Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 217. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR • 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Meggyorsult megyénk ipari fejlődése ÜLÉST TARTOTT 11 MEGYEI TANÁCS Tegnap, szeptember 18-án délelőtt Debrecenben, a megyei tanács székházában ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülést dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg, üdvözölve dr. Fórján Gyulát, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának csoportvezetőjét, a megjelent tanácstagokat és vendégeket. A megyei tanácsülés levezető elnöke Jónás Lajos megyei tanácstag volt. A tanácsülésen első napirendi pontként dr. Ambrus István jelentését tárgyalták meg a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról. Második napirendi pontként került megtárgyalásra a Debreceni Járási Tanács irányító, szervező, ellenőrző munkájáról szóló jelentés, a jelentést Szathmári Károly, a Debreceni Járási Tanács vb-elnöke terjesztette a tanácsülés elé. E napirendi ponthoz hozzászólt Takács Károly, a Berettyóújfalui Járási Tanács vb-elnöke, aki a járási tanács szakigazgatási szervei és a községi tanácsok közötti fontos és egyre jobb kapcsolatról, az információk nagy jelentőségéről, valamint a költségvetési szabályozás jelenlegi helyzetéről beszélt. Fazekas Károly megyei tanácstag, a Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára a járás mezőgazdasági helyzetéről, valamint a járási vezetők igen hasznos tömegpolitikai kapcsolatairól szólt. Felszólalt e témánál Fórján Gyula, hozzászólásában, hangsúlyozta a tanácsok önkormányzati rendszerének fejlesztését, a községek önállóságához szükséges körülmények megteremtésének fontosságát, a tanácsi munkastílus további megváltoztatásának szükségességét, valamint azt, hogy gondoskodni kell az önállósodó nagyközségek vezetőinek szakmai, politikai felkészítéséről. Kerekes Antal, a debreceni járási pártbizottság első titkára elemezte a jelentést, a pártbizottság és a tanács kapcsolatát és a káderpolitika fontosságát. Görög József megyei tanácstag, a Nyíradonyi Községi Tanács vb-elnöke a községi önállósághoz szükséges megfelelő személyi feltételek biztosításáról, a községek közötti differenciálásról szólt. Dr. Ambrus István a tanácsi és állami irányításban a gazdasági reform hatására végbement mélyreható változásról beszélt, és az e téren szükséges további fejlődésről. Elmondotta, hogy a tanácsok önállóságához elengedhetetlen feltétel a gazdasági megalapozottság, az irányító szervek részéről pedig a bátrabb intézkedés és a nagyobb felelősség. Harmadik napirendi pontként Antal Tibor, a megyei tanács vb ipari osztályvezetőjének jelentését tárgyalta meg a tanácsülés, amely a III. ötéves terv és ciklusprogram iparfejlesztési munkájával és az ipartelepítésekkel foglalkozott, területi fejlesztésének megvalósítását. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását és a megye gyorsabb ütemű iparfejlesztését irányozta elő a megyei tanácsülés által jóváhagyott, 1967—70. évekre előirányzott munkaprogram. A megye ipari fejlődésének meggyorsítására a III. ötéves terv időszakára negyvenhatmillió forint ipartelepítési keretet biztosítottak éves ütemezéssel, tanácsi rendelkezési jog fenntartásával. Az ipartelepítési keret felhasználására részletes terv készült. A terv a megye iparszerkezeti változásaként a területi elhelyezkedés javítását és főleg a nagyobb munkaerőigényt jelentő könnyűipar gyorsabb ütemű fejlesztését irányozta elő. Így az eddig jelentősebb iparral rendelkező helységeken kívül, az iparosításba bekapcsolta Hajdúböszörményt, Püspökladányt, Biharnagybajomot, Hajdúnánást, Hajdúszoboszlót és Berettyóújfalut. Az ipartelepítési terveket megbeszélték a helyi tanácsokkal, az állandó bizottságokkal és a társ szakosztályokkal. A telepítés biztosítása érdekében több tanács az erkölcsi támogatás mellett komoly anyagi áldozatokat is vállalt, így Berettyóújfaluban — a járási tanács támogatásával — Hajdúnánáson, Püspökladányban és Hajdúdorogon a helyi tanácsok vállalták a kijelölt ipari terület telekhatárig való közművesítését. A III. ötéves tervben a tanácsi erőforrások felhasználása mellett az Országos Tervhivatal hatvan és fél millió forintos központi támogatást juttatott. Eddig a következő ipartelepítések történtek meg: A Hajdú-Bihar megyei Vegyesipari Vállalat új települési helyei Püspökladány, Biharnagybajom és Hajdúböszörmény. A vállalat hatmillió forintos tanácsi juttatás segítségével Budapestről Püspökladányba telepítette a fővárosi Műanyagipari Váll. Gombüzemét, Biharnagybajomba a fővárosi Finommechanikai Vállalat késüzemét és Hajdúböszörményben nagyipari kooperációra alkalmas vasipari üzemet hozott létre. Ezzel a vállalat újabb 324 dolgozónak biztosított munkalehetőséget, s termelési értéke, amely 1965-ben 36 millió forint volt, 1969-re 75 millió forintra emelkedik. 1967. január elején a Debreceni Finommechanikai Vállalat készáru gyártó részlegéből megalakult a Hajdú-Bihar megyei Finommechanikai Vállalat, amely Hajdúböszörmény keleti ipari területén korszerű, koncentráltan telepített új üzemet hozott létre a tanács segítségével. Az új üzem a jó munkahelyi adottságokon túl az összes szükséges szociális létesítménnyel rendelkezik. A vállalat Hajdúböszörményben 413 embernek ad munkalehetőséget. A megyei tanács az 1966—68-as évekre biztosított 5,9 millió forintos keretből a Szalag- és Zsinórgyár hajdúböszörményi telephelyét hozta létre, a város keleti ipari területén. Az üzemegységben a Budapestről kitelepített hevedergyártás folyik — az üzem saját fejlesztésének végrehajtása következtében — már 150 fővel. Az iparfejlesztési alap biztosítása Megyénk a harmadik ötéves terv kezdetén az iparilag elmaradott megyék közé lett sorolva, alátámasztotta ezt a besorolást, hogy 1965-ben a foglalkoztatható népesség 80,8 százaléka volt aktív kereső az országban, megyénkben pedig mindössze 71,1 százalék. Megyénkben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az országos átlagnál magasabb, tehát ez azt jelenti, hogy további munkaerő-felszabadulással lehet számolni. A területi aránytalanságok felszámolását és megyénk iparfejlesztésének meggyorsítását segíti, hogy megyénk részére iparfejlesztési alapot biztosítottak és tanácsi hatáskörbe utalták az ipar arányos ! Ipartelepítési terv - Tanácsi támogatás A Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat új telephelye szintén Hajdúböszörményben épült fel. A háromszintes üzemház építési költsége hétmillió forint volt. A létesítmény üzembehelyezése már megkezdődött, s a vállalat folyamatosan 1970 végére újabb négyszáz embernek ad munkalehetőséget. A Hajdúböszörményi Faipari Vállalatnál a múlt év elején új ládaüzemet létesítettek, ahol 156 embert tudnak foglalkoztatni. Ennyi, ami már megvalósult az ipartelepítési tervből, de a munka tovább folyik. 1970 végére Rövidáruipari Egyesülés jön létre Hajdúböszörményben, az egyesüléssel a városba települ a Rico Kötszerművek, a Lőrinczi Vattagyár és Fonalkiszerelő Vállalat egy részlege és tovább fejlesztik a Szalag- és Zsinórgyár üzemegységét. A fonalkiszerelő egy egysége mintegy száz fővel már dolgozik, a Rico Kötszerművek telepének építése folyamatban van. 1970 végére az egyesülés 54 millió forintos költséggel — amelyből saját forrás 31,4 millió forint, iparfejlesztési alap 22,6 millió forint — olyan új üzemegységeket hoz létre, amely Hajdúböszörmény városban további hétszáz fő — főleg női munkaerő — foglalkoztatását teszi lehetővé. Az egyesülés vezetői a IV. ötéves tervben további fejlesztési koncepciókat dolgoznak ki. A Debreceni Ruhagyár 1970-ig mintegy tízmillió forintos költséggel bővíti hajdúdorogi üzemegységét, egy üzemcsarnok épül majd. A csarnok építése már megkezdődött. A bővítés eredményeképpen újabb háromszáz hajdúdorogi munkát kereső találhat itt foglalkozást, s így az összes foglalkoztatott száma az üzemben 675 lesz. Berettyóújfaluba telepíti az Elzett Fémlemezipari Művek a vele megkötött ipartelepítési szerződés alapján az evőeszközgyártást, a tűzoltó készülék, valamint a benzines kanna gyártását. Az előkészítési és tervezési munkák már megkezdődtek, s a tervek szerint 1970 végére Berettyóújfaluban 636, főleg női betanított munkaerő munkába állítása válik lehetővé. Ugyancsak Berettyóújfaluban fejleszti asztalosipari részlegét a Fa- Fém- és Építőipari Ktsz, amely így még 105 embert tud majd foglalkoztatni. Az ipartelepítési alapból megvalósuló beruházások mellett tanácsi támogatással is több létesítmény épül: Hajdúdorogon a Dohánybeváltó meglevő épületeinek megvásárlásával és a telep bővítésével egy új dobozüzemet hoznak létre, ez a Csepeli Papírművek telepe lesz. A községi tanács e létesítményhez kétmillió forint hozzájárulást biztosít, a járási tanács pedig félmillió forintot lakásépítésre. Az új üzemben mintegy háromszáz embert foglalkoztatnak majd. A Hajdúsági Erdőgazdaság Hajdúhadházon egy fűrészáru üzemet hoz létre, a Szovjetunióból érkező fenyőrönk feldolgozására, a tiszántúli áruellátás bővítése érdekében. Az üzemhez a megyei tanács a fejlesztési alapból mintegy félmillió forinttal járul hozzá. Az üzemben közel kétszázötvenen kapnak majd munkát. Az ipartelepítéssel összhangban folyik a telepítésben részt nem vevő tanácsi vállalatok és a 47 kisipari szövetkezet fejlesztése is. Ezen belül komoly jelentősége van a megyében újonnan épített és jelenleg működő 24 szolgáltató háznak. A tanácsi iparban mintegy ötszáz, míg a szövetkezeti iparban ezer fővel nő a foglalkoztatottak létszáma 1970-ig, az ipartelepítési létszámon felül, így az összes fejlesztés eredményeként megyénkben a III. ötéves tervben az iparban foglalkoztatottak száma előreláthatólag több mint ötezerrel növekszik. Ezzel megyénkben és Debrecenben 1970 végére összesen 234 000 lesz az aktív keresők száma, és így a munkaképes korú eltartottak száma az 1965. évi közel 73 000-ről mintegy 54 000-re csökken. Hajdúszoboszlón ülésezett a képviselőcsoport Csütörtökön délelőtt Hajdúszoboszlón tartott ülést az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A képviselőcsoport ülésén részt vett Gurbán György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kun László, a Hajdúszoboszlói Városi Pártbizottság titkára, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnök-helyettese, dr. Angyal László, a megyei tanács v. b. osztályvezetője és Szvetits László, a Hajdúszoboszlói Városi Tanács vb-elnökhelyettese. Dr. Szilágyi Gábor, a képviselőcsoport vezetője ismertette a soron következő feladatokat, majd ugyancsak ő tájékoztatta a képviselőket a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos tudnivalókról. A szakmunkásképzés megyei helyzetéről, eredményeiről és problémáiról Gyenes Sándor, a debreceni 109. számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója tájékoztatta a képviselőket. Második napirendi pontként a képviselőcsoport megvitatta a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot. A megyei helyzetről dr. Angyal László adott tájékoztatást, amelyet kiegészített Kusztos Ferenc, a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat igazgatója, és Megyeri György, a Hajdúszoboszlói Gáztermelő Vállalat üzemvezetője. A képviselők mindkét napirendi ponthoz, illetve törvényjavaslathoz elmondták észrevételeiket, véleményüket, tapasztalataikat. A vitában felszólalt Reszegi Ferenc, Korponai Lajos, Bencsik István, Bartha István, valamint Gurbán György és dr. Kovács Imre. A nőii munkaerő foglalkoztatása A megye foglalkoztatási helyzetét vizsgálva a III. ötéves terv végére a munkaképes korú férfiak foglalkoztatása megoldódik, azonban még mindig jelentős női munkaerő-tartalék lesz. A további fejlesztések során ezt figyelembe veszik, s így a közeljövőben megoldódik Berettyóújfalu és környéke, valamint Püspökladány és Hajdúnánás foglalkoztatási problémája. Ezenkívül meg kell oldani Nagyléta és környéke női munkaerejének foglalkoztatását, erre a IV. ötéves terv során kerül sor, a debreceni munkaerőhiány pótlása érdekében. A IV. ötéves tervben az előzetes felmérések szerint Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Püspökladány, Hajdúböszörmény és Balmazújváros iparfejlesztési gondjai várnak megoldásra. Az ipartelepítés IV. ötéves tervi előkészítése érdekében már tárgyalásokat folytatnak a megyei tanács illetékesei számos vállalattal és szervvel. E témához hozzászólt Szombati András, a Hajdúböszörményi Városi Tanács vb-elnöke, elmondotta a városban folyó ipartelepítés néhány tapasztalatát. Takács Károly beszámolt a berettyóújfalui ipartelepítésről, az ezzel kapcsolatos gondokról, útépítés szükségességéről és az ipari tanulóképzésről. Becski El L., a KTSzÖV megyei elnöke szintén a szakmunkásképzés fontosságáról szólt. Herpergel János megyei tanácstag, egyeki tsz-elnök útjavítási gondokról és Egyek és a MEDICOR Művek között folyó, üzemrészt alapító tárgyalásról beszélt. Dr. Fórján Gyula arról szólt, hogy a IV. ötéves terv összeállításánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az iparfejlesztés egyéb területek fejlesztésével összhangban szerepeljen. Negyedik napirendi pontként került megtárgyalásra Bertalan Sándor, a művelődésügyi állandó bizottság elnöke beszámolójelentése a művelődésügyi állandó bizottság munkájáról. A jelentéshez hozzászólt Kiss Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, elemezte a bizottság munkáját, s igen pozitívan értékelte, majd szólt a kis iskolák segítéséről, televízióval és korszerű felszereléssel való ellátásának szükségességéről, amelyhez sok segítséget adhatnak a helyi táradalmi szervek is. Jónás Lajos hozzászólásában szintén a művelődésügyi állandó bizottság igen hasznos munkáját elemezte. Ötödik napirendi pontként a tanács Hajdú-Bihar megyei Népi Ellenőrző Bizottság 1969. II. félévére szóló munkatervével foglalkozott, amelyet Rácz Sándor, a NEB elnöke terjesztett a tanácsülés elé. A tanácsülés a napirendi pontok alatt tárgyalt jelentéseket a kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta. Különfélék között tárgyalta meg a tanácsülés a fürdők szabályozásáról szóló tanácsrendeletet. A tanácsülésen három interpelláció hangzott el: Forgó Józsefné megyei tanácstag, nádudvari lakos a Nádudvarról Hajdúszoboszlóra járó diákok részére kért reggeli autóbuszjáratot, valamint a reggel 7 óra körül indítandó járatot Püspökladányba, az SZTK-ba menő betegek részére. Kérte továbbá a Nádudvaron folyó gázhálózati munkák gyorsítását, a közelgő télre való tekintettel. Bertalan Sándor megyei tanácstag észrevételezte, hogy a derecskei sütőüzem nem megfelelő minőségű kenyeret süt, amelyet azzal indokolnak, hogy a kemence rossz, kérte a kivizsgálást. Jónás Lajos a Köteles tanyára vezető rendkívül rossz utat kifogásolta, amely nagy forgalmú és így komoly balesetveszélyt jelent. A megyei tanácsülés Jónás Lajos zárszavával ért véget. A műszaki napok pénteki programja A csütörtöki eseménydús program után pénteken, 19-én öt rendezvényre kerül sor a debreceni Technika Házában. A Faipari Tudományos Egyesület rendezésében két előadás lesz: „Házgyári lakások belső bútorzata kis bútorokkal” és „Üzemszervezés az új gazdaságirányításban” címmel. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület „Dániai tapasztalatok a tejporgyártás megyei rekonstrukciójával kapcsolatban” címmel tart előadást, és minden bizonnyal érdeklődés kíséri a Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényét is, mely a biológia szerepét ismerteti a vízgazdálkodásban. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület előadásának címe: „Spektrométeren alapuló analitikai elemzések gazdaságossága, pontossága és gyorsaságának hatásai az anyagvizsgálatban” lesz. Szombaton, szeptember 20-án nem lesznek rendezvények a műszaki napok keretében, s hétfőn folytatódik az előadás, illetve vitasorozat. Közzétették a II. országos ifjúmunkás parlament felhívását A KISZ Központi Bizottsága teljes szövegében közzétette annak a felhívásnak a szövegét, amelyet a II. országos ifjúmunkás parlament résztvevői fogadtak el. A felhívás többek között a következőket mondja: — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kezdeményezésére összehívott II. országos ifjúmunkás parlament — társaink megbízásából, valamennyi „ szakma és üzem ifjúmunkásainak érdekeit képviselve — megvitattuk a munkásifjúság nevelésének, élet- és munkakörülményeinek alakulását, a pályakezdők helyzetét, problémáit. A II. országos ifjúmunkás parlament, újra felmérve azokat a teendőket, amelyek munkásifjúságunkra várnak, felhívja társadalmunk valamennyi érintett tagját, munkájával, tanácsaival, intézkedéseivel az eddiginél nagyobb mértékben segítse elő a fiatalok teljes értékű munkásemberré válását, járuljon hozzá, hogy a pályakezdő ifjak valamennyi üzemben és vállalatnál fegyelmezetten dolgozzanak, becsületes munkájuk szerint érvényesüljenek, és jól érezzék magukat. A fiatal munkások életében fejlődésében különösen fontos a munkábaállást követő időszak. Ezért olyan országos akció elindítását kezdeményezzük, amelynek célja a pályakezdés megkönnyítése, a fiatalokról való gondoskodás és a nevelés leghatásosabb módszereinek, formáinak kialakítása, a munkahelyi beilleszkedés feltételeinek javítása.