Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
IT MJM IlBlllilaMJIliMHIilMIM I XXVI. ÉVFOLYAM 202. SZÁM •ÁRA: 80 FILLÉR . 1969. SZEPTEMBER 2., KEDD Megkezdődött a tanév az általános és középiskolákban Tegnap szeptember 1-én reggel nyolc óra után ünneplőbe öltözött diákok sereglettek az iskolák felé, hogy részt vegyenek a tanévnyitó ünnepélyen. Ezzel megkezdődött az 1969—70-es iskolai év, ma már rendes tanítási nap van. Debrecen általános iskoláiba tanévkezdésig 16 600 tanulót írtak be, néhány százzal kevesebbet, mint a múlt évben. A csökkenés főként az alsó tagozaton, és ezen belül is az első osztályoknál mutatkozik. Ez a tény kisebb tanulócsoportok létrehozását és az oktató-nevelő munka színvonalának emelését teszi lehetővé. A tanítás változatlanul két műszakban, délelőtt és délután folyik ebben az évben is, de hat debreceni általános iskolában a felső tagozat állandóan délelőttös lesz. Az alsó tagozatos osztályok ezekben az iskolákban is váltani fogják egymást. A debreceni középiskolákba 2022 tanulót vettek fel. Közülük 931 gimnáziumi, 1091 pedig szakközépiskolai tanuló. A gimnáziumok tanulói közül 355, a szakközépiskolák tanulói közül pedig 657 vidéki. Érdekes megfigyelni, hogy amíg a középiskolákban 36,6 százalék a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva, addig a szakközépiskolákban 59 százalék. A gimnáziumok iránti érdeklődés a tavalyihoz viszonyítva nem csökkent, de nem is emelkedett. Változatlanul a tagozatos osztályok a legnépszerűbbek. A középiskolákban nagy a zsúfoltság, a tanulócsoportok átlagos száma 40. A honvédelmi ismeretek oktatását ebben a tanévben az általános iskolák nyolcadik, és a középiskolák második osztályaira terjesztik ki, a „világnézetünk alapjai” elnevezésű tantárgyat pedig a középiskolák negyedik osztályaiban fogják oktatni. Általános Iskola előtt reggel háromnegyed kilenckor gombostűt sem lehetne leejteni, olyan nagy a tömeg. Szülők, gyerekek, pedagógusok. Mielőtt megszólalna az idei tanév első csengetése, hat év körüli fiúcskát szólítunk meg: — Hogy hívnak? — Sápi Tomikának. — Hányadikba mész? — Én még csak most leszek elsős. — Eddig? — Oviba jártam. — Nem félsz az iskolától. (Folytatás a 2. oldalon) Ismerkedés a tanító nénivel ÚJ UTAKRA HÍV a CSENGŐ A szeptemberi iskolacsengő sok ezer diákot hív új útra: kit az óvodából iskolába, kit az általánosból a középiskolába, kit a középiskolából a felsőfokú intézményekbe. Megkerestünk közülük kettőt. A Kossuth utcai Bányai Júlia Szőlő- és gyümölcsbemutató DEBRECENI KERTÉSZETI NAPOK A Kossuth u. 1. szám első emeleti nagytermében kellemes látvány fogadja az ide érkezőket. A teremben körben ízléses csomagolásban gyümölcsök láthatók. Szépek, egészségesek, a látogatókban ir minden bizonnyal kellemes ízemlékeket idéznek fel. Aki ide betér, áhítattal szemléli ezeket a szép termékeket, s nem egy látogatóban fogalmazódik meg az önkéntelen kérdés: „Hát ilyet is tudunk?” Bizony tudunk. Tudunk szépet és jót termelni, tudunk világszínvonalon előállítani ma már mezőgazdasági termékeket. Mert ez a bemutató, ez a kiállítás erről győz meg minden látogatót. A kiállítás vasárnap, augusztus 31-én nyílt meg, s a kertészeti intézmények, vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, valamint házikerti szakkörök alma-, körte-, szilva-, barack- és szőlőfajtáit reprezentálja. A kiállítás mintegy 13 részt vevő szerv, vállalat, gazdaság közös munkája, és első aktusa a debreceni kertészeti napoknak, amelyeknek egy(Folytatás a 2. oldalon) Ismerkedés a szép termékekkel A Debreceni Konzervgyár termékei (Fotó: Győry) Kádár János befejezte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára befejezte évi rendes szabadságát. (MTI) Megnyílt az öthónapos ipari pártiskola MEGKEZDŐDÖTT AZ OKTATÁS AZ ESTI EGYETEMEN Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az öthónapos ipari pártiskolát. A megnyitón részt vett Sikula György, a megyei pártbizottság titkára. Az öthónapos ipari pártiskolán üzemi párttitkárok, pártalapszervezeti vezetőségi tagok, valamint tömegszervezeti vezetők és vezetőségi tagok vesznek részt. Újhelyi Károly, az oktatási igazgatóság vezetője az öthónapos ipari pártiskola megnyitóján köszöntötte azt a száz hallgatót, akik részt vesznek a politikai oktatásban. Ezt követően ismertette a pártiskola célját és a hallgatók előtt álló feladatokat. Ugyancsak hétfőn délelőtt került sor az oktatási igazgatóságon a vezető propagandisták négynapos továbbképzésének megnyitójára. Az ünnepségen Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet a propagandisták feladatairól. A folyamatos továbbképzésen négyszázan vesznek részt. Az esti egyetem általános tagozatán és a szakosítókon ez évben 1500-en tanulnak. Az előadások ezen a héten megkezdődnek. Emlékművet állítottak Tiszadobon Vásárhelyi Pálnak Vasárnap délben emlékművet avattak Tiszadob község határában azon a helyen, ahol egy és negyed századdal ezelőtt Vásárhelyi Pál vízimérnök tervei alapján megkezdték a Tisza szabályozását. Az ünnepélyes emlékműavatáson megjelent Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője, Szabó István, a Központi Bizottság tagja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Feleszi István, a Szabolcs megyei Tanács vb-elnöke dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács vbelnöke, Bartha János, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese. A Himnusz hangjai után Köti Árpád Vörösmarty Mihály „Vásárhelyi Pál emlékére” című versét szavalta, majd dr.Fekszi István megnyitója után Dégen Imre államtitkár mondott avatóbeszédet. — A magyar vízügyi szolgálat, de azt mondhatom, az egész Tiszántúl lakossága nagy adósságot törleszt, amikor emlékművet állít Vásárhelyi Pálnak, a kiváló mérnöknek, a reformkor kimagasló egyéniségének, akinek tervei alapján szabályozták a Tiszát, s a nagy munka eredményeképpen a síkvizes, mocsárvilág helyén tíz- és százezrek találtak állandó otthont, megélhetést. Vásárhelyi Pál tervei alapján több mint 100 átvágással 1419 kilométerről 964 kilométerre csökkent a Tisza medrének tioszsza. Munkájának másik fontos része, hogy az átvágásokat, a szabályozást összekapcsolta a töltésépítéssel, árvédelemmel, s ezt a két munkát egységesnek és elválaszthatatlannak tekintette. Ezután arról a komplex vízgazdálkodási programról szólott Dégen Imre, amely egyenes folytatása a Vásárhelyi Pál által elkészített terveknek. A víz elleni védekezés mellett ma már egyre nagyobb szerep jut az öntözésnek, a vízhasznosításnak. A tiszai létesítmények első nagy jelentőségű állomása volt a tiszalöki duzzasztómű és öntözőrendszer, amely a Tisza szabályozását megkezdő első kapavágás után 100 esztendővel valósult meg. E mű táplálja a Tiszántúl két nagy mesterséges folyóját, a Keleti- és Nyugati-főcsatornát a folyó vizével. Épül a Tisza másik nagy műve, a kiskörei vízlépcső, amely újabb félmillió holdra juttatja el a vizet. Bizonyosra vehetjük, a csongrádi vízlépcső, a távolabbi jövőben pedig a Záhonynál és Vásárosnaménynál tervezett vízlépcsők is felsorakoznak a Tiszacsatornázás két első nagy művéhez. Ezután Dégen Imre felavatta a Tisza partján emelt emlékművet, amely Zilahy István tervei alapján készült. A szoboralak, amely talapzattal együtt 5,2 méter magas, Grantner Jenő alkotása. Az ünnepélyes avatás után a megyék képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Hajdú- Bihar megye koszorúját dr. Szilágyi Gábor, Béres József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bartha János és Papp Ferenc vízügyi igazgató helyezte el. Újítók versenye a csapágyművekben A Magyar Gördülőcsapágy Művekben a vállalat gazdasági vezetői fontos feladatuknak tartják az újítómozgalom fejlesztését, az újítási kedv felkeltését a gyárakban, üzemekben. Legutóbb a vezérigazgatói értekezlet foglalkozott az újítási eredményekkel. A beszámoló megállapította: a tavalyi visszaesés után örvendetesen javult az idén a helyzet, 1969. I. félévében például a megtakarítások értéke több mint kétmillió forint volt. Emelkedett az újítási kedv a fizikai dolgozók körében, az első félévben 53 munkás adott be újítási javaslatot. Az alkalmazotti dolgozóknál viszont visszaesés tapasztalható a benyújtott újítások számát illetően. A csapágyművek vezetői újítási versenyt hirdettek meg a gyárakban, üzemekben, s ennek lényege: a beadott újítási javaslatokat a kalkulált haszon, érték alapján pontozzák, s az év végén — az egyes újítók által kapott pontok összessége alapján — helyezési sorrendet állapítanak meg. A pontversenyben elért helyezések alapján díjakat, jutalmakat adnak át a versenyben résztvevőknek: a legmagasabb díjak összege 6000 forint, a legkisebb jutalom 500 forint lesz. Természetesen mindez az újítási szabályok szerint járó újítói díjakon kívül.