Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 217. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Meggyorsult megyénk ipari fejlődése ÜLÉST TARTOTT 11 MEGYEI TANÁ­CS Tegnap, szeptember 18-án dél­előtt Debrecenben, a megyei tanács székházában ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülést dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács vb-elnöke nyitotta meg, üd­vözölve dr. Fórján Gyulát, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztá­lyának csoportvezetőjét, a megje­lent tanácstagokat és vendégeket. A megyei tanácsülés levezető el­nöke Jónás Lajos megyei tanács­tag volt. A tanácsülésen első napi­rendi pontként dr. Ambrus István jelentését tárgyalták meg a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról. Második napirendi pontként került megtárgyalásra a Debreceni Járási Tanács irányító, szervező, ellenőr­ző munkájáról szóló jelentés, a je­lentést Szathmári Károly, a Debre­ceni Járási Tanács vb-elnöke ter­jesztette a tanácsülés elé. E napirendi ponthoz hozzászólt Takács Károly, a Berettyóújfalui Járási Tanács vb-elnöke, aki a já­rási tanács szakigazgatási szervei és a községi tanácsok közötti fon­tos és egyre jobb kapcsolatról, az információk nagy jelentőségéről, valamint a költségvetési szabályo­zás jelenlegi helyzetéről beszélt. Fazekas Károly megyei tanácstag, a Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára a já­rás mezőgazdasági helyzetéről, va­lamint a járási vezetők igen hasz­nos tömegpolitikai kapcsolatairól szólt. Felszólalt e témánál Fórján Gyula, hozzászólásában, hangsúlyoz­ta a tanácsok önkormányzati rend­szerének fejlesztését, a községek önállóságához szükséges körülmé­nyek megteremtésének fontossá­gát, a tanácsi munkastílus további megváltoztatásának szükségessé­gét, valamint azt, hogy gondoskod­ni kell az önállósodó nagyközségek vezetőinek szakmai, politikai fel­készítéséről. Kerekes Antal, a debreceni járási pártbizottság első titkára elemezte a jelentést, a pártbizottság és a ta­nács kapcsolatát és a káderpolitika fontosságát. Görög József megyei tanácstag, a Nyíradonyi Községi Ta­nács vb-elnöke a községi önálló­sághoz szükséges megfelelő szemé­lyi feltételek biztosításáról, a köz­ségek közötti differenciálásról szólt. Dr. Ambrus István a tanácsi és ál­lami irányításban a gazdasági re­form hatására végbement mélyre­ható változásról beszélt, és az e té­ren szükséges további fejlődésről. Elmondotta, hogy a tanácsok önál­lóságához elengedhetetlen feltétel a gazdasági megalapozottság, az irányító szervek részéről pedig a bátrabb intézkedés és a nagyobb fe­lelősség. Harmadik napirendi pontként Antal Tibor, a megyei tanács vb ipari osztályvezetőjének jelentését tárgyalta meg a tanácsülés, amely a III. ötéves terv és ciklusprogram iparfejlesztési munkájával és az ipartelepítésekkel foglalkozott, területi fejlesztésének megvalósítá­sát. Ezeknek a lehetőségeknek a ki­használását és a megye gyorsabb ütemű iparfejlesztését irányozta elő a megyei tanácsülés által jóváha­gyott, 1967—70. évekre előirányzott munkaprogram. A megye ipari fejlődésének meg­gyorsítására a III. ötéves terv idő­szakára negyvenhatmillió forint ipartelepítési keretet biztosítottak éves ütemezéssel, tanácsi rendelke­zési jog fenntartásával. Az ipar­­telepítési keret felhasználására részletes terv készült. A terv a me­gye iparszerkezeti változásaként a területi elhelyezkedés javítását és főleg a nagyobb munkaerőigényt jelentő könnyűipar gyorsabb ütemű fejlesztését irányozta elő. Így az eddig jelentősebb iparral rendelke­ző helységeken kívül, az iparosítás­ba bekapcsolta Hajdúböszörményt, Püspökladányt, Biharnagybajomot, Hajdúnánást, Hajdúszoboszlót és Berettyóújfalut. Az ipartelepítési terveket meg­beszélték a helyi tanácsokkal, az ál­landó bizottságokkal és a társ szakosztályokkal. A telepítés biz­tosítása érdekében több tanács az erkölcsi támogatás mellett komoly anyagi áldozatokat is vállalt, így Berettyóújfaluban — a járási ta­nács támogatásával — Hajdúnáná­son, Püspökladányban és Hajdú­­dorogon a helyi tanácsok vállalták a kijelölt ipari terület telekhatárig való közművesítését. A III. ötéves tervben a tanácsi erőforrások felhasználása mellett az Országos Tervhivatal hatvan és fél millió forintos központi támoga­tást juttatott. Eddig a következő ipartelepítések történtek meg: A Hajdú-Bihar megyei Vegyes­ipari Vállalat új települési helyei Püspökladány, Biharnagybajom és Hajdúböszörmény. A vállalat hat­millió forintos tanácsi juttatás se­gítségével Budapestről Püspökla­dányba telepítette a fővárosi Mű­­anyagipari Váll. Gombüzemét, Bi­­harnagybajomba a fővárosi Finom­­mechanikai Vállalat késüzemét és Hajdúböszörményben nagyipari kooperációra alkalmas vasipari üze­met hozott létre. Ezzel a vállalat újabb 324 dolgozónak biztosított munkalehetőséget, s termelési érté­ke, amely 1965-ben 36 millió forint volt, 1969-re 75 millió forintra emelkedik. 1967. január elején a Debreceni Fi­nommechanikai Vállalat készáru gyártó részlegéből megalakult a Hajdú-Bihar megyei Finommecha­nikai Vállalat, amely Hajdúböször­mény keleti ipari területén kor­szerű, koncentráltan telepített új üzemet hozott létre a tanács segít­ségével. Az új üzem a jó munkahe­lyi adottságokon túl az összes szük­séges szociális létesítménnyel ren­delkezik. A vállalat Hajdúböször­ményben 413 embernek ad munka­­lehetőséget. A megyei tanács az 1966—68-as évekre biztosított 5,9 millió forintos keretből a Szalag- és Zsinórgyár hajdúböszörményi telephelyét hoz­ta létre, a város keleti ipari terüle­tén. Az üzemegységben a Budapest­ről kitelepített hevedergyártás fo­lyik — az üzem saját fejlesztésének végrehajtása következtében — már 150 fővel. Az iparfejlesztési alap biztosítása Megyénk a harmadik ötéves terv kezdetén az iparilag elmara­dott megyék közé lett sorolva, alá­támasztotta ezt a besorolást, hogy 1965-ben a foglalkoztatható népes­ség 80,8 százaléka volt aktív kereső az országban, megyénkben pedig mindössze 71,1 százalék. Megyénk­ben a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma az országos átlagnál magasabb, tehát ez azt jelenti, hogy további munkaerő-felszaba­dulással lehet számolni. A területi aránytalanságok fel­számolását és megyénk iparfej­lesztésének meggyorsítását segíti, hogy megyénk részére iparfejlesz­tési alapot biztosítottak és tanácsi hatáskörbe utalták az ipar arányos ­ ! Ipartelepítési terv - Tanácsi támogatás A Hajdú-Bihar megyei Textilfel­dolgozó Vállalat új telephelye szin­tén Hajdúböszörményben épült fel. A háromszintes üzemház építési költsége hétmillió forint volt. A létesítmény üzembehelyezése már megkezdődött, s a vállalat folyama­tosan 1970 végére újabb négyszáz embernek ad munkalehetőséget. A Hajdúböszörményi Faipari Válla­latnál a múlt év elején új ládaüze­met létesítettek, ahol 156 embert tudnak foglalkoztatni. Ennyi, ami már megvalósult az ipartelepítési tervből, de a munka tovább folyik. 1970 végére Rövid­áruipari Egyesülés jön létre Hajdú­­böszörményben, az egyesüléssel a városba települ a Rico Kötszermű­vek, a Lőrinczi Vattagyár és Fo­nalkiszerelő Vállalat egy részlege és tovább fejlesztik a Szalag- és Zsinórgyár üzemegységét. A fonal­kiszerelő egy egysége mintegy száz fővel már dolgozik, a Rico Kötszer­­művek telepének építése folyamat­ban van. 1970 végére az egyesülés 54 millió forintos költséggel — amelyből saját forrás 31,4 millió fo­rint, iparfejlesztési alap 22,6 mil­lió forint — olyan új üzemegysé­geket hoz létre, amely Hajdúbö­szörmény városban további hétszáz fő — főleg női munkaerő — foglal­koztatását teszi lehetővé. Az egye­sülés vezetői a IV. ötéves tervben további fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki. A Debreceni Ruhagyár 1970-ig mintegy tízmillió forintos költség­gel bővíti hajdúdorogi üzemegysé­gét, egy üzemcsarnok épül­ majd. A csarnok építése már megkezdő­dött. A bővítés eredményeképpen újabb háromszáz hajdúdorogi mun­kát kereső találhat itt foglalkozást, s így az összes foglalkoztatott szá­ma az üzemben 675 lesz. Berettyóújfaluba telepíti az El­­zett Fémlemezipari Művek a vele megkötött ipartelepítési szerződés alapján az evőeszközgyártást, a tűzoltó készülék, valamint a benzi­nes kanna gyártását. Az előkészí­tési és tervezési munkák már meg­kezdődtek, s a tervek szerint 1970 végére Berettyóújfaluban 636, fő­leg női betanított munkaerő mun­kába állítása válik lehetővé. Ugyan­csak Berettyóújfaluban fejleszti asztalosipari részlegét a Fa- Fém- és Építőipari Ktsz, amely így még 105 embert tud majd foglalkoztat­ni. Az ipartelepítési alapból megva­lósuló beruházások mellett tanácsi támogatással is több létesítmény épül: Hajdúdorogon a Dohánybe­váltó meglevő épületeinek megvá­sárlásával és a telep bővítésével egy új dobozüzemet hoznak létre, ez a Csepeli Papírművek telepe lesz. A községi tanács e létesítményhez kétmillió forint hozzájárulást bizto­sít, a járási tanács pedig félmillió forintot lakásépítésre. Az új üzem­ben mintegy háromszáz embert fog­lalkoztatnak majd. A Hajdúsági Erdőgazdaság Hajdúhadházon egy fűrészáru üzemet hoz létre, a Szov­jetunióból érkező fenyőrönk fel­dolgozására, a tiszántúli áruellá­tás bővítése érdekében. Az üzemhez a megyei tanács a fejlesztési alap­ból mintegy félmillió forinttal já­rul hozzá. Az üzemben közel két­százötvenen kapnak majd munkát. Az ipartelepítéssel összhangban folyik a telepítésben részt nem vevő tanácsi vállalatok és a 47 kisipari szövetkezet fejlesztése is. Ezen be­lül komoly jelentősége van a me­gyében újonnan épített és jelenleg működő 24 szolgáltató háznak. A tanácsi iparban mintegy ötszáz, míg a szövetkezeti iparban ezer fővel nő a foglalkoztatottak létszáma 1970-ig, az ipartelepítési létszámon felül, így az összes fejlesztés ered­ményeként megyénkben a III. öt­éves tervben az iparban foglalkoz­tatottak száma előreláthatólag több mint ötezerrel növekszik. Ez­zel megyénkben és Debrecenben 1970 végére összesen 234 000 lesz az aktív keresők száma, és így a mun­kaképes korú eltartottak száma az 1965. évi közel 73 000-ről mintegy 54 000-re csökken. Hajdúszoboszlón ülésezett a képviselőcsoport Csütörtökön délelőtt Hajdúszo­boszlón tartott ülést az országgyű­lési képviselők megyei csoportja. A képviselőcsoport ülésén részt vett Gurbán György, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Kun László, a Hajdúszoboszlói Városi Pártbizottság titkára, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnök-helyettese, dr. Angyal László, a megyei tanács v. b. osztályvezetője és Szvetits László, a Hajdúszobosz­lói Városi Tanács vb-elnökhelyet­tese. Dr. Szilágyi Gábor, a képviselő­­csoport vezetője ismertette a soron következő feladatokat, majd ugyan­csak ő tájékoztatta a képviselőket a szakmunkásképzésről szóló tör­vényjavaslattal kapcsolatos tudni­valókról. A szakmunkásképzés me­gyei helyzetéről, eredményeiről és problémáiról Gyenes Sándor, a debreceni 109. számú ipari szak­munkásképző intézet igazgatója tá­jékoztatta a képviselőket. Második napirendi pontként a képviselőcsoport megvitatta a gáz­energiáról szóló törvényjavaslatot. A megyei helyzetről dr. Angyal László adott tájékoztatást, amelyet kiegészített Kusztos Ferenc, a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat igazgatója, és Megyeri György, a Hajdúszoboszlói Gázter­melő Vállalat üzemvezetője. A képviselők mindkét napirendi ponthoz, illetve törvényjavaslathoz elmondták észrevételeiket, vélemé­nyüket, tapasztalataikat. A vitában felszólalt Reszegi Ferenc, Korponai Lajos, Bencsik István, Bartha Ist­ván, valamint Gurbán György és dr. Kovács Imre. A nőii m­unkaerő foglalkoztatása A megye foglalkoztatási helyzetét vizsgálva a III. ötéves terv végére a munkaképes korú férfiak foglal­koztatása megoldódik, azonban még mindig jelentős női munkaerő-tar­talék lesz. A további fejlesztések során ezt figyelembe veszik, s így a közeljövőben megoldódik Beret­­­tyóújfalu és környéke, valamint Püspökladány és Hajdúnánás fog­lalkoztatási problémája. Ezenkívül meg kell oldani Nagyléta és kör­nyéke női munkaerejének foglal­koztatását, erre a IV. ötéves terv során kerül sor, a debreceni mun­kaerőhiány pótlása érdekében. A IV. ötéves tervben az előzetes fel­mérések szerint Hajdúnánás, Be­rettyóújfalu, Püspökladány, Hajdú­­böszörmény és Balmazújváros ipar­­fejlesztési gondjai várnak megol­dásra. Az ipartelepítés IV. ötéves tervi előkészítése érdekében már tárgyalásokat folytatnak a megyei tanács illetékesei számos vállalattal és szervvel. E témához hozzászólt Szombati András, a Hajdúböszörményi Váro­si Tanács vb-elnöke, elmondotta a városban folyó ipartelepítés né­hány tapasztalatát. Takács Károly beszámolt a berettyóújfalui ipar­­telepítésről, az ezzel kapcsolatos gondokról, útépítés szükségességé­ről és az ipari tanulóképzésről. Becski El L., a KTSzÖV megyei elnö­ke szintén a szakmunkásképzés fon­tosságáról szólt. Herpergel János megyei tanácstag, egyeki tsz-elnök útjavítási gondokról és Egyek és a MEDICOR Művek között folyó, üzemrészt alapító tárgyalásról be­szélt. Dr. Fórján Gyula arról szólt, hogy a IV. ötéves terv összeállításá­nál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az iparfejlesztés egyéb terü­letek fejlesztésével összhangban szerepeljen. Negyedik napirendi pontként ke­rült megtárgyalásra Bertalan Sán­dor, a művelődésügyi állandó bi­zottság elnöke­ beszámolójelentése a művelődésügyi állandó bizottság munkájáról. A jelentéshez hozzá­szólt Kiss Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese, elemezte a bizottság munkáját, s igen pozitívan értékel­te, majd szólt a kis iskolák segíté­séről, televízióval és korszerű fel­szereléssel való ellátásának szüksé­gességéről, amelyhez sok segítsé­get adhatnak a helyi táradalmi szervek is. Jónás Lajos hozzászó­lásában szintén a művelődésügyi állandó bizottság igen hasznos mun­káját elemezte. Ötödik napirendi pontként a ta­nács Hajdú-Bihar megyei Népi El­lenőrző Bizottság 1969. II. félévére szóló munkatervével foglalkozott, amelyet Rácz Sándor, a NEB elnö­ke terjesztett a tanácsülés elé. A tanácsülés a napirendi pontok alatt tárgyalt jelentéseket a kiegé­szítésekkel együtt egyhangúlag el­fogadta. Különfélék között tárgyal­ta meg a tanácsülés a fürdők sza­bályozásáról szóló tanácsrendeletet. A tanácsülésen három interpellá­ció hangzott el: Forgó József­né me­gyei tanácstag, nádudvari lakos a Nádudvarról Hajdúszoboszlóra járó diákok részére kért reggeli autó­­buszjáratot, valamint a reggel 7 óra körül indítandó járatot Püspök­ladányba, az SZTK-ba menő bete­gek részére. Kérte továbbá a Nád­udvaron folyó gázhálózati munkák gyorsítását, a közelgő télre való te­kintettel. Bertalan Sándor megyei tanácstag észrevételezte, hogy a de­recskei sütőüzem­ nem megfelelő minőségű kenyeret süt, amelyet az­zal indokolnak, hogy a kemence rossz, kérte a kivizsgálást. Jónás Lajos a Köteles tanyára vezető rendkívül rossz utat kifogásolta, amely nagy forgalmú és így komoly balesetveszélyt jelent. A megyei tanácsülés Jónás Lajos zárszavával ért véget. A műszaki napok pénteki programja A csütörtöki eseménydús prog­ram után pénteken, 19-én öt ren­dezvényre kerül sor a debreceni Technika Házában. A Faipari Tu­dományos Egyesület rendezésében két előadás lesz: „Házgyári laká­sok belső bútorzata kis bútorok­kal” és „Üzemszervezés az új gaz­daságirányításban” címm­el. A Magyar Élelmezésipari Tudomá­nyos Egyesület „Dániai tapasztala­tok a tejporgyártás megyei re­konstrukciójával kapcsolatban” címmel tart előadást, és minden bizonnyal érdeklődés kíséri a Ma­gyar Hidrológiai Társaság rendez­vényét is, mely a biológia szere­pét ismerteti a vízgazdálkodásban. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület előadásá­nak címe: „Spektrométeren ala­puló analitikai elemzések gazda­ságossága, pontossága és gyorsasá­gának hatásai az anyagvizsgálat­­­­ban” lesz. Szombaton, szeptember 20-án nem lesznek rendezvények a mű­szaki napok keretében, s hétfőn folytatódik az előadás, illetve vita­sorozat. Közzétették a II. országos ifjúmunkás parlament felhívását A KISZ Központi Bizottsága tel­jes szövegében közzétette annak a felhívásnak a szövegét, amelyet a II. országos ifjúmunkás parlament résztvevői fogadtak el. A felhívás többek között a következőket mondja: — A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottsága kezdeményezésére összehívott II. országos ifjúmunkás parlament — társaink megbízásából, valamennyi „ szakma és üzem ifjúmunkásainak érdekeit képviselve — megvitattuk a munkásifjúság nevelésének, élet- és munkakörülményeinek alakulá­sát, a pályakezdők helyzetét, prob­lémáit.­­ A II. országos ifjúmunkás parlament, újra felmérve azokat a teendőket, amelyek munkásifjúsá­gunkra várnak, felhívja társadal­munk valamennyi érintett tagját, munkájával, tanácsaival, intézke­déseivel az eddiginél nagyobb mér­tékben segítse elő a fiatalok teljes értékű munkásemberré válását, já­ruljon hozzá, hogy a pályakezdő ifjak valamennyi üzemben és vál­lalatnál fegyelmezetten dolgozza­nak, becsületes munkájuk szerint érvényesüljenek, és jól érezzék ma­gukat.­­ A fiatal munkások életében fejlődésében különösen fontos a munkábaállást követő időszak. Ezért olyan országos akció elindítá­sát kezdeményezzük, amelynek cél­ja a pályakezdés megkönnyítése, a fiatalokról való gondoskodás és a nevelés leghatásosabb módszerei­nek, formáinak kialakítása, a mun­kahelyi beilleszkedés feltételeinek javítása.

Next