Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-02 / 278. szám
Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozókbetegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szudétanémetek részt kérnek a politikából Münchenben vasárnap befejeződött a „Szudétanémet szervezet” elnevezésű revansista nyugatnémet szövetség kétnapos kongreszszusa. A szervezet határozatban ellenezte, hogy az NSZK kormánya bármilyen formában érvénytelennek nyilvánítsa az 1938-as müncheni egyezményt. A kongresszuson a szudétanémetek „lojalitásukról” biztosították a nyugatnémet kormányt, de egyben bejelentették, részt kérnek maguknak az NSZK úgynevezett keleti politikájának meghatározásában. Mint Becher, a szervezet elnöke közölte, a szervezet a keleti politikával kapcsolatban tájékozódó megbeszélést kíván tartani Willy Brandt kancellárral. (UPI) PAX-küldöttség A bonni katolikus sajtóügynökség meghívására a Német Szövetségi Köztársaságba látogatott a lengyel katolikusok PAX-egyesületének háromtagú küldöttsége Witold Jankowski, a varsói Slowo Powszechne hasábjain ismerteti a küldöttség tapasztalatait. Még Brandt kormánynyilatkozatának elhangzása előtt felhívták a figyelmünket arra — írja Jankowski —, hogy tekintettel az új koalíció minimális többségére, a bonni kormány nem tehet nagy előrelépést, mert a nyugatnémet közvélemény nincs felkészítve az Odera—Neisse határ elismerésére vonatkozó döntés elfogadására. Egyébként tényleg nagyon valószínű az, hogy a nyugatnémet közvélemény nincs felkészítve az Odera—Neisse határ elismerésére, hiszen 25 éven át olyan hamis reményekkel táplálták, hogy a nyugati lengyel földek ismét birtokba vehetők lesznek. Az NSZK-ban szinte lépten-nyomon találkozni a nyugati lengyel területek megszerzésére irányuló törekvésekkel. A reális véleményeket nyomban „árulásnak”, a „német nemzeti érdekekről való lemondásnak" bélyegzik, s ha ez így van, joggal felmerül a kérdés, vajon mit tesz a bonni kormány annak érdekében, hogy előkészítse a közvéleményt az Odera—Neisse határ elismerésére — ha tényleg szándékában áll e lépés megtétele? Kindermann königsteini püspök nyíltan kijelentette, hogy a lengyel követelmények szerint lehetetlen elismerni a status quo-t, mert az „ellentmondana a keresztény erkölcs elveinek”. Szerinte a „jogtalanul” kitelepítetteknek, a nyugati és északi lengyel területekre történő visszatelepítése lenne a helyes megoldás. A nyugatnémet püspöki kar egy másik fellegvárában átnyújtották küldöttségünknek Herbert Czaja „Ausgleich mit Ost-Europa” című könyvét, amely azt javasolja, hogy a vegyes lakosságú határvidéken létesítsenek „nemzetközi területet”. Tennenberg püspök a könyvhöz írt előszavát így fejezi be: „Mindez utópia? De a ma utópiája a politikában gyakran a holnap valóságává válik.” (MTI) A szocialista brigádok új kitüntetési rendszeréről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, melyet az elnökség a kormány elé terjeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialistabrigád-vezetők áprilisi országos tanácskozásán sokan kérték az elismerési rendszer megváltoztatását, sürgették a hatékonyabb erkölcsi és anyagi elismerést. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerül. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocialistabrigád-mozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elismerés egységét, s hosszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigádoknak. Az előterjesztés szerint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a műszaki konferenciák, a termelési tanácsko zások és a munkaértekezletek helyzetét is megvizsgálta. Az elnökség helyteleníti, hogy a termelési tanácskozásokat és egyéb munkaértekezleteket általában központosítva, tehát nem kis termelői egységenként tartják. A sajátos helyi feladatok intézésébe jobban be kell vonni a dolgozókat. A demokratikus fórumok szerepe gyakran formális, az esetek többségében csupán tudomásul veszik a döntéseket. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferenciákat, a termelési tanácskozásokat és munkaértekezleteket szabályozó kormány- és SZOT elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is megvizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos időszakában. A túlórák tavalyi csökkenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát használtak fel az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. A lakosság készpénzbevétele 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első háromnegyed évit, a növekedés üteme gyorsabb volt, mint az előző esztendőben. Gyorsabban nőtt a tavalyinál a lakosság megtakarítása is, a takarékbetét-állomány az idén kilenc hónap alatt 4,6 milliárd forinttal emelkedett. A kifizetett munkabérek a szocialista iparban a tavalyinál ugyancsak gyorsabban, 7 százalékkal nőttek. Viszonylag jelentős változás, hogy a bérnövekedés nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből és nem a létszámnövekedésből származik. Az előző években fordított volt ez az arány. Az átlagkeresetek gyorsabb növekedése főleg a túlórák elszaporodásával magyarázható. A kiskereskedelmi árak 1,5 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos időszakában, az áremelkedések azonban a forgalomban levő áruknak csak körülbelül 30 százalékát érintették, így bizonyos cikkek ára az említettnél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Az idényáras cikkek körülbelül 4 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly. Három-tíz százalékkal emelkedett a bútorok, egyes építőanyagok, néhány vas- és műszaki cikk, bizonyos könyvek ára. A tűzifa, a brikett és a fűtőolaj olcsóbb, mint az elmúlt évben. Előzetes számítások szerint a fogyasztói árszínvonal a tavalyihoz képest a tervezett 2 százaléknál kisebb mértékben emelkedik. A kiskeresetűeket érintő áremelkedés körülbelül egy, a nagyobb keresetűeké pedig két százalékos. Az élelmiszer-ellátás általában kielégítő, a sertéshús azonban kevés. A kedvező termés eredményeként zöldség- és gyümölcsfélékből előreláthatólag a tavalyinál kiegyensúlyozottabb lesz a téli és tavaszi ellátás. A ruházati cikkek választékának bővítését elősegíti a nagyobb mérvű import. Az elnökség megállapította, hogy az egész esztendőre várható kiskereskedelmi forgalom a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően szerkezetében azonban attól eltérően alakul. Élelmiszerekből az előirányzottnál 1—1,5 százalékkal, ruházati cikkekből 1,5—2 százalékkal nagyobb, vegyes iparcikkekből pedig 3 százalékkal kisebb forgalom várható a számítottnál. Az év végi kereskedelmi készletek várhatóan kétmilliárd forinttal kisebbek lesznek, mint ahogy azt a biztonságosabb piaci egyensúly megkívánná. (MTI) Tárgyal a bécsi konferencia Kóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Minden látványos külsőség nélkül, az intenzív munka és a jóindulatú erőfeszítések jegyében zajlanak Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácskozásának utolsó órái. 25 ország politikusai, lelkészei, tudósai és jogászai most azzal az elhatározással jöttek össze Bécsben, hogy végre kikövezzék az európai biztonsághoz vezető utat és erre az útra kormányozzák a hivatalos politika irányítóit is. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdéséről tanácskozó bizottságban Bokorné dr. Szegő Maria magyar küldött kifejtette: jogilag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-európai országnak az a struccpolitikája, hogy az élénk, sőt mindinkább fejlődő kereskedelmi kapcsolatok ellenére sem ismerik el azt az államot — az NDK-t —, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar küldött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európa sorsát teszik kockára azok a retrográd erők, amelyek a jelenlegi status quo módosítását szeretnék elérni. Az európai közvélemény azt várja az új bonni kormánytól, hogy világosan és egyértelműen elhatárolja magát az ilyen tendenciáktól. Dr. Stellán Arvidson profeszszor, a bizottság elnöke így foglalta össze a vitát: Közös nevezőre jutott a bizottság 60 tagja abban, hogy 1. garantálni kell a jelenlegi európai status quót; 2. érinthetetleneknek és vitathatatlanoknak kell tekinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera-Neisse vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni szerződés kezdetétől fogva érvénytelen; 4. minden országnak törvénybe kell iktatni az erőszakról való lemondást; 5. fel kell venni az ENSZ-be mind a két német államot. Valamennyi munkabizottság érintette zárójelentésében a budapesti felhívást és a prágai javaslatot. Ezek értelmében állást foglaltak a kormányszintű összeurópai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása mellett. Ezt az állásfoglalást a bizottságok határozati javaslat formájában előterjesztik az értekezlet plenáris záróülésén, amely ma a déli órákban kezdődik és valószínűleg egy — a népekhez és a kormányokhoz intézett felhívás kibocsátásával ér véget. Megnyílt a Közös Piac MI LESZ ANGLIÁVAL? csúcsértekezlete Az elmúlt órákban szokatlanul sok protokolláris kötelessége akadt Julianna holland királynőnek és férjének, Bernhard hercegnek: egymás után kellett üdvözölniük a Közös Piac tagállamainak korrrsányfőit, akik a szervezet hágai csúcsértekezletére érkeztek a holland fővárosba. A parlament lovagtermében meg is kezdődött a konferencia. Pieter delong holland miniszterelnök házigazdái megnyitó beszéde az ilyenkor kötelező általánosságok tetszetős gyűjteménye volt. Egyetlen szó sem esett benne a hágai konferencia legizgalmasabb témájáról, arról, annyi visszautasítás után felveszik-e végre hetedik tagnak Angliát. Ennek fényében természetes, hogy a legnagyobb érdeklődéssel Georges Pompidou francia köztársasági elnök beszédét várják a holland fővárosban összesereglett újságírók. Londonban némi aggodalmat keltett, hogy a hágai csúcs előtt ült össze a gaulle-ista párt, az UDR fontos értekezlete, és ezen hitet tettek a de Gaulle-féle politika „kontinuitása”, vagyis folyamatossága mellett. Márpedig közismert, hogy a Közös Piacba való brit belépés minden esetben a francia exelnök sziklaszilárd álláspontján futott zátonyra. Azt még a legpesszimistább megfigyelők sem tartják valószínűnek, hogy de Gaulle utódja, Pompidou is „végleges” nemet mond az angol felvételi kérelemre. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy Párizs úgy érzi: nem kell elsietni a brit belépést, előtte még nem ártana némi előnyöket kiharcolni, mindenekelőtt a francia mezőgazdaság számára. A hágai csúcsot kommentáló megfigyelők naivaknak nevezik azt a néhány nyugat-európai országban divatos álláspontot, amely szerint a brit oroszlán beengedése segít elsimítani a Közös Piacon belüli ellentéteket. Ezek az ellentétek — mutatnak rá — csak súlyosbodhatnak azzal, ha zöld utat biztosítanak az amerikai politika elemeit magával hozó Londonnak. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1969. DECEMBER 2. Anglia visszavonul Nagy-Britannia beleegyezett, hogy kiürítse a líbiai Tobruk mellett levő katonai támaszpontját — jelentette be közleményben a líbiai külügyminisztérium. A támaszpont kiürítésével kapcsolatos megbeszéléseket december 8-án kezdik meg, s a külügyminisztérium közleménye szerint a támaszpontról január végén távozik az utolsó angol katona. A MENA értesülése szerint angol részről már meg is kezdték a kiürítés előkészületeit. (Reuter) Pompidou nem vonja vissza az embargót Az Al Ahram: Nem minden gerilla akció hasznos az arab ügynek Az Egyesült Arab Köztársaság minisztertanácsa vasárnap Gamal Abdel Nasszer elnökletével kétórás ülésen tárgyalta meg a jelenlegi politikai és katonai helyzetet. Hasszán Abbasz Zaki gazdasági és külkereskedelmi miniszter átfogó jelentést tett a gazdasági helyzetről és a költségvetésről. Mint Amin Hoveidi államminiszter az értekezlet után közölte, a minisztertanács következő ülésének napirendjére tűzte a mezőgazdaság helyzetének megvitatását. Szó volt az ülésen azokról a tárgyalásokról is, amelyeket az EAR vezetői André Bettencourt francia tervezésügyi miniszterrel folytattak. André Bettencourt Pompidou elnök személyes képviselője kairói megbeszélése során kifejtette az egyiptomi vezetőknek: 1. Franciaország támogatja az araboknak azt a kívánságát, hogy Izrael ürítse ki a megszállt arab területeket. 2. Franciaország szerint a válság megoldásának alapja a Biztonsági Tanács határozata. 3. A francia kormány aggódik a közel-keleti helyzet robbanékonysága miatt; úgy véli, hogy Izrael súlyos helyzetet teremtett arab területek hosszas megszállásával. 4. Az államminiszter küldetésének fő célja megerősíteni azt a politikát, amelyet de Gaulle tábornok dolgozott ki a Közel-Kelettel összefüggésben és amelyet Pompidou elnök híven követ. Franciaország nem változtatta meg közel-keleti politikáját, továbbra is fenntartja a fegyverszállítási embargót. A francia államminiszter szerdán reggel akart utazni, de kairói látogatását az Air France sztrájkja miatt kénytelen volt egy nappal meghosszabbítani. Az Al Ahram hétfői száma részleteket közöl annak az egyiptomi egységnek a harci sikereiről, amely vasárnapra virradóan novemberben már az ötödik portyát hajtotta végre a Szuezi-csatorna izraeli megszállás alatt levő keleti partján. A lap szerint az egyiptomi egység 50— 60 katonát tett harcképtelenné. Az izraeli helikopterek és autóbuszok órákkal a portya után is sebesülteket szállítottak. Az Al Ahram értesülései szerint az egyiptomi katonák elfogták az egyik izraeli állás parancsnokát, egy századost, aki később egy lőszerraktár robbanása közben két egyiptomi katonával együtt életét vesztette. Az Al Ahram másik figyelemre méltó cikkében elmarasztalja azt a merényletet, amelyet palesztinai gerillák a múlt héten Athénban hajtottak végre. Az El A1 izraeli légitársaság athéni központja ellen elkövetett gránátos merénylet sok embert megsebesített, és egy két és fél éves görög kisfiút megölt. Az athénihez hasonló merényletek a lap szerint csak az izraeli propaganda malmára hajtják a vizet. „Nem szabad megengedni, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom — amelyet igen nagyra értékelünk —, valamiféle olyan »szent üggyé váljék, amelyről nem szabad vitatkozni és amelyet nem szabad bírálni” — vonja le a következtetést a kairói félhivatalos lap. (UPI) Nguyen Thi Binh Budapestre érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő személyiségek fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Délvietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI)