Hajdú-Bihari Napló, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
(bo/iMIJLLouv. HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! bp. ÉVFOLYAM HH9 ^ szám IBI lj|p||BHf' ^ ÁRA:80 FILLÉR |É^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HÍHAR MEGYEISÁGÁNAK LAPJA Mai számunkban: Polgári védelem 4. oldal Berzsenyi és Csokonai találkozása 5. oldal Olimpiáról— olimpiára 7. oldal Befejeződött a berlini konferencia Kádár János felszólalása Záróközleményt fogadtak el a résztvevők Szerdán, magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A konferencia hatodik ülésének elnöki tisztjét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt delegációjának vezetője, a párt főtitkára tölti be. A konferencia második napjának első szónoka Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, a JKSZ elnöke. Joszip Broz Tito beszédében kijelentette: meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai, a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Ezután a Svéd Balodali Párt (kommunisták) elnöke, Lars Werner fejtette ki pártja véleményét. Beszédében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi években a világon pozitív változások történtek. Erre példa az amerikai imperialisták indokínai veresége. Az imperializmus elvesztette a volt portugál gyarmatokat is. Pozitív változások történtek földrészünkön is. Ez kifejezésre jutott a helsinki konferencián. Mindez azonban nem jelenti, hogy az amerikai imperializmus és a NATO elvesztette volna fenyegető jellegét. Továbbra is igyekeznek beavatkozni más országok belügyeibe. Ebben a harcban mind nagyobb szerepet játszik az internacionalista szolidaritás. A szónok kifejtette, hogy a svéd kommunisták a proletár internacionalizmus hívei. Ez természetesen megerősíti a pártoknak azt a jogát, hogy stratégiájukat és taktikájukat önmaguk dolgozzák ki. A következő felszólaló Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára volt. — A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A berlini értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. Enrico Berlinguer beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. Az Olasz EP főtitkára ezután a nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatot. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte. Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, a berlini konferencia hetedik ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi erőviszonyok alapvetően a haladás erőinek javára változtak meg. A Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában kiemelte, hogy a hidegháború korszakából az enyhüléshez vezető történelmi fordulat, a béke és a haladás erői előtt nyílt újabb lehetőségek a szocialista országok sikereinek és töretlen felemelkedésének köszönhetők. A berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most az alkotmány életbelépésével egy új, demokratikus rend kezdetét éli át. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén. A berlini konferencia szerda délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt.őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Georges Marchais, a Francia EP főtitkára bevezetőül jelezte, pártja egész tevékenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kijelentette: a Franciaországban mélyreható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell tenni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliumok államosítása útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is. Az FKP főtitkára foglalkozott a fejlett tőkés országokban tevékenykedő kommunista pártok harcának néhány közös vonásával. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözajd az imperializmus jelenlegi helyzetével. A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapította: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehetőségekkel ahhoz, hogy tartós békében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonságban munkálkodhassanak mint napjainkban. Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke beszédében többek között hangsúlyozta: a konferencia húszhónapos előkészületeit az egyes pártok függetlenségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte. A Norvég KP elnöke rámutatott, hogy Norvégia manapság, mint a Szovjetunió NATO-szomszédja, stratégiailag igen fontos és katonailag együttműködik az USA-val. Az Északi-tengerben felfedett gazdag olajlelőhelyek miatt az ország jobban a gyújtópontba került, mint bármikor a múltban. A norvég kommunistáknak elsőrendű feladata lesz, hogy az összes haladó erőkkel együtt közösen fokozzák a harcot a támaszpont-politika, valamint az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen — hangsúlyozta Knutsen. Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i Kommunista Párt elnöke beszédében örömmel nyugtázta, hogy a több hónapos véleménycsere eredményeként összehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi résztvevő egyetért. Ezután Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának felszólalása következett. tölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetet mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves Elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista orszáágok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek, ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves Elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy Varyban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszéde A Hotel Stadt Berlin épülete az Alexanderplatzon, az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának színhelye. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—KS)