Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Felhívás a magyar néphez! Felhívással fordulunk munkás­­osztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó né­pünkhöz: tegyünk újabb és hatéko­nyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyü­mölcsöző együttműködés megterem­tésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Euró­pában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke ennmaradjon, s Európa ne válhas­­on többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a vi­­lág helyi háborúktól és feszültségek­től terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista re­­kció, amely akadályozza az enyhüt­­lst, mérgezi az államközi kapcsola­tokat, agresszív terveket, revansis­­ta vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkö­vetkezetesebb hívei és leghatalma­sabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdemé­nyezték a különböző társadalmi rendszer­ű országok békés egymás mellett élésének , politikáját, és az e politikán alapuló kollektív euró­pai biztonsági rendszer megteremté­sét. A kitartó harcnak olyan ered­ményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szer­ződései a Német Szövetségi Köz­­ársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai,­­ nyugat-berlini négyhatalmi meg­­állapodás. A szerződések érvénybe­­pése,­ az NDK nemzetközi jogi el­­imerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább ja­vítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együtt­működésért folytatott közös harc­ban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk el­engedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi törekvéseit, szocia­lista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagál­lamainak fővárosunkban megfogal­mazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós béké­jéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzde­lem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapve­tően érintő ügy a társadalom leg­szélesebb köreinek cselekvő részvé­telét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demok­ratikus tanácskozáson együttesen vi­tassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös fel­adataikat, és segítsék elő, hogy mi­előbb sor kerüljön az európai kor­mányok biztonsági értekezletér­e. Népünk akaratát kifejezve alakí­tottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni ha­zánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműkö­dés megvalósítására. Egész társa­dalmunk erejével kívánjuk támo­gatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népün­ket, munkásosztályunkat, paraszt­ságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgá­runkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biz­tonság és együttműködés megte­remtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvé­seink kifejezik népünk akaratát, ha­zánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az euró­pai béke és biztonság megteremté­séhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibon­takozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (MTI) ST A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR ME­G.VI EI­­­.OTT­S­Á­GÁNAK LAPJA , akrké tartott a v­áei pártbizottság Csütörtökön Karakas Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A párt­­bizottság első napirendi pontként Sikula György elvárt elő­terjesztésében meghallgatta a „Párt tömegkapcsolatáról, a tömeg­szervezetek és tömegmozgalmak politikai munkájáról” szóló je­lentést. Második napirendi pontként Gál István elvtárs előadásá­ban meghallgatta az „Intézkedési és ellenőrzési terv a­­Politikai Bizottság 1971. június 29-i határozata végrehajtásáról, a beruhá­zási tevékenység hatékonyságát növelő megyei feladatokról” szó­ló jelentést. A pártbizottság a jelentéseket megvitatta és határo­zatokat hozott. A harmadik napirendi pont meghallgatásánál a megyei párt­­bizottság úgy döntött, hogy C. Nagy Gábor jelentését, amely a végrehajtó bizottság 1971. június 22-i pártbizottsági ülés óta vég­zett munkáról számolt volna be, írásban küldjék ki a megyei pártbizottsági tagoknak. A megyei pártbizottság ezután különféléket tárgyalt. Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense! Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának ala­kuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnök­ségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor reformá­tus püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyaror­szági Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnö­ke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadé­mikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes ve­zetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsig­mondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növényter­mesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke nyitotta meg az ülést és el­mondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, az­zal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejt­sen ki a kontinensünk biztonságával és az európ­­­pai népek együttműködésével kapcsolatos nem­zeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdeké­ben. A bizottság tagjai társadalmunk valameny­­nyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. ­ KÁLLAI GYULA: Európa és a világ sorsa szorosan összefügg Tisztelt Bizottság! Kedves Barátaim! Az európai biztonság és együtt­működés egész népünket foglal­koztató gondolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat. A nemzetközi béke védelme és biztosítása nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az éle­tünkből. Ennél többet jelent; je­lenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az in­tézményes biztonság, a békés egy­más mellett élés alapján; a lehető­séget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel; a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket létrehozó és ki­szolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevékeny­kedjék, hogy a világon a fegyve­rekbe dermedt évi 130 milliárd dol­lár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehe­tőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesülhessenek az élet minden területén. Európa mindig megkülönbözte­tett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a leghe­vesebben a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 mil­lió halottjával, 55 millió sebesültjé­vel, országok és országrészek, váro­sok és falvak rombadöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csatatereivé változtatta­. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabad­ság, a nemzeti függetlenség s a tár­sadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szo­cializmus valósága. Európában húzódik a két ellen­tétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. Európa egy része a fő területe annak az ag­resszív Észak-atlanti Szövetségnek, amely földrészünk blokkokra sza­kításáért és a népekre súlyosan ne­hezedő fegyverkezési versenyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztítóbb katasztrófájának reális lehetőségét képezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanak­vást és a bizalmatlanságot. Ez az (Folytatás a 2. oldalon) Múzeumi, műemléki hónap Egy kereskedelmi ellenőrzés tapasztalatai (3. oldal) UTAZÁSI IRODÁVAL ÁZSIÁBAN (4. oldal) diákok rómma (5. oldal) Interjú Neményi Lilivel

Next