Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 164. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR • H70. JÚLIUS 15., SZERDA Gyermek­tragédiák A hét eleji újságok mindig be­számolnak a hét végi balesetekről. Fekete krónikának jelzik és fogal­mazzák, mintegy jelképében is hang­súlyozva, jelezve az esetek súlyos­ságát. Valóban megdöbbentő tények­ről van szó. A legnagyobb, a leg­­jóvátehetetlenebb tragédiától, az em­beréletek százainak elpusztulásá­ról. Az elmúlt években ijesztő mér­tékben felszökött a baleseti grafi­kon. Meredek ívelésébe sok minden közrejátszik s mi most nem is ez­zel akarunk foglalkozni. Ezen belül is a legtragikusabbra szeretnénk a közvélemény figyelmét irányítani: a gyermekbalesetekre. Mert a „feke­te krónikák” lapjain mind több­ször szerepelnek azok a híradá­sok, felsorolások, amelyek gyer­mektragédiákról számolnak be. Íme a nyári hónapok legtípusosabb halálesetei: X. Y. fiatalkorú tiltott helyen fürdött, a vízbe fulladt. A. B. tíz éven aluli gyereket szülei magá­ra hagyták, vízbe merészkedett, ott lelte halálát. C. és D. testvérével az úttesten játszott, aztán át akar­tak futni, s az éppen akkor odaér­kező gépjármű mindkettőjüket ha­lálra gázolta. És még lehetne sorol­ni, lehetne szaporítani a tény, a tra­gédia azonban ugyanaz, csupán csak a személyek változnak! Minden haláleset, minden bal­eset egy-egy figyelmeztetés. Fel­kiáltójel, hogy vigyázzunk gyere­keinkre, óvjuk testi épségüket. Mert végül is a figyelemről, az elővigyázatosságról van szó.­­S ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, er­ről nem lehet elégszer cikkezni. Társadalmi környezetünk - az anya­gi élet javulásának megfelelően - sajnos rengeteg baleseti veszélyt rejt. Városaink egyre zsúfoltabbak, útja­ink egyre forgalmasabbak. Rengeteg a gépkocsi, és számuk tovább nő. S a közlekedés vérkeringésének megfelelően ez a zsúfoltság az egész országban jelentkezik. Ma már nem mondhatjuk, hogy községben, fal­vakban élünk, ott a gyerekek nyu­godtan mehetnek az úttestre. Ott itt, mindenütt számolnunk kell azok­kal a veszélyforrásokkal, amelyek­­ ha gondatlanok vagyunk, reánk les- I kelődnek. A felsorolás azonban még így I sem teljes. Igaz, a közlekedés s nyá- I ron a meggondolatlan fürdés szedi I a legtöbb áldozatot, azonban úgy- I szólván az élet minden­­területén I résen kell lennünk’, .Ija a vekt­élyt el­­ akarjuk kerülni. A kulturálódással, I a civilizálódással együtt jár fal- I­vaink, vidékeink villamosítása. Ma­­ már szinte a legkisebb tanyán is ott I az áram, s éppen ezért jó, ha erre I is felhívjuk gyermekeink figyel- I mét. De a gázhasználatra is ugyan- I így figyelmeztetnünk kell, s a gyű- I fa sem gyermek kezébe való. A tanulság tehát: gyermektragé-­­ diáknál legfontosabb a megelőzés. I A figyelem, a szülők, a felnőttek I gondoskodása, mert ez tehet a leg- I többet, ez lehet a legeredménye- I sebb. Ha csak lehetséges, ne hagy- I juk magukra apró vagy egészen kis I gyerekünket, illetve ha már nem I tudunk más megoldást, akkor leg- I alább a veszély lehetőségét iktassuk I ki minden esetben. Sajnos gyermektragédiák vannak, I s nem kell ahhoz semmiféle jós- I tehetség, hogy azt mondjuk: lesznek a jövőben is. Pedig ezeknek nagy része kellő körültekintéssel elkerül­hető lehetne. Pedig ezeket mind ki lehetne iktatni ha ki-ki megszívlel­né az eddigi sajnálatos eseteket. Mostanában gyakran és szívesen beszélünk társadalmi felelősségről. Anélkül, hogy ebből bármit is leal­kudnánk, meg kell mondanunk, hogy minden társadalmi odafigyelés csak akkor eredményes, ha abban a sze­mélyes felelősség összetevői munkál­nak. Már­pedig e nagyon szo­morú statisztikán mindenképpen változtatnunk kell, hiszen tragédiá­kat előzhetünk meg, hiszen bimbózó eményeket segíthetünk teljes kibon­­akozáshoz. S ennél nincs szebb tár­­s­adalmi küldetés. Megkezdődött az Európai Carneskutató Társulat kongresszusa Debrecenben Július 14-én, kedden délelőtt fél kilenc órakor a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájá­ban ünnepélyes keretek között megnyitották az Európai Carnesku­tató Társulat — az ORCA — 17. kongresszusát. A megnyitón részt vett a kongresszusra érkezett mint­egy kétszázötven fogorvos, kutató, vegyész, biokémikus, mineralógus, mikrobiológus, biológus, akik több mint húsz országból érkeztek Deb­recenbe. A megnyitó ünnepségen jelen volt dr. Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke. A MÁV Filharmonikus Zenekar­ból alakult kamarazenekar rövid hangversenyt adott a jelenlevők tiszteletére, majd dr. Adler Péter, a Debreceni Orvostudományi Egye­tem Stomatológiai Klinikájának igazgatója nyitotta meg a tanács­­­kozást. Ezt követően dr. Kesztyűs Loránd akadémiai levelező tag, egyetemi tanár, az Orvostudományi Egyetem rektora köszöntötte a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Orvostudományi Egye­tem nevében a megjelenteket. A kongresszuson felszólalt dr. Be­­rényi Béla, a budapesti Semmel­weis­­ Orvostudományi Egyetem fogorvosi karának dékánja és dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem professzora, a Ma­gyar Fogorvosok Egyesületének el­nöke. Ezután előadások következ­tek, amelyet három világszerte is­mert szakember tartott. A résztve­vők meghallgatták A. Ribakov professzornak, a moszkvai közpon­ti stomatológiai intézet igazgatójá­nak, J. Kostlan professzornak, az Egészségügyi Világszervezet kop­penhágai európai irodája fogászati osztályvezetőjének, valamint B. G. Bibby professzornak, a rochesteri Eastman-alapítvány fogászati kuta­tóintézet igazgatójának előadását. A kongresszus több neves részt­vevője, valamint az előadók dél­után sajtókonferenciát tartottak. A kongresszus ma tovább folytatja munkáját. A kongresszus résztvevői filmhét Debrecenben Lengyel filmhetet rendeznek Deb­recenben július 16-tól 22-ig. Ez idő alatt a város több filmszínházában vetítenek olyan filmeket, melyek az utóbbi évek lengyel filmművé­szetét reprezentálják. E filmek kö­zött szerepelnek olyanok, amiket láthatott már a mozilátogató deb­receni közönség, de több olyan is akad, melyek most kerülnek először bemutatásra Magyarországon. A filmhét megrendezése Lublin és Debrecen testvérvárosi kapcso­latait öregbíti és szélesíti. Ez év áp­rilisának első hetében ugyanis Lub­­linban rendeztek magyar filmhetet, hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteltére. Ez alkalommal a debreceni delegáció is részt vett a Lublinban rendezett ünnepségeken. A debreceni lengyel filmhét meg­rendezésére július 22-e, a lengyel nép ünnepe adott alkalmat. 1944 júliusában kezdődött meg Lengyelország felszabadítása a szovjet hadsereg által, melyben len­gyel alakulatok is harcoltak. 1944. július 22-én a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság már beje­lenti a demokratikus és független lengyel állam megalakulását. Július 22. évfordulóját azóta a lengyelek minden évben megünneplik, s a lengyel testvérváros ünnepéhez Debrecen a lengyel filmhét megren­dezésével kíván hozzájárulni. A debreceni delegáció látogatását vi­szonozva ez alkalommal lublini de­legációt üdvözölhetünk Debrecen­ben. A lengyel filmhéten a következő filmeket vetítik Debrecen filmszín­házaiban: Az éjszakai vonat, a Légyfogó, Keresztesek I—II., Kés a vízben, Minden eladó, Csatorna, Hamu és gyémánt, valamint or­szágos bemutató előtt a Közjáték. A filmek bemutatásának helyét és idejét napi filmműsorunkban kö­zöljük. • • Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 15-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet, a gazdasági építőmunka és a pártélet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja. (MTI) ­ Ma kezdődik a Karlovy Vary-i filmfesztivál Két játékfilmünket is meghívták Kar­ I lovy Varyba a szerdán nyíló XVII. nem-­­­zetközi játékfilmfesztiválra Kósa Ferenc,­­ Csoóri Sándor és Sára Sándor ítélet cí­­í­mű alkotását a verseny másnapján, július 1­­6-án vetítik, míg Zolnay Pál, Köllő­­ Miklós és Ragály Elemér filmjét, ,,Az­­ arc”-ot 22-én, a verseny második szaka-­­­szában mutatják be. A fesztivált július­­ 2- án ünnepélyes eredményhirdetéssel­­ zárják. A fesztiválra Karlovy Varyba utazik I Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri I Sándor, továbbá a Dózsát alakító Bes- Z­senyei Ferenc is. „Az arc” című film­­ alkotói közül Zolnay Pál rendező, Szé- E­csényi Ferencné vágó, Drahota Andrea I és Zala Márk lesz jelen a versenyen. A magyar-román-szlovák koproduk- I­cióban készült Dózsa-film iránt idehaza I és külföldön egyaránt élénk az érdeklő-­­­dés. Két hónap alatt csaknem félmillió­­ nézőt vonzott, és megvásárolta a Szov-­­ jetunió, Bulgária és Lengyelország. Bc- t mutatják természetesen Romániában és­­ Csehszlovákiában is. Ugyancsak számot- I tevő ,,Az arc” című játékfilm eddigi si­­i­kere. (MTI)■ Az újjáépítésben is részt vesz a néphadsereg Mint ismeretes, az árvízveszély idején néphadseregünk katonái példamutató bátorságot, állhatatos­ságot, magas fokú fegyelmet és se­gítőkészséget tanúsítottak. Az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisz­térium illetékeseitől most arról kért tájékoztatást, hogyan segíti a néphadsereg az újjáépítést. Elmon­dották: a védelmi munkákban való részvételhez hasonlóan nagyfokú segítőkészségről tesznek tanúságot a katonák most, az újjáépítés, a helyreállítás időszakában is. Ez a bajtársi segítség elsősorban az árvízkárosult katonatársaik felé irányul. De más árvízkárosultak­nak is készséggel nyújtanak támo­gatást a katonák. — A személyi állomány részéről megnyilvánuló kezdeményezés, tenniakarás eredményeként — egyetértésben a helyreállítási kor­mánybiztossággal — a magyar nép­hadsereg a központi árvízalaphoz való hozzájáruláson kívül közvetle­nül is részt vállal az árvízkárosul­tak megsegítésében. A helyi párt- és tanácsi vezetéssel összhangban a néphadsereg vállalta, hogy saját költségén felépíti 12 idős, egyedül­álló lakos családi házát. Három többgyermekes családfenntartó, tartalékállományba helyezett kato­natársuk házát ugyancsak tető alá hozzák. További tizennyolc család­nál szintén elvégzik az építési munkákat katonafiataljaink. Emel­lett a lakások berendezéséhez is se­gítséget nyújtanak. Az árvíz súj­totta területen a néphadsereg 33 házat épít fel, és még számos csa­ládnak juttat támogatást. Közölték a minisztérium illeté­kesei azt is, hogy az építési mun­kákat július 20-án kezdik meg a katonák Csenger, Olcsvaapáti, Jánkmajtis, Kérsemjén, Nagyar, Tunyogmatolcs, Kisnamény, Csász­­ló, Csegöld, Fehérgyarmat és Gé­­berjén községekben. A lakásokat a tervek szerint szeptember 20-én, a fegyveres erők napján adják át. Az önként jelentkező katonafiata­lokból — a munkák szervezettségé­nek biztosítására — építőszázadot hoztak létre, amelynek tagjai kö­zött ott vannak a határőrség és a karhatalom katonái is. (MTI) A nemzetközi nevelésügyi év jegyében Az UNESCO genfi konferenciájáról Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter­­helyettes - akinek vezetésével magyar küldöttség vett részt Genfben az UNESCO nevelésügyi konferenciáján - nyilatkozott Vágó Tibornak, az MTI munkatársának a tanácskozás tapaszta­latairól. Elmondotta: az idei konferenciát a nemzetközi nevelésügyi év jegyében ren­dezték, s szervezését az UNESCO-nak az összehasonlító pedagógiával foglalkozó intézménye, a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda (BIE) vállalta. A konferencián részt vett az UNESCO szinte valameny­­nyi tagállama, mintegy száz ország kül­döttsége. A tanácskozás napirendjén két téma szerepelt: a nevelésügy fejlődésé­nek főbb tendenciái, illetve az iskolai veszteségek (lemorzsolódás, kimaradás stb.) okai.­­ Az első témát a konferencia plená­ris üléseken tárgyalta. A vitában a kö­vetkező lényegesebb tendenciák bonta­koztak ki: igen fontos, hogy a tanulók minél hosszabb ideig tartó egységes alapképzésben (kötelező oktatásban) ré­szesüljenek. A nevelésügy fejlesztése gon­dos tervezést igényel, s ennek a terve­zésnek lehetőleg az általános nemzeti tervezés részének kell lennie. Szinte minden országban tantervi reformok, változtatások vannak folyamatban. Ezek közül is kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi, a matematikai, a természet­­tudományi és az idegen nyelvi képzés javításának, mégpedig a mindennapi gyakorlat igényeinek megfelelően. A tantervi változásokkal együtt jelentős változásokon mennek át az oktatás esz­közei és módszerei is. Gyors ütemben terjednek az audiovizuális eszközök, a programozás, de egyes gazdaságilag erő­sen fejlett országok küldöttei beszámol­tak a számítógépeknek az iskolában va­ló terjedéséről is. A konferencia rész­vevői állást foglaltak amellett, hogy az új tartalomnak, az új módszereknek meg­felelően kell gondoskodni a pedagógu­sok képzéséről, illetőleg továbbképzésé­ről, és az is szükséges, hogy ezeknek az igényeknek a figyelembevételével szer­vezzék meg a pedagógiai kutatásokat.­­ Ami a második napirendi pontot illeti, annak vitája szekcióüléseken zaj­lott le. Az iskolai veszteségek okai közt a felszólalók a következőkre mutattak rá: a tanulók szociális körülményei, az iskolára való előkészítés elégtelensége vagy teljes hiánya, a kis létszámú, azaz osztatlan vagy részben osztott iskolák léte, valamint a pedagógushiány, a ta­nulói teljesítmények elbírálásának kidol­gozatlansága. Egyébként szinte az egész világon nyomasztó a pedagógushiány, és gond az is, hogy a végzett hallgatók nem szíve­sen helyezkednek el falun. Ugyanígy vi­lágszerte probléma az osztályozás, az egyik osztályból a másikba, az alacso­nyabb iskolai fokról a magasabba való átjutás legcélszerűbb módszerének kiala­kítása. A szekcióülések ajánlásokat dol­goztak ki az oktatásügyi miniszterek számára az iskolai lemorzsolódások, ki­maradások csökkentésére. A nemzetközi nevelésügyi év jegyé­ben két ünnepi ülése is volt a konferen­ciának: az egyik az erkölcsi nevelés kér­déseivel foglalkozott, a másik Komensky halálának évfordulójáról emlékezett meg - fejezte be nyilatkozatát Lugossy Jenő. (MTI)

Next