Hajdú-Bihari Napló, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
ajAjCl jy HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A" ' ■ - '"'Ilii ijl^ 232. SZÁM 0 |p ÁRA: 80 FILLÉR 0 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR YEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA * ............. Úttörőparlamentek Parlamentre készülnek gyermekszervezetünk, a Magyar Úttörő Szövetség tagjai, öszszegzik elmúlt évi mozgalmi munkájuk eredményeit, számba veszik a hiányosságokat, majd ezek figyelembevételével új célt, új feladatokat tűznek maguk elé. A szeptemberi csapat-, majd az októberi járási, városi, megyei, végül a novemberi országos parlamenten — melyet ebben az évben Zalaegerszegen rendeznek — a kis küldöttek elmondják a mozgalmi munkával kapcsolatos véleményüket, hangot adnak vágyaiknak, elképzeléseiknek. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan bizonyára most is komolyan végzik majd parlamenti munkájukat, érezve annak a súlyát, hogy döntéseikért, munkájukért úttörőtársaiknak tartoznak felelősséggel. Az elmúlt évek parlamentjein úttörőink, kisdobosaink bátran, nyíltan szóvá tették akár a csapat, akár a város vagy a megye úttörőmozgalmi munkájának hibáit, hiányosságait. Elmondták, mi a jó, mi a rossz, és úttörőpajtásaik kéréseit, vágyait is tolmácsolták. Nem jöttek zavarba, nem tett lakatot a szájukra a parlamentek ünnepélyes hangulata. A gyermekek önkéntes, politikai szervezete az úttörőszervezet társadalmi jellegénél fogva rendkívül alkalmas arra, hogy a gyermeki öntevékenység kifejlesztésének gyakorlótere legyen. Biztosítja — többek között a parlamentek megrendezésével is —, hogy a gyermekekben kifejlődjön a szocialista demokrácia iránti érzék. A társadalmi aktivitás és a közösségért végzett munka a mozgalom nevelési célkitűzései között a legelső helyen áll. Igaz, miután az úttörők szervezete nevelő jellegű gyermekszervezet, nem nélkülözheti a felnőtt vezetőket. De nem csupán ők irányítanak. Az úttörőcsapatok vezetésének fő sajátossága éppen abban van, hogy a közösség irányítását felnőtt és gyermek vezetők együttese végzi. Ha ez nem így lenne, nem érvényesülnének kellően a gyermeki kívánságok, elgondolások, és a mozgalom elszürkülne, a gyermekek számára unalmassá válna. A felnőtt vezetőknek is tudniuk kell tehát, hogy az úttörők, kisdobosok mit szeretnének, mit akarnak. A különböző szintű parlamenteken is tudomást szerezhetnek róla. A pajtások már lelkesen készülnek a nagy eseményre. A lehetőség, hogy őszintén szóljanak gyermeki gondjaikról, örömeikről — a parlament által — biztosított számukra. Most rajtunk felnőtteken a sor, hogy amit gyermekeink hittel, nagy felelősséggel és komolysággal tudomásunkra hoznak, ne legyen elröpült szó. Legyünk most mi méltók bizalmukra, fogadjuk el javaslataikat, véleményüket, vegyük figyelembe elképzeléseiket. Ha az úttörőszervezet demokratikus fóruma, a parlament jó munkát végez, a felnőttek irányító, vezető munkája is könnyebb lesz. Mert ha a távlati munka feladatait a gyermekek magukénak érzik, mert bennük saját elgondolásuk is jelen van, úgy végrehajtásukban is lelkesen, szívesen részt vállalnak majd. Kádár nos fiaita Aziz Mohamedet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták a testvérpártok két- és sokoldalú tanácskozásainak jelentőségét, a mozgalom egysége erősítésének fontosságát. Állást foglaltak a közel-keleti helyzet átfogó igazságos rendezése, a libanoni vérontás azonnali beszüntetése, a válság politikai megoldása mellett. Megerősítették szolidaritásukat a libanoni haladó hazafias erőkkel, s a Palesztinai felszabadítási mozgalommal. Megállapították, hogy az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt testvéri kapcsolata, együttműködése tovább mélyült a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a két ország sokoldalú együttműködésének, s azon belül az MSZMP és a Baath Párt kapcsolatainak kiszélesítésében elért eredményeket. A találkozón jelen volt Adel Haha, az Iraki Kommunista Párt KB- tagja és dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Bezárta kapuit az őszi BNV Az őszi BNV zárónapján központi rendezvény már nem hívta a szakembereket, az utolsó látogatók tömege is hagyott időt a kiállítóknak arra, hogy megvonják a vásár gyorsmérlegét, véglegesen lezárják tárgyalásaikat, befejezzék megbeszéléseiket. Csütörtökön, az utolsó napon is bőven volt látogatója a BNV-nek, amelyet az elmúlt nyolc nap alatt 630 ezren tekintettek meg. A mérlegkészítés jellemezte tehát a vásár utolsó napját, amelyen a vásárigazgatóság este négy nyelven búcsúzott a látogatóktól a tavaszi viszontlátásig. Este 7 órakor bezárta kapuit az 1976 őszi BNV. (MTI) A jó közérzetért 3.Mai A Napló postája 4. oldal Heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Mai számunkban: Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Vendéglátónál Szeptember utolsó napján az Arany Bika Bartók Termében értekezletre gyűlt össze a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat közel négyszáz szocialista brigádjának vezetője, illetve a nagy üzletek és a központi osztályok vezetői, valamint a társadalmi és politikai szervek aktivistái. Vitaindítóként Végh László igazgató adott elemző tájékoztatást az idei forgalom alakulásáról, a vállalati gazdálkodás jelenlegi helyzetéről és az év hátralevő feladatairól. Méltatta a munkaverseny jelentőségét és kérte a jelen levő kollektívák vezetőit, hogy támogassák a vállalatvezetőséget a lakosság ellátásáért és az érdekeltségi tervek teljesítéséért tett erőfeszítéseiben. A délelőtti vita során huszonnégyen kaptak szót és többen írásban nyújtották be hozzászólásaikat. Míg az igazgatói beszámoló a külső tényezők hatásával foglalkozott, addig a felszólalók a belső okokat, problémákat tárták fel, amelyek fékezik a vállalat korábban megszokott, egyenletes tevékenységét. Végső következtetésül megállapították, hogy a vendégek nagyobb megbecsülésével, az őszi értékesítési lehetőségek jó kihasználásával az ez évi tervek teljesíthetők. Az Arany Bika Lenin nevét viselő szocialista brigádja érdekes bejelentést tett. Vállalják, hogy novembertől kezdődően meghívják a város nagyüzemeiben működő szocialista brigádokat, s bemutatják nekik az új szállodát. Almasziket Most mintegy 250 ember szedi, válogatja, szállítja és csomagolja az almát — legalábbis így állítja Szloboda Károly, a debreceni Kossuth Termelőszövetkezet főkertésze. Amerre csak megyünk a 144 hektáros almásban, mindenütt ládák és ládák a sorok között. Amelyek megteltek már, a szállító traktorokat várják. Azok pedig reggeltől estig szinte megállás nélkül jönnek, hordják a termést. Néhány hete teljes a nagyüzem az almaszedésben. S jó ideig lesz még mit csinálniuk a Debrecenből, Józsáról és Vámospércsről szerződtetett szedőknek. A fák szinte roskadnak a terméstől, s a főkertésznek válogatni sem nagyon kell, hogy olyan fát mutasson, amelyen 4—5 mázsa fonatán is termett. Azt mondja a főkertész: ilyen jó termés még soha nem volt a szövetkezetben. A legnagyobb termés eddig 257 vagon alma volt. Most 400 vagon termésre számítanak és ennek legalább 80 százaléka exportra megy, körülbelül 6 forint 50 filléres átlagáron. A terv szerint ebben az évben almából 11,7 millió forint lesz a Kossuth Termelőszövetkezet bevétele, de azon sem lepődnének meg, ha 20 millió forintnál több lenne. A főkertész az egyetem elvégzése után kilenc évig — egészen ez év tavaszáig — Balkányban dolgozott, az almatermesztés specialistája. Válaszoljon tehát ő a kérdésre: mi a magas termés titka? — Tizenhárom esztendővel ezelőtt kezdődött itt az almatelepítés. A fák tehát most a legjobb korban vannak. Az időjáráson kívül azonban mindig két dolog határozza meg a termés mennyiségét. Az egyik, hogy milyen a metszés, a kezelés, a másik pedig, hogy mindig idejében és jól legyen elvégezve a permetezés. A debreceni Kossuth Tsz almáskertjében, úgy látszik, ebben az évben minden jó volt. Az almaszedők közül a legszorgalmasabbak naponta 8—10 mázsa almát is leszednek Rakodás. A termelőszövetkezet ez évi almatermésének leszedéséhez és elszállításához legalább 220 ezer láda kell Az exportalma nagy része a Szovjetunióba megy. Képünkön azt örökítettük meg, amikor már megteltek a ládák almával. (Fotó: Iklódy János) Törvény készül a közérdekű bejelentésekről, panaszokról TÁRSADALMI VITÁT RENDEZETT A NÉPFRONT A JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL A közérdekű bejelentésekről és javaslatokról, valamint a panaszokról készülő törvény tervezetét a Hazafias Népfront széles körű társadalmi vitára bocsátotta — tájékoztatták a HNF Országos Tanácsánál Tóth Ferencet, az MTI munkatársát. Elmondták, hogy a közjogi népfronttevékenységnek ezt a formáját azoknak a kedvező tapasztalatoknak az alapján választották most is, amelyeket az utóbbi években a családjogi, az ifjúsági, a környezetvédelmi és a közművelődési törvény megalkotása előtt társadalmi viták során szereztek. Az ország majdnem minden jelentős városában és nagyközségében, összesen több mint száz helyen rendezett nyilvános vitát a népfront a szóban forgó törvénytervezetről. Ami a téma hátterét illeti: a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok az állami és a társadalmi élet, továbbá a gazdasági tevékenység legkülönbözőbb területeit érintik. Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok és panaszok száma — ebből mintegy 10—12 ezer a kifejezetten közérdekű, öt év óta változatlan a közérdekű bejelentések és javaslatok száma, a panaszoké kis mérvű csökkenést mutat. Az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel, javaslataikkal — és a panaszaik többségével is — számottevő segítséget nyújtanak szocialista társadalmi viszonyaink fejlesztéséhez, nemzeti vagyonunk védelméhez, a társadalmi tulajdon megszilárdításához, a közéleti tisztaság megőrzésére. A panaszok megfelelő intézése jelentősen előmozdítja a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását is. Jelenleg a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. A Minisztertanács 1959-ben, majd 1965-ben megjelent határozatai további eljárási szabályokat vezettek be, egyes minisztériumok pedig a panaszintézésre vonatkozóan részletes szabályokat adtak ki. A gyakorlat és a részletes szabályok ma már sok esetben nincsenek összhangban. A hatályos rendelkezések nem tükrözik kellőképpen a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal, valamint a panaszokkal kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket. A téma fontosságát indokolja, hogy a szabályozásnak törvényi szinten kell történnie. A törvény végrehajtása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. A megalkotandó törvénynek az a célja, hogy egységesen szabályozza a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok előterjesztését, alapos vizsgálatát és érdemi elintézését.