térkép határait. Ilyen körülmények között földrészünk biztonságának egyik nagyfontosságú tényezője az első német munkás— paraszt állam, az NDK léte. Amikor, még az ötvenes években, a NATO megszerveződésével párhuzamosan ismeretessé vált, hogy Nyugat-Németország gyors ütem­ben megindítja az újrafelfegyverzést, az NDK vála­szul — az önvédelmi reflex parancsára — felállította saját nemzeti néphadseregét. Nyugaton már sok rágal­mat szórtak az NDK-ra, de az még senkinek nem jutott eszébe, hogy azzal vádolja meg: volt hitleristák veze­tik a haderejét Mert, szemben az NSZK gyakorlatával, a Német Demokratikus Köztársaság hadseregének nyolcvan százaléka soha nem volt tagja a Wehrmacht­­nak, s csupán egy százalékát adják azok a tisztek, akik már a felszabadulás előtt hivatásos katonák voltak. (Közülük is két ezredes az antifasiszta ellenállás har­cosa volt...) Amiként az NDK új szellemű, szocialista állam — új szellemű, szocialista a hadserege is. Ennek a hadseregnek a katonái szövetségeseink a Varsói Szerződésben, s ve­lünk együtt őrködnek afölött, hogy békénket, vívmá­nyainkat soha többé ne veszélyeztethesse sem német földről, sem máshonnan kiinduló támadás. Az NDK nemzeti néphadseregének születése napján ezért kö­szöntjük szeretettel — ezt az új, másfajta német katonát. S. P.

Next