Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Nem lehetünk elnézőek Szomorú statisztikát olvashatunk a lapokban a hét vége baleseti krónikájáról. Százhetven baleset lényegében két nap alatt az országban olyan- idolkoztató vagy inkább elszomorító. (Sajnos, Hajdú-Bihar megye sem igen jeleskedhet azzal, hogy csökkent voljna a közúti balesetek száma.) De most nem a - sajnos egyelőre nem csökkenő - balesetek miatt emeljjük fel figyelmeztető szavunkat, ha-nem a baleseti krónikában egy név vagy inkább foglalkozás az írás indítéka. Hollós István autószerelő s egy-s ben ismert autóversenyző - adja hírül az Esti Hírlap - a megengedettnél gyorsabban és szabálytalanul vezette gépkocsiját, s Óbudán egy útkanyarban a záróvonalat átlépve összeütközött egy szabályosan közlekedő oldalkocsis motorkerékpárral. Hollósi durva szabályszegésének két gyerek - egy ötéves fiú és egy négyéves kislány esett áldozatául. . Mindkét gyerek meghalt a kórházban. A motorkerékpár vezetője - az egyik gyerek apja - súlyosan megsérült. A szűkszavú hír nem tudósít a lel- ■,ki ismeretlen autós sorsáról. Még anynyi sincs közölve a hír után, mint ami ilyenkor úgymond természetes, előzetes letartóztatásba helyezték. Távol áll tőlünk a gyanúsítás, hiszen a rendőrség minden bizonnyal folytatja a vizsgálatot, s a gázoló autós elnyeri méltó büntetését. De valami itt mégsem stimmel. „Ismert autóversenyző” - olvashatjuk a rövid baleseti híradásban. De egy idő óta elég gyakran olvashatunk ilyesmiről, mármint olyan balesetekről vagy pontosabban botrányról, verekedésről és hasonlókról, amikor a főszereplő élvonalbeli sportoló, vagy nemrég még az volt. Nagy port vert fel a budapesti Boráros térnél történt gyilkosság, ahol egy volt ökölvívó mért halálos ökölcsapást egy idős emberre. Pár évvel ezelőtt egy ismert ökölvívó - olimpiai bajnok - sorozatos botrányairól olvashattunk a lapokban. Később egy neves úszóbajnokról kellett lemondania a magyar sportnak, tör- vényellenes magatartása miatt. Nem-rég egy futballkapus verekedése egy új ember halálát okozta. Folytathatnánk a sort - sajnos, jó volna rá lehetőség. És nemcsak a sportéletből, de más területről is. • Amikor egyesek, akik a sportban vagy az élet más területén ilő átlag-nál jobb eredményt érnek el, vagyis az élvonalba kerülnek, többet engednek meg maguknak, mint az átlagemberek. És olykor a közvélemény is , mintha megbocsátóbb volna, ha azt ss hallja, hogy a szabálysértő vagy bűn-cselekményt elkövető - különösen ha az „csak” közlekedési baleset is- ?mert sportoló. Pedig ez a megbocsástó magatartás egyáltalán nem lehet 5 a széles körű közvélemény hangja, és nem is az, csupán egy szőkébb kör. a „szakmabeli drukkerek” elnéző, a „kedvencnek” mindent megbocsátó 5 nagylelkűsége. Felmerül a kérdés, nem illetlen-ség-e most, ezekben a napokban éppen a sportolókat hozni fel példának egy társadalomellenes magatartás elítélésére. Pár nap múlva elkezdődnek az olimpiai versenyek, s az egész ország szurkol sportolóinknak, hogy minél jobb eredményekkel térjenek haza, hogy újabb sportsikerekkel öregbítsék hazánk hírnevét a távoli Mexikóban és az egész világon. S talán éppen emiatt - élsportolóink jó híre és megérdemelt népszerűsége érdekében - szólunk. Aki egy nagyváros belterületén úgy száguld, mintha versenypályán lenne, s nem törődik mások életével, sajátosan képzelheti el saját helyét, szerepét a társadalmi közösségben. Az ilyen ember azt képzeli, hogy sportsikerei fölébe helyezhetik e őt a törvényeknek is. Aki így gondolkodik, az nem sokba nézheti azt a társadalmat, amelyikben - s amelyiknek a segítségével - élvonalba került. Aki ilyen magatartást tanúsít, méltó a megvetésre, de ha a törvénnyel szembekerül, a példás büntetésre is. L ! Világ proletárjai,egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. OKTÓBER 9., SZERDA Losonczi Pál fogadta a finn parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt az Országház Munkácsy termében fogadta a finn parlamenti küldöttséget, amely Veikko Johan Kokkola, a parlament első alelnöke vezetésével tartózkodik hazánkban, s szívélyes eszmecserét folytatott a delegációval. A látogatásnál jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, valamint Érdem Olavi Raustila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Kiváló ifjú technikusok A közelmúltban rendezték meg a BIOGAL Gyógyszergyárban az immár hagyományossá vált „technikusnapokat”. A „kiváló ifjú technikus” címért folyó versenyt a KISZ-bizottság kezdeményezte. A két napon keresztül tartó versengésen Patkovszky Imre igazgató elnökölt. A fiatal szakembereknek elméleti, gyakorlati és számítási feladatokra kellett választ adniuk. a BIOGBL-ban A verseny népszerűségére jellemző, hogy az elődöntőben 32 technikus indult, s közülük 12-en jutottak el a döntőig. Az első helyezést Eszenyi Lászlóné szerezte meg. A versenyben jó eredményt ért el Mészáros Lászlóné, Eszenyi László, Veréb László, Páll János és Kovács Gábor. A verseny első helyezettjei elnyerték a „kiváló ifjú technikus” címet, ezenkívül pénzjutalomban részesültek - írja Mártha András tudósítónk. Tető alá került Debrecenben a Csokonai Színház mellett épülő színészház. A mintegy négymillió forintos beruházás kivitelezési munkálatait a Debreceni Városi Tanács építőipari Vállalata végzi. A négyemeletes épületben 37 lakást alakítottak ki. A szerződés értelmében a vállalat december 31-ig átadja rendeltetésének a színészházat. 46-50 MILLIÓ IPARTELEPÍTÉSRE A Gazdasági Bizottság két évvel ezelőtt hozott határozata értelmében számos budapesti ipari üzemet vidékre telepítenek. A határozat népgazdasági jelentősége igen nagy. Sok budapesti gyár ugyanis már korszerűtlen, nem tud terjeszkedni. Ugyanakkor vidéken, egyes járásokban alig van ipari tevékenység, s emiatt több ezer ember kénytelen más járásban, más megyében munkát vállalni. A vidékre telepítést azonban a gyárak pusztán saját erejükből nem tudnák megoldani. Szükség van az illetékes tanácsok segítségére, anyagi támogatására is. A Hajdú-Bihar Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban éppen azt vizsgálta, hogy a tanácsok hogyan hajtják végre a Gazdasági Bizottság határozatát, hogyan segítik az ipari üzemek megyénkbe telepítését. A vidékre telepítendő üzemek jelentős részének már pontosan kijelölték a helyét. A tanácsok szakosztályai fel is vették a kapcsolatot az érintett üzemekkel. A megyei tanács megkeresett olyan üzemeket is, melyeket szintén vidékre telepítenek, de még nem jelölték ki a helyüket. Ismertették velük a Hajdú-Biharba település lehetőségeit. Ezek a tárgyalások általában eredményesen végződtek. Ipartelepítési célokra a megyei tanácsnak 46 millió forint állt rendelkezésére a harmadik ötéves terv végéig. Az összeget azonban előreláthatólag 50 millióra emelik. Ipartelepítést terveztek 1970-ig Hajdúböszörménybe, Püspökladányba, Biharnagybajomba, Hajdúnánásra, Hajdúszoboszlóra és Berettyóújfaluba. A tanácsok nyolc vállalattal kötöttek szerződést, további négy vállalattal most tárgyalnak. A tárgyalások a szerződéskötések eredményeként Hajdúböszörménybe települt a Szalag- és Zsinórgyár heveder- és azbesztgyáregysége. A telepítés első üteme 1967-ben befejeződött. Megvan a lehetőség azonban a további bővítésre, melyre a tanács 8 millió forintot biztosít. A beruházás 1970-ben befejeződik. A Rico Kötszerművekkel, valamint a Rövidáruipari Egyesülés lőrinci vattagyárával szintén szerződést kötöttek. A két gyár részére több mint 15 millió forintot ad a tanács. A két üzem — ugyancsak Hajdúböszörményben — 1970 végére már megkezdheti a termelést. Jelentős állomása lesz megyénk iparfejlesztésének, ha megnyílik az Elzett Fémlemezipari Művek, valamint a Pamuttextil Művek berettyóújfalui telepe. Nincs viszont megfelelően biztosítva az Országos Tanszergyártó és -értékesítő Vállalat mechanikai gyáregységének és az Építőgépjavító és -gépgyártó Vállalat öntödéjének Debrecenbe telepítése, bár mind a két fővárosi üzem helyének a megyeszékhelyet jelölte ki a Gazdasági Bizottság. Az ipartelepítéshez a tanácsok anyagi hozzájáruláson kívül egyéb segítséget is adnak. Hajdúböszörményben például a vízszolgáltatás biztosítására víztornyot építettek. A három odatelepülő vállalat részére pedig 17 lakást biztosítanak. Berettyóújfaluban 3,2 millió forintos költséggel megépítik az új üzemek részére az utat, biztosítják a folyamatos vízellátást, bekötik a villanyt. A megyénkbe települő vállalatok munkaerőgondját zömmel az érintett község vagy járás oldja meg. Ahhoz viszont, hogy az üzemekben zavartalan legyen a termelés, szükséges már most gondoskodni a szakemberekről. Indokolt, hogy a jelenleg meglevő 19 szakmunkásképző intézetet továbbfejlesszék. Ezért Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Püspökladányban önálló szakmunkásképző intézetet nyitnak. B. F. Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Már csak fél ezrelék a selejt a marósoknál 1964-ben alakult meg a Hajdúsági Iparművek szerszámosztályán a marósbrigád Győri Béla vezetésével. Azóta éves vállalásait mindig pontosan teljesíti. A jubileumi munkaversenyhez szintén csatlakozott, s többek között felajánlotta, hogy a selejtet minimálisra csökkenti. A legutóbbi értékelés alapján a fél ezreléknél tart. Ilyen eredménnyel kevés brigád dicsekedhet a Hajdúsági Iparművekben. A brigádnak nyomdailag készített naplója és fényképalbuma van. Ebben rögzítik a brigád életével kapcsolatos eseményeket, találkozókat s az ezekről készült fényképfelvételeket. Külön pénztárukban 1700 forintot gyűjtöttek össze, melyből a közös kiadások költségeit fedezik. A brgiád egyik kiváló dolgozóját, Matkó Istvánt, eddig végzett jó munkája alapján a vállalat vezetősége kinevezte művezetőnek. Képünkön, munkában a marósbrigád. Mezőgazdasági szakemberek tapasztalatcseréje Debrecenben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az AGROINFORM közös rendezésében, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács közreműködésével tapasztalatcserét rendeztek kedden Debrecenben a Technika Házában, mezőgazdasági szaktanácsadók és bemutató szakemberek részvételével. A tanácskozáson 45 mezőgazdasági vezető, gyakorlati szakember, kutató vett részt. Ott volt Belgyár András, a TOT propaganda-bizottságának elnöke, a nagylétai Aranykalász Tsz elnöke, Fehér Gyula, a MÉM tájékoztatási osztályának vezetője, Varró József, az AGROINFORM szaktanácsadási osztályvezetője. Fülöp Imre, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott megnyitót, majd Fehér Gyula szólt a bemutató gazdaságok szerepéről, jelentőségéről. Különösen nagy súlya van ennek a munkának, az új ismeretek szélesebb körű és gyors elterjesztésének a gazdasági reform bevezetése után. Meg is van erre az igény a gazdaságokban. A bemutató gazdaságok fontos szerepet kaptak és vállaltak az elmúlt esztendőkben. Egyrészt maguk is kezdeményezői voltak az újnak, a jobbnak, magas színvonalon termeltek, s ezt igyekeztek közkinccsé tenni, megismertetni a környékbeli vagy távoli gazdaságok vezetőivel és tagjaival. A mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában a termelés tudományos és technikai színvonalának nagymértékű emelkedése, a korszerű gépekkel, kémiai anyagokkal való ellátása fokozott mértékben megvalósul, s ez új feladatokat követel a bemutató gazdaságoktól is. A területi szövetségek jelentős szerepet kaptak a tapasztalatcserék szervezésében, lebonyolításában. A minisztérium a népgazdasági igényeknek megfelelően, javaslatokat tesz a témákra, s ezeket a különböző területeken a helyi adottságoknak megfelelően igyekezzenek érvényesíteni, megvalósítani. Semmiképpen sem lehet az új viszonyok között a szakmai ismeretek elsajátítását a véletlenre bízni. Mint amennyire tervszerűen dolgoznak az illetékes vezetők a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításán, ugyanolyan energiával törekedjenek arra is, hogy minél nagyobb szellemi tőke is felhalmozódjon egy-egy üzemben. A vitaindító után a tanácskozáson részt vevő szakemberek mondták el gyakorlati tapasztalataikat, észrevételeiket, ismertették a különböző módszereket, a szervezéssel kapcsolatos együttműködést.