Hajdú-Bihari Napló, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

m rrm A MDGYDR SZOCIQLISID MUNHQSPQRT HOJDLI-BIHOR MEGYEI BIZON­SAGDNAK LAPJA Módosult törvénykönyv Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép­­köztársaság Polgári Törvény­­könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrend­szer kiépítésében korszakal­kotó jelentőségű volt. Ez lé­vén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szö­vetkezetek vagyoni és sze­mélyi viszonyait — szabá­lyozza. A kis- és nagykorú­ság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jogellenes cselekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évti­zed során felhalmozódott ta­pasztalatok, az egységes szo­cialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályo­zás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az or­szággyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Tör­vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvény­­javaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, il­letőleg új szabályozást ad, a PTK túlnyomó része válto­zatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elő­segítse a fejlett szocialista társadalom építését. A PTK többek között to­vábbra is a vagyoni viszo­nyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemé­lyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) leg­fontosabb polgári jogviszo­nyait, személyi és vagyoni jo­gait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető elő­írásai is a módosított PTK- ba kerültek. A tulajdonviszonyok sza­bályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesz­tését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és el­osztás szocialista elvei érvé­nyesítésének erősítését. Ki­fejezésre juttatja az állam­polgárok alkotmányos jogvé­delmének sokoldalú köve­telményét és ehhez megfelelő jogi­ garanciákat ad. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető embe­ri jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabad­sághoz, az élethez, a testi ép­séghez, az egészséghez, vala­mint a becsülethez és az em­beri méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a név­viseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel já­ró tevékenység körében a fel­vett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétel­lel való bármilyen vissza­élés, a levéltitok, a magán­titok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogal­mazása is. A tudomány és közművelődés szolgálatában­ ­ Megnyitották az országos múzeumi és műemléki hónapot Debrecenben o­rszágos jelentőségű esemény színhelye volt pén­teken délelőtt a Déri Mú­zeum díszterme. Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke megnyitotta a ti­zenhatodik múzeumi és mű­emléki hónap eseménysoroza­tát, valamint a Déri Múzeum új, állandó kiállításait. Az ünnepséget — amelyen megjelent többek között Mol­nár Ferenc államtitkár, Ma­gyar József, a megyei párt­­bizottság titkára, dr. Ács István, a Debrecen városi Ta­nács elnöke, valamint Déri Györgyné, a múzeumi gyűj­temény egyik legjelentősebb alapítójának özvegye — Szöl­­lősi Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd üdvözlő szavai után át­adta a szót Kállai Gyulának. — Két oka is van annak — mondotta Kállai Gyula —, hogy az idei múzeumi és mű­emléki hónap országos meg­nyitóját éppen Debrecenben tartjuk. Idén 75 éves a Déri Múzeum és most, szeptember 30-án nyílnak meg a múzeum új, állandó kiállításai. Az idei múzeumi hónap egyébként is nagyjelentőségű, hiszen 175 éves a magyar múzeumügy megalapozása. Amit Széche­nyi és a reformnemzedék a magyarság nemzetté válásá­nak korszakában elkezdett, az egyre szélesebb köröket leírva folytatódik ma is. A múzeu­mok szerepe azóta óriásit nö­vekedett: egyszerre tudomá­nyos műhelyek és fórumai a korszerű közművelődésnek. A múzeum, tiszte szerint: foly­tatás és kezdeményezés egy­szersmind. A múzeumi és műemléki hónap, amely ref­lektorfénybe állítja ezt a ket­tős tevékenységet, most a honismereti munkára is erő­sebb sugarat vet. Kállai Gyula néhány beszé­des számadattal érzékeltette a magyar múzeumügy köz­­megbecsülésből fakadó fejlő­dését, a múzeumi hónap je­lentőségét. A következőkben méltató szavakkal emlékezett Kállai Gyula a Déri Múzeum két alapítójára, Déri Frigyesre, aki ázsiai gyűjteményét, és Déri Györgyre, aki az egész Kárpát-medencére kiterjedő népművészeti gyűjteményét adományozta a városnak, s ezzel lényegileg az alapítói lettek a Déri Múzeumnak. A város múzeuma ugyanis e két gyűjtemény segítségével emelkedett ki a kis, vidéki múzeumok sorából, s vette föl a legjelentősebb adomá­nyozók nevét. Kállai Gyula megnyitó szavait követően a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola kórusa adott ünnepi műsort, majd Déri György özvegye néhány szóban elismeréssel nyilatkozott a Déri Múzeum új kiállításairól. Kállai Gyula megnyitja az országos múzeumi és műem­léki hónapot özvegy Déri Györgyné, a múzeum két munkatársának kí­séretében megtekinti a múzeum új, állandó kiállításait. A képen látható fegyvergyűjtemény Déri Frigyes gyűjte­ményéből való (Fotó: Iklódy) JUBILEUMI VERSENYBEN ÍV Épület­es Hídfenntartó Főnökség A MÁV-igazgatóság legfiatalabb szolgálati főnöksége az épület- és hídfenntartó főnökség. Az év eleje óta az a feladata, hogy az igazga­tóság üzemi szociális és lakóépületeit, azok tar­tozékait, valamint a vasúti hidakat fenntartsa, karbantartsa. Az év egyik legfontosabb felada­taként fogalmazták meg, hogy az átszervezést az év utolsó hónapjára tervszerűen befejezzék és emellett a tervszámokat maradéktalanul tel­jesítsék. A jó előkészítés eredményeként a lét­számot sikerült a tervezett szintre emelni. Az átszervezés és az új üzemi munkarend ki­építésében különösen megmutatkozott a szocia­lista brigádok ereje, lendülete. A Kisújszállástól Záhonyig és Mátészalkáig dolgozó 27 szocialista brigád egyöntetűen csatlakozott a csepeli mun­kásfelhíváshoz és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére sok társadalmilag hasznos felajánlást tettek. A fe­lelősségteljes felajánlások főleg a minőségi munkára, a munkák befejezési határidejének előbbre hozatalára, a tervszerű megelőző kar­bantartási munkák előtérbe helyezésére vonat­koztak. De ugyanígy fontosnak ítélték meg az anyagtakarékosságra tett felajánlásokat is. A vállalt 50 ezer forintos megtakarításból eddig eddig mintegy 30 ezer forintot már teljesítet­tek. Jutott idő a záhonyi állomáson folyó átrakási munka társadalmi támogatására is, ahol sza­bad szombati napon 14 szocialista brigád csak­nem ezer tonna árut rakott át. A jó felkészülés eredményeként megfelelően szerepeltek a bri­gádok a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetél­kedőn is. A hat debreceni brigádból csaknem száz személy adott térítésmentesen vért, ismé­telten felismerve a véradás társadalmi, emberi jelentőségét. Eddigi vállalásukat a szocialista brigádok ma­radéktalanul teljesítették. Az elkötelezett mun­ka eredményei alapján joggal lehet várni a szo­cialista munkaverseny további eredményeit. MÁV Járműjavító Üzem A MÁV Járműjavító ü­zem 150 szocialista brigádjának közel 1400 tagja a jubileumi év­forduló jegyében tette meg éves vállalását. Az üzem valamennyi dolgozója egyöntetűen csatlakozott még a január 28-i műszakkezdés előtt összehívott tanácskozáson a csepeli dolgo­zók felhívásához. Felajánlást tettek a termelési feladatok túlteljesítésére, a munka minőségé­nek és hatékonyságának javítására, az anyag- és energiatakarékosságra. A szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom az elmúlt évtizedben itt is példamutató és kimagasló eredményeket ért el a különböző munkaverseny-felajánlásokban, a termelési eredmények fokozásában, a közélet­ben, a szakmai, politikai továbbképzésben és a kulturális nevelőmunkában. Ezekre a hagyomá­nyokra és eredményekre alapozva jelölték az éves feladatokat, amelyeket az első félév, illet­ve az első nyolc hónap tényszámai szerint be­csülettel teljesítettek. Így többek között kitűz­ték a létszámarányos terv kétszázalékos túltel­jesítését, amit augusztussal bezárva több mint 101 százalékra valósítottak meg szervezettebb munkával és a termelékenység emelésével. A terv teljesítésén belül nagyon fontosnak tartották a szállításhoz nélkülözhetetlen teher­kocsik fővizsgáinak darabszámos teljesítését, ahol — a nem lebecsülendő létszámhiány elle­nére — jelentős túlteljesítést tudtak elérni ész­szerű átcsoportosítással és műszaki intézkedé­sekkel. Az eredmények azt jelzik, hogy a munkaidő­­alapnak a munkafegyelem megszilárdulása út­ján tervezett 1 százalékos javítását is megva­lósítják az év végére. A javítási és átfutási idők 5 százalékos csökkentése terén elsősorban a ja­vításnál értek el jelentős eredményt. Az anyag- és energiagazdálkodásban az 1 százalékos meg­takarítás elérését és ennek keretében a kötő­elemek felhasználásának kétszázalékos csökken­tését tervezték és csak a kötőelemek esetében nincs megtakarítás, a nagy kötőelemigényű te­herkocsi fővizsga túlteljesítése miatt. Az anyag­megtakarításban elértek majdnem 1 százalékot, energiamegtakarításban pedig meghaladták a 7 százalékot. Valamennyi szocialista brigád részt vett az évforduló tiszteletére rendezett jubileumi vetél­kedőkben és így a dolgozók széles rétegei is­merték a Szovjetunió eredményeit, a sok nemzetiségű szovjet állam életét. A MÁV Jár­műjavító Üzem munkáskollektívája a jubileumi célkitűzéseket megértette és lelkesedéssel vál­lalta azok teljesítését. Most a MÁV őszi forgal­mának sikeres teljesítése érdekében végzik munkájukat versenyezve „Az 1977. évi őszi forgalom kiváló üzeme” cím elnyeréséért is. Oszt lehalászás (Tudósítás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendelet­nek az Állami-díjra, és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A mó­dosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövőben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami-díjat és Kossuth-díjat adnak ki. A díjakkal együttjáró összeget a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szó­ló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelem­­be véve a módosító rendelke­zések biztosítják a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyors­ütemű iparosodás és városia­sodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértéke­sebb mezőgazdasági földek más célra történő felhaszná­lását csak kivételesen indo­kolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takaré­kos felhasználásában, vala­mint továbbfejlesztik a mű­velési kötelezettség ellenőrzé­sének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyek­ben döntött. (MTI) Púja Frigyes tárgyalásai Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője további megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsola­tokról és a közel-keleti hely­zetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson izlandi és M. Oreja spanyol külügyminisz­terrel a kétoldalú kapcsola­tokról, valamint a belgrádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminisz­terrel pedig a kétoldalú kap­csolatokról és az Afrika szarvában kialakult helyzet­ről tanácskozott. A magyar külügyminiszter csütörtökön Hans Dietrich­ Genscherrel, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterével és Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterel­nök-helyettessel és külügymi­niszterrel tárgyalt kétoldalú és az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán szereplő kérdésekről. Puja Frigyes ugyancsak ta­lálkozott, és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével.

Next